Aki nem tanul, mehet a börtönbe

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A börtönökben ülők háromnegyedének legfeljebb 8 általánosa van, holott ugyanez a lakosságban csak 33 százalék. És ők évi 50 milliárdba kerülnek.

Érdekes statisztikára bukkantam, miközben valami egészen mást kerestem. A bűnmegelőzési stratégia egyik fejezetében kitérnek arra, milyen végzettséggel rendelkeznek a börtönökben fogvatartottak. Nem meglepő módon az elítéltek iskolázottsága jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, a börtönben ülők háromnegyede legfeljebb 8 általánost végzett (28 százalék kevesebb, mint 8 osztály, 46,4% 8 osztály, és egy százaléka analfabéta), míg egyetemi diplomája csak 0,9 százaléknak van.

Kedves rasszista olvasóink kedvéért szeretném leszögezni, hogy ebből nem azt a következtetést vontam le, hogy az erkölcsileg feddhetetlen emberek mind főiskolára és egyetemre mennek (vö: parlament), míg a született bűnözők direkt nem tanulnak, mert amúgy is úgy képzelik el az életüket, hogy majd ki-be mászkálnak a börtönből/be.

De azért érdekes összevetni ezeket az adatokat a KSH 2011-es népszámlálásának legmagasabb végzettségre vonatkozó számaival, amiből kiderül, a börtönökben ülők nem reprezentálják a teljes népességet legmagasabb végzettségüket tekintve.

Bár a kategóriák nem teljesen azonosak, a KSH számai a következők:

A 7 évnél idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint

  • általános iskola 1-8 osztály: 12,2%
  • befejezett általános iskola: 26,5%
  • középfokú iskola szakmai végzettséggel, érettségi nélkül: 18%
  • érettségi: 28%
  • egyetemi, főiskolai oklevél: 15,3%

Többet mondana persze, ha mondjuk a 25 év fölötti lakosságot vizsgálnánk csak. Ilyen adatot nem találtam a népszámlási statisztikában, olyat viszont igen, ami a 15 év fölöttieket kategorizálta korcsoportonként, amiből, a teljes, 15 évnél idősebb lakosságra ezek az arányok jönnek ki (én számoltam ki, nem volt összesített adat, ha tévedtem, szóljanak):

a 15 év fölötti lakosság iskolai végzettsége szerint

  • Általános iskola 8 évfolyam, vagy annál alacsonyabb: 33%
  • Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel: 19,6%
  • Érettségi: 30,5%
  • Főiskola, Egyetem: 16,7%

Szóval,  börtönben 75 százalékban olyanok vannak, akik legfeljebb 8 osztályt végeztek, míg a 7 évesnél idősebb teljes lakosságban ez összesen 38,7 százalék, a 15 évnél idősebbeknél 33 százalék.

A felsőfokú végzettségnél is látványosak az adatok. A börtönben ülők 2,5 százaléka végzett egyetemet/főiskolát, a 15 évnél idősebb lakosságnak viszont 16,7 százaléka, és erre még egy olyan adatot is közölt a népszámlálás, hogy a 25 évnél idősebbeknek pedig 18,9 százaléka.

Vagyis az látszik, minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek, annál kisebb eséllyel kerül börtönbe. Más szavakkal: az iskolázottság eszközöket ad a bűnüzés nélküli megélhetésre. (Tudom, anyázás majd jön kommentben, nem leszek meglepve.)

Mi a drágább az államnak, a taníttatás vagy a börtön?

Hogy egy kicsit elmenjünk a populizus irányába is, álljon itt még egy érdekes adat. Minden egyes elítélt napi ellátása 7798 forintba kerül (közvetlen költségek: napi 2155 forint, közvetett költségek: napi 5643 forint). Ez alapján egy fő egy évben 2,8 millióba kerül az államnak. Az adatfelvétel időpontjakor az elítéltek 55 százaléka volt visszaeső, 45 százalékuk először szegte meg a törvényt.

Nem tudom - és a költségvetési törvény átvariálása miatt ez már nem is egyértelműen kinyerhető adat - mennyit költ az állam egy iskolás gyerekre, de gyanítom, messze kevesebbet, mint évi 2,8 millió forint. Igaz persze, hogy az iskolások szerencsére azért többen is vannak, mint az elítéltek.

De az összes börtönben ülőre - csaknem 17 ezer ember -  így egy évben majdnem 50 milliárd forintnyi költség jut. És ebben akkor nincsenek benne az igazságszolgáltatási rendszer fenntartásából - nyomozás, bírósági procedúrák, stb - eredő egyéb kiadások.

Csak úgy mellékesen jut eszembe, hogy nem lenne esetleg jó üzlet, ha stadionok helyett mondjuk pár tízmilliárdot az oktatásra költenénk, és megpróbálnánk elérni, hogy mindenkinek legyen legalább egy szakmája? És aztán, amit megspóroltunk a büntetés-végrehajtáson, azt szépen elkölthetnénk stadionokra.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.