Aki levizsgázik KRESZ-ből, járhat biciklivel iskolába, és hetente egyszer kötelező az úszás. Jegyek, dolgozat alsóban nincs.
Folytatjuk a világ iskolarendszereit bemutató sorozatunkat. Olvashattak már Hollandia és Anglia oktatásáról, most pedig a német rendszer bemutatása jön. Mivel Németország tartományokból áll, melyek ezen a téren is nagyfokú önállósággal rendelkeznek, a viszonyok is eltérőek lehetnek.
A cikk elkészítésében a családjával Stuttgart mellett élő, magyar némettanár, Emese tapasztalataira és tudására támaszkodtunk, így amit írunk, máshol eltérő lehet.
Zorka hatéves, tavaly szeptemberben kezdte az általános iskolát. A magyar gyerekekkel összehasonlítva bizony irigylésre méltó sorsa van: a tanítás reggel fél kilenckor kezdődik, és 12 után 10 perccel aznapra már végeznek is. Ami azt jelenti, hogy összesen négy órájuk van, és ez nem csak első osztályban, de általános iskolában valamennyi évfolyamon így van.
Ebédet nem kapnak a gyerekek, aki délután is ott marad az iskolában, annak a szülei gondoskodnak az étkezésről. Házi feladat van ugyan, de azt nem a „napköziben” készítik el, ott csak lazítanak, játszanak a délelőtti munka után. Az otthoni feladatok elkészítése soha nem igényel többet negyed-fél óránál. Sőt az sem baj, ha nem jön össze, majd másnap, az órán visszatérnek rá, és a beteg gyerekeknek sem kell, hogy otthon, a szüleik tanítsák meg a kimaradt tananyagot.
Nincs dolgozat, nincs osztályzás
Ebből következik, hogy meglehetősen kényelmes tempót tartanak, bőven van idő megrágni, megemészteni, begyakorolni a tanultakat, megalapozni a későbbieket. Az első félévben például csak a tízes számkörben számoltak – ami nálunk nagyjából nagycsoportban követelmény – és csak a második félévben jutnak el húszig. [Ilyen azért akad a szerkesztőségi merítés magyar iskolájában is.]
Az írás-olvasás tanításhoz is másképp állnak hozzá. Mivel az alapszemlélet az, hogy jellemzően úgyis nyomtatott betűket olvasunk, először ezeket tanulják meg leírni és elolvasni, az írott betűk csak ezután jönnek. Nem is pár milliméteres vonalközökbe kell betalálni a kusza, ákombákom betűkkel, hanem kényelmes, nagy sortávokba írnak először, amik szépen, fokozatosan szűkülnek majd, ahogy ügyesednek a gyerekek.
Nagy gondot fordítanak arra is, hogy ne csak elméletben, hanem az érzékszerveiken keresztül tapasztalják meg a dolgokat, ezért sokat énekelnek, mozognak, az ujjukon számolnak, és már első osztályban elkezdik a csoportban, kooperálva tanulást. Idegen nyelvet is tanulnak, ami ennél a korosztálynál jellemzően az angol.
Lassan már mondanunk sem kell, mert aki olvassa ezt a sorozatot, annak már-már természetesnek tűnik: dolgozatok és osztályzatok az általános iskolás korosztálynál nincsenek Németországban sem.
Az iskolai tankönyvekért nem kell fizetni, viszont vissza kell adni év végén, de a munkafüzetekért sem kell pénzt adni, amelyekbe pedig dolgoznak a gyerekek. Az egyéb tan- és írószereket azonban egy lista alapján meg kell vásárolni. Nincs iskolai formaruha, elvárt testnevelés felszerelés, vagy egyen-ünneplő sem. A gyerekek minden nap hordják magukkal az iskolatáskát, és hetente kétszer a tesicuccot is. Emellett heti egy kötelező úszás is van, amire szintén mindenki az általa legmegfelelőbbnek tartott felszerelést viszi magával.
Ha a gyermek betegség miatt hiányzik az iskolából, nem kell hivatalos igazolást vinni, elég betelefonálni. Senkiben sem merül fel, hogy bárki csalni, hazudni akarna, habár négy év alatt összesen egy alkalommal kérheti ki a gyereket a család valamilyen esemény, program miatt. Ezt azonban nem olyan nehéz betartani, ugyanis nagyjából hathetente van valamilyen hosszabb-rövidebb szünet, pihenő.
Ebből következik, hogy a nyári szünet sem olyan gigahosszú: a tanév szeptember 15-én kezdődik és július végéig tart Zorkáéknak, ez azonban tartományonként változó. Nagyon komolyan veszik, hogy iskolaidőben a kölykök valóban az iskolában legyenek, például a rendőröknek is feladatuk erre odafigyelni.
Aki levizsgázott Kreszből, jöhet bicklivel suliba
Ízlelgessük a szót: Pausenengel. Ők azok a gyerekek – a szünetek angyalai – akikhez a többi tanuló segítségért fordulhat, ha történt valami. Ha ők nem tudják megoldani a problémát, csak akkor vonnak be felnőttet, tanárt.
Negyedik osztályban tanítják a közlekedési ismereteket a gyerekeknek, ami vizsgával zárul. Ennek tétje is van: csak a sikeres vizsga után járhatnak kerékpárral az iskolába.
Az iskolai életbe előszeretettel vonják be a szülőket. Szülői értekezletet nagyjából kéthavonta tartanak, emellett számos kötetlen, családias eseményen is találkoznak, összejönnek a felnőttek. Bevonják őket az iskolai feladatokba is, és segítenek a programok megszervezésében, lebonyolításában.
Zorkát, mint magyar anyanyelvű kisgyereket, az iskolában rögtön a mélyvízbe dobták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy segítség nélkül kell a külföldi gyerekeknek megküzdeniük a német nyelvvel. Az úgynevezett Förderklasse-ban nyelvi támogatást nyújtanak nekik, ami azt jelenti, hogy németóra helyett egy speciális, nyelvet fejlesztő órát tartanak számukra. Zorkának ugyan erre nem volt szüksége, mert némettanár anyukája már azelőtt is sokat beszélt vele így, ennek ellenére legalább 3 hónapba telt, míg otthonosan tudott mozogni az idegen nyelvű közegben.
Negyedik után háromfelé ágazik
Az általános iskola elvégzése, vagyis 4. osztály után a szülő, a tanító, vagy ők közösen döntenek arról, hogy hol tanuljon tovább a gyermek az érdeklődése, készségei, képességei – tehát nem a versenyistállóban elért számtani átlaga alapján.
Mehet gimnáziumba, ami 12-13. osztályig (nagyjából 18 éves) tart, ez a végén érettségit ad. Innen mehet tovább főiskolára, egyetemre.
Mehet úgynevezett Realschulé-ba, amely ötödiktől 10. osztályig tart, de folytatódik tovább 11-12. évfolyamon a szakképzéssel. Innen szintén felvételt nyerhetnek a felsőoktatásba.
Vagy járhatnak Hauptschulé-ba, ahol szakmát tanulnak. Ez a 10. évfolyam után véget ér, amikor is (tartománytól függően 15-17 éves korukban) elkezdenek dolgozni a diákok.
Tandíjat fizetni csak a felsőoktatásban kell – ha kell egyáltalán, mert számos tartományban ezt már megszűntették.
