Aki nem tanul, mehet a börtönbe

Olvasási idő kb. 3 perc

A börtönökben ülők háromnegyedének legfeljebb 8 általánosa van, holott ugyanez a lakosságban csak 33 százalék. És ők évi 50 milliárdba kerülnek.

Érdekes statisztikára bukkantam, miközben valami egészen mást kerestem. A bűnmegelőzési stratégia egyik fejezetében kitérnek arra, milyen végzettséggel rendelkeznek a börtönökben fogvatartottak. Nem meglepő módon az elítéltek iskolázottsága jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, a börtönben ülők háromnegyede legfeljebb 8 általánost végzett (28 százalék kevesebb, mint 8 osztály, 46,4% 8 osztály, és egy százaléka analfabéta), míg egyetemi diplomája csak 0,9 százaléknak van.

Kedves rasszista olvasóink kedvéért szeretném leszögezni, hogy ebből nem azt a következtetést vontam le, hogy az erkölcsileg feddhetetlen emberek mind főiskolára és egyetemre mennek (vö: parlament), míg a született bűnözők direkt nem tanulnak, mert amúgy is úgy képzelik el az életüket, hogy majd ki-be mászkálnak a börtönből/be.

De azért érdekes összevetni ezeket az adatokat a KSH 2011-es népszámlálásának legmagasabb végzettségre vonatkozó számaival, amiből kiderül, a börtönökben ülők nem reprezentálják a teljes népességet legmagasabb végzettségüket tekintve.

Bár a kategóriák nem teljesen azonosak, a KSH számai a következők:

A 7 évnél idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint

  • általános iskola 1-8 osztály: 12,2%
  • befejezett általános iskola: 26,5%
  • középfokú iskola szakmai végzettséggel, érettségi nélkül: 18%
  • érettségi: 28%
  • egyetemi, főiskolai oklevél: 15,3%

Többet mondana persze, ha mondjuk a 25 év fölötti lakosságot vizsgálnánk csak. Ilyen adatot nem találtam a népszámlási statisztikában, olyat viszont igen, ami a 15 év fölöttieket kategorizálta korcsoportonként, amiből, a teljes, 15 évnél idősebb lakosságra ezek az arányok jönnek ki (én számoltam ki, nem volt összesített adat, ha tévedtem, szóljanak):

a 15 év fölötti lakosság iskolai végzettsége szerint

  • Általános iskola 8 évfolyam, vagy annál alacsonyabb: 33%
  • Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel: 19,6%
  • Érettségi: 30,5%
  • Főiskola, Egyetem: 16,7%

Szóval,  börtönben 75 százalékban olyanok vannak, akik legfeljebb 8 osztályt végeztek, míg a 7 évesnél idősebb teljes lakosságban ez összesen 38,7 százalék, a 15 évnél idősebbeknél 33 százalék.

A felsőfokú végzettségnél is látványosak az adatok. A börtönben ülők 2,5 százaléka végzett egyetemet/főiskolát, a 15 évnél idősebb lakosságnak viszont 16,7 százaléka, és erre még egy olyan adatot is közölt a népszámlálás, hogy a 25 évnél idősebbeknek pedig 18,9 százaléka.

Vagyis az látszik, minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek, annál kisebb eséllyel kerül börtönbe. Más szavakkal: az iskolázottság eszközöket ad a bűnüzés nélküli megélhetésre. (Tudom, anyázás majd jön kommentben, nem leszek meglepve.)

Mi a drágább az államnak, a taníttatás vagy a börtön?

Hogy egy kicsit elmenjünk a populizus irányába is, álljon itt még egy érdekes adat. Minden egyes elítélt napi ellátása 7798 forintba kerül (közvetlen költségek: napi 2155 forint, közvetett költségek: napi 5643 forint). Ez alapján egy fő egy évben 2,8 millióba kerül az államnak. Az adatfelvétel időpontjakor az elítéltek 55 százaléka volt visszaeső, 45 százalékuk először szegte meg a törvényt.

Nem tudom - és a költségvetési törvény átvariálása miatt ez már nem is egyértelműen kinyerhető adat - mennyit költ az állam egy iskolás gyerekre, de gyanítom, messze kevesebbet, mint évi 2,8 millió forint. Igaz persze, hogy az iskolások szerencsére azért többen is vannak, mint az elítéltek.

De az összes börtönben ülőre - csaknem 17 ezer ember -  így egy évben majdnem 50 milliárd forintnyi költség jut. És ebben akkor nincsenek benne az igazságszolgáltatási rendszer fenntartásából - nyomozás, bírósági procedúrák, stb - eredő egyéb kiadások.

Csak úgy mellékesen jut eszembe, hogy nem lenne esetleg jó üzlet, ha stadionok helyett mondjuk pár tízmilliárdot az oktatásra költenénk, és megpróbálnánk elérni, hogy mindenkinek legyen legalább egy szakmája? És aztán, amit megspóroltunk a büntetés-végrehajtáson, azt szépen elkölthetnénk stadionokra.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.