A legfontosabb a matektudás, persze a korának megfelelő szinten, a szókincs, és más, olvasáshoz kapcsolódó képességek kevésbé meghatározóak.
A kutatások szerint az a gyerek, aki az óvodában okosnak számított, azt nagy valószínűséggel az általános iskolában is annak fogják tartani, az általános iskolai osztályzatok pedig előrevetítik a középiskolai sikereket, és így tovább.
Egy 2003-as vizsgálat szerint, amelyet 17 000 angol diákkal végeztek, azt mutatta, hogy a gyerekek 22 hónapos kori teljesítménye (a cipő felvevése, vonalhúzások, arcjegyekre való rámutatás) előrejelzi, hogy 26 éves korban milyen teljesítményt tud majd felmutatni: lesz-e diplomája, képesítése. Ez arra enged következtetni, hogy még az iskolába lépés előtt megjósolható, hogy valakinek milyen lesz az iskolai előmenetele, haladása. Tehát a genetikai hozadékok, a születési súly, a korai fejlődés, a családi és az óvodai környezeti tényezők, tapasztalatok és feltételek minősége döntő befolyást gyakorol az iskolai teljesítményekre.
Senkit sem lep meg az a kijelentés, hogy a gyerek intelligenciája nagyban befolyásolja az iskolai tanulmányai sikereit, viszont az is kiderült, hogy a korai teljesítmény legalább ilyen jól előrejelzi, hogy mit várhatunk a porontytól a későbbiekben. Vagyis létezik ugyan olyan, hogy „nem baj, fiam, hogy hetedikben kettes tanuló vagy, majd középiskolára belejössz, és lehet ebből még egyetem”, csak nem túl gyakori.
John Hattie ötven év oktatáshatékonysági vizsgálatait összegezte, köztük az óvodáskori fejlődéssel kapcsolatosakat is, amiből mi is megtudhatunk egy csomó hasznos dolgot. Hattie munkáját Juhász Valéria foglalta össze az Új Pedagógiai Szemlében, az iskolai teljesítményt befolyásoló tényezők között ugyanis ez sem elhanyagolható.
A rossz hír tehát az, hogy már az sem mindegy, hogy szegény kis négyéves hogyan produkál az oviban, a jó pedig, hogy egy másik vizsgálat szerint az előzetes teljesítmény számszerűen 48 százalékban befolyásolja a későbbi eredményeket, vagyis az iskolának még van 52 százalék lehetősége javítani a helyzeten. Vagy rontani.
Az is kiderült, hogy mik azok a képességei egy óvodásnak, amik meghatározzák a jövőbeli iskolai sikereit. A legfontosabb a matektudás, persze a korosztályának megfelelő szinten, vagyis legyen tisztában a gyerek a számokkal és a sorrendiségükkel. Érdekes módon az olvasási képességek összetevői (a szókincs fejlettsége, a betűk, szavak ismerete, valamint a szavak kezdő- és véghangjainak ismerete) a mateknál kisebb mértékben határozzák meg az iskolai teljesítményt.
Szerencsére azonban ezeket a képességeket elég jól lehet befolyásolni, fejleszteni, például az óvodában. A kutatások szerint az óvodai programok akkor vannak jó hatással a gyerek teljesítményére,
- ha jó az óvónő (jé!)
- ha 15, vagy annál több gyerek jár egy csoportba
- és legalább heti 13 órát ott tölt a gyerek az óvodában
- egy évnél hosszabb ideig.
Az ovis foglalkozások, programok jó hatással vannak a gyerek IQ-jára, a motoros képességek és a nyelvhasználat fejlődésére – így az iskolai teljesítményre is. Jó hír azoknak, akik elkötelezett hívei az esélyegyenlőségnek: az óvoda fejlesztő hatása éppen a hátrányos helyzetű gyerekeknél a legszembetűnőbb.
Az is sokat számít az óvoda fejlesztő hatásainak a kibontakozásánál, hogy mennyi ideig járt a gyerek: nagyobb a siker, ha egy évnél hosszabb ideig. Igaz, ez Magyarországon, a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás hazájában már egyáltalán nem opcionális, viszont, mint kiderült, egyáltalán nem is felesleges.
