Aki nem tanul, mehet a börtönbe

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A börtönökben ülők háromnegyedének legfeljebb 8 általánosa van, holott ugyanez a lakosságban csak 33 százalék. És ők évi 50 milliárdba kerülnek.

Érdekes statisztikára bukkantam, miközben valami egészen mást kerestem. A bűnmegelőzési stratégia egyik fejezetében kitérnek arra, milyen végzettséggel rendelkeznek a börtönökben fogvatartottak. Nem meglepő módon az elítéltek iskolázottsága jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, a börtönben ülők háromnegyede legfeljebb 8 általánost végzett (28 százalék kevesebb, mint 8 osztály, 46,4% 8 osztály, és egy százaléka analfabéta), míg egyetemi diplomája csak 0,9 százaléknak van.

Kedves rasszista olvasóink kedvéért szeretném leszögezni, hogy ebből nem azt a következtetést vontam le, hogy az erkölcsileg feddhetetlen emberek mind főiskolára és egyetemre mennek (vö: parlament), míg a született bűnözők direkt nem tanulnak, mert amúgy is úgy képzelik el az életüket, hogy majd ki-be mászkálnak a börtönből/be.

De azért érdekes összevetni ezeket az adatokat a KSH 2011-es népszámlálásának legmagasabb végzettségre vonatkozó számaival, amiből kiderül, a börtönökben ülők nem reprezentálják a teljes népességet legmagasabb végzettségüket tekintve.

Bár a kategóriák nem teljesen azonosak, a KSH számai a következők:

A 7 évnél idősebb népesség megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint

  • általános iskola 1-8 osztály: 12,2%
  • befejezett általános iskola: 26,5%
  • középfokú iskola szakmai végzettséggel, érettségi nélkül: 18%
  • érettségi: 28%
  • egyetemi, főiskolai oklevél: 15,3%

Többet mondana persze, ha mondjuk a 25 év fölötti lakosságot vizsgálnánk csak. Ilyen adatot nem találtam a népszámlási statisztikában, olyat viszont igen, ami a 15 év fölöttieket kategorizálta korcsoportonként, amiből, a teljes, 15 évnél idősebb lakosságra ezek az arányok jönnek ki (én számoltam ki, nem volt összesített adat, ha tévedtem, szóljanak):

a 15 év fölötti lakosság iskolai végzettsége szerint

  • Általános iskola 8 évfolyam, vagy annál alacsonyabb: 33%
  • Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel: 19,6%
  • Érettségi: 30,5%
  • Főiskola, Egyetem: 16,7%

Szóval,  börtönben 75 százalékban olyanok vannak, akik legfeljebb 8 osztályt végeztek, míg a 7 évesnél idősebb teljes lakosságban ez összesen 38,7 százalék, a 15 évnél idősebbeknél 33 százalék.

A felsőfokú végzettségnél is látványosak az adatok. A börtönben ülők 2,5 százaléka végzett egyetemet/főiskolát, a 15 évnél idősebb lakosságnak viszont 16,7 százaléka, és erre még egy olyan adatot is közölt a népszámlálás, hogy a 25 évnél idősebbeknek pedig 18,9 százaléka.

Vagyis az látszik, minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek, annál kisebb eséllyel kerül börtönbe. Más szavakkal: az iskolázottság eszközöket ad a bűnüzés nélküli megélhetésre. (Tudom, anyázás majd jön kommentben, nem leszek meglepve.)

Mi a drágább az államnak, a taníttatás vagy a börtön?

Hogy egy kicsit elmenjünk a populizus irányába is, álljon itt még egy érdekes adat. Minden egyes elítélt napi ellátása 7798 forintba kerül (közvetlen költségek: napi 2155 forint, közvetett költségek: napi 5643 forint). Ez alapján egy fő egy évben 2,8 millióba kerül az államnak. Az adatfelvétel időpontjakor az elítéltek 55 százaléka volt visszaeső, 45 százalékuk először szegte meg a törvényt.

Nem tudom - és a költségvetési törvény átvariálása miatt ez már nem is egyértelműen kinyerhető adat - mennyit költ az állam egy iskolás gyerekre, de gyanítom, messze kevesebbet, mint évi 2,8 millió forint. Igaz persze, hogy az iskolások szerencsére azért többen is vannak, mint az elítéltek.

De az összes börtönben ülőre - csaknem 17 ezer ember -  így egy évben majdnem 50 milliárd forintnyi költség jut. És ebben akkor nincsenek benne az igazságszolgáltatási rendszer fenntartásából - nyomozás, bírósági procedúrák, stb - eredő egyéb kiadások.

Csak úgy mellékesen jut eszembe, hogy nem lenne esetleg jó üzlet, ha stadionok helyett mondjuk pár tízmilliárdot az oktatásra költenénk, és megpróbálnánk elérni, hogy mindenkinek legyen legalább egy szakmája? És aztán, amit megspóroltunk a büntetés-végrehajtáson, azt szépen elkölthetnénk stadionokra.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: melyik költőnk írt verset ezekhez a múzsákhoz?

Szendrey Júlia, Léda, Kozmutza Flóra. Csak néhány a magyar irodalom legfontosabb múzsái közül. A legszebb magyar szerelmes versek ihletői sokszor legalább akkora hírnévre tettek szert, mint maguk a költők. Te tudod, hogy kik voltak a híres magyar költők múzsái?

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.