Franciaország egyes részein a karácsonyi menüsorban a 7 főfogást 13 fajta desszert követi, Olaszországban pedig rengeteg betlehembe kerül be Szenteste a kis Jézus, Új-Zélandon karácsony másnapján már leárazásokkal csalogatnak az üzletek, és mindenki őrjöngő vásárlásba kezd.
Új-zélandi karácsony BBQ-val és zárásként vásárlási őrülettel
Akárcsak Mexikóban élő barátunk, az Új-Zélandra kitelepült ismerős is azt mesélte, hogy mivel ilyenkor náluk éppen nyár van, sokszor nehéz karácsonyi hangulatba kerülni. Új-Zélandon nagyon sok nemzetiség él, ezért az itteni karácsonyozásban különféle nemzetek öröksége lelhető fel.
Zsuzsa nem is tudja, mik is lehetnek az eredeti, kiwi karácsonyi szokások. Annyit én közben kinyomoztam, hogy december 25 csak 1910 óta hivatalos ünnepnap (és szabadnap) a bevándorlók hatására.
A karácsonyfákat, amik többségében műfenyőt jelentenek, „mindenki más és más időpontban állítja fel. Sokan már december 1-én, vagy december első hétvégéjén. Az én családom szokása, hogy a suli utolsó napján a gyerekek állítják fel a fát.”- meséli. December első két hétvégéjén minden nagyvárosban (Auckland, Wellington, Christchurch, Dunedin) úgynevezett Santa parádék vannak, ahol csokit, lufit, meg kisebb ajándékokat osztogatnak a gyerekeknek, és koncerteket adnak nekik.
„Olyan, hogy Szentese, itt nincs. Nagyon sokan dolgozunk még 24-én, én is este11-kor szoktam hazaérni a munkából. Ezen az éjszakán szoktuk a férjemmel becsomagolni az ajándékokat. Ezt az időt azért szeretem, mert ekkor csak kettesben vagyunk, egy pohár bor mellett jókat nevetünk, viccelődünk a készülődés során.”
Az új-zélandiak, akárcsak az amerikaiak, zoknit tesznek a kandalló fölé, és ebbe kisebb ajándékokat, édességet rejtenek, amit a gyerekek 25-én reggel bontanak ki. Ez hasonló, mint a magyar Mikulás csomag. Karácsonykor itt ebédre főznek a családok, a hagyományos étel a sült pulyka párolt zöldségekkel (sárgarépa, fehérrépa, hagyma, meg amit csak akarnak), és a másik a sonka. Sütiket is esznek az emberek, ha meg fér beléjük, az egyik kedvenc édesség, a trifle, ami egy eredetileg brit desszert, nagyon könnyen elkészíthető, és mennyei állítólag.
Karácsonykor, ha jó idő van, akkor kint a kertben játszanak a gyerekek az ajándékaikkal. Sokan kapnak biciklit, robogót, trambulint például. Délután szokás lemenni az óceánpartra, de mivel a karácsony itt nem annyira intim, szűk családi ünnep, jellemző a barátokkal, ismerősökkel való közös ünneplés, így akár a közeli parkba vagy a szomszédba is át lehet menni egy grillpartira. Vannak, akik ilyenkor elutaznak a hétvégi házukba, es ott töltik a karácsonyt, vagy az óceánnál.
„Másnap, a Boxing Day-en az emberek megbolondulnak, és szinte mindenki megy vásárolni, vásárolni és vásárolni, barátokkal és ismerősökkel. Itt ezen a napon nagy leárazások vannak, és az egész város a boltokban van. Nem lehet parkolót találni, az emberek tolakodnak, lökdösődnek. Az idén ezt a hagyományt próbálom kihagyni és pihenni fogok. – meséli Zsuzsa.
És ennyivel vége is a karácsonyi felfordulásnak. Sokan ebben az időszakban 2-3 hét szabadságot vesznek ki, a gyerekeknek is februárig iskolaszünet van. Akik tehetik, a felsőbb szigetekre utaznak, vagy onnan jönnek le. A nagy távolságok miatt sok család, barát ritkán találkozik évközben, ez az időszak pont ideális a találkozásra.
Az olaszok már december elején feldíszítik a fákat
Észak-Olaszországban élő ismerősünk arról mesélt, hogy számára évekbe tellett, mire megszokta a magyar szokásoktól való eltérést, Karácsonykor meg pláne. Először is Olaszországban nincs december 6-án Mikulásünnep, hanem Mária Menybemenetelének napján, december 8-án bekerülnek a karácsonyfák a lakásokba, és hetekig gondoskodnak a lakás hangulatáról. Ebben az időszakban már minden a karácsonyról szól, a boltok kínálata, a köztereken álló fák, a díszkivilágítás is ezt jelzi.
„Eleinte az is szokatlan volt, hogy, az olaszoknál a betlehemek elég sok helyütt jelen vannak, akár élő betlehemi állóképeket is láthatunk, de a lakásokban is ott vannak, kinél kisebb, kinél óriási formában. Nálunk, talán másnál is szokás, hogy december 24-én éjfélkor kerül a jászolba a kis Jézus, az újszülött. Ezzel kezdetét veszi a karácsony” –meséli Eszter. Vannak családok, akiknél ez az este, nevezzük Szentestének, már ünnepi kereteket ölt, a család apraja-nagyja összejön, és közösen vacsoráznak, elmennek az éjféli misére.
A karácsonyozás 25-én családi, baráti összejövetelekben és az ajándékozásban teljesedik ki. A barátok sokszor egy zacskó lencsét adnak egymásnak, gondolva az újévi lencsefőzésre, és ezzel boldogságot, sikereket kívánnak. Az igazi ünnepi ebéd 25-én van, ahol a hagyományok szerint 7 vagy 9 fogást készítenek, jellemzően halas fogásokkal, tésztával, mindenféle tradicionális étellel.
Az országszerte klasszikus sütemény, a panetonne, olyan alapmű, mint nálunk a bejgli vagy a briteknél a pudding, elmaradhatatlan az ünnepi asztalokról. Ez egy kuglófszerű, aszalt gyümölcsökkel, citrusokkal ízesített sütemény, nálunk is lehet kapni, igaz dobozos változatban, de még ennek is mennyei az íze. Érdekesség, hogy mivel Olaszországban, pontosabban Vatikánban van a pápa székhelye, nem kérdés, hogy nagy a szerepe a keresztény szokásoknak, és a pápa szent miséjén is több tízezren részt vesznek, vagy nézik, hallgatják a közvetítését.
A gyerekek természetesen, akárcsak a magyaroknál, nagyon izgatottan várják az ünnepet, a korai faállítás miatt a karácsonyi hangulat sokkal erősebben jelen tud lenni. Mivel az ország északi felén sok a hegység, itt, aki akar, igazi fenyőt is könnyen be tud szerezni, de egyre délebbre haladva már inkább a műfenyő a jellemző. Az ünnepi ételek is igen változatosak, a régióknak saját szokásaik vannak.
És bár kimaradt a Mikulásünnep az olasz gyerekeknek, Mikulásokkal mégis szinte az egész hónapban mindenhol találkozni az utcán, rendezvényeken, bevásárlóközpontban, osztogatnak némi édességet. Ráadásul január 6-án, a Háromkirályok Betlehembe érkezésének napján édességet, gyümölcsöt, játékokat hoz a lakásban kiakasztott zoknikba a Befana nevű boszorkány, aki a kéményen keresztül repül be a lakásokba.
Svédországban valamelyik szülőnek váratlan teendője akad
November végén már elkezdődik a készülődés az ünnepekre, akárcsak nálunk, és az eddigi beszámolók szerint szinte mindenhol. Feldíszítik, kivilágítják az utcákat, házakat, lakásokat és az erkélyeket. A svédeknél is kedvelt az adventi naptár és a vasárnapi gyertyagyújtás. A cégek évzáró összejöveteleket tartanak az utolsó munkanapon általában, és a cég számlájára esznek, isznak az alkalmazottak főleg éttermekben vagy hajón.
A karácsonyfát pár nappal Szenteste előtt feldíszítik, s 24-én kora délután ünnepi ebéddel (Julbord) kezdődik a karácsony, svédasztalos formában. Jellemző ilyenkor a Glög (forralt bor), a Snaps (rövid ital), de Julmust-ot is isznak, ez a kólához hasonló szénsavas üdítő ital, kívülállóknak gyakran nehéz megszokni az ízét.
Az ünnepi menü leginkább sült pulyka és lazac, mártással, főtt krumplival, hering (Sill) édes mártásban (ismerősünk szerint rettenetes íze van), szárított tőkehal (Lutfisk), kötözött, főtt sonka (Jul skinka), összefűzött virslik, dinsztelt káposzták, és az egyik közkedvelt nemzeti ételük, a Köttbullar is itt van, ami különféle húsokból készült mini húsgolyó. Talán ezt sokan azok közül is ismerik, akik sosem jártak a skandináv országban, mert az Ikea éttermének egyik közkedvelt fogása. Desszertnek tradicionálisan mandulás rizspudingot (ris al mande) esznek (közepébe szerencsét hozó mandulát rejtenek), és náluk is, akárcsak nálunk, elengedhetetlen a mézeskalács, pontosabban mondva a gyömbéres süti (pepparkakor).
„Az ajándékozás 24-én, az ünnepi ebéd után történik, hasonlóan, mint otthon. Van itt egy olyan szokás, ami szerint régebben a gyerekeknek Juétomten, a manó hozta az ajándékokat, de mára már elterjedtebb, hogy az egyik szülő beöltözik Mikulásnak, és ő adja oda az ajándékokat. De hogy ne tűnjön fel a távolléte, valamilyen ürügyet találnak ki a távozására.”- meséli Balázs. A fát szokás kézen fogva, karácsonyi dalokat énekelve körbetáncolni. A felnőttek körében gyakori a szívesség-ajándékozás, vagyis nem tárgyakat, hanem valamilyen baráti szolgáltatást, segítséget ajánlanak fel. Népszerű a korrepetálás, a gyerekvigyázás, a ház körüli teendők ellátás, ügyintézés, kutyasétáltatás például. December 25-e a barátok, rokonok látogatásának, pihenésnek a napja, ekkor élvezik, hogy együtt a család, és nincs semmi fontos tennivaló. A fát, lebontása előtt szintén kisebb családi ünnepség keretében január 13-án elbúcsúztatják.
Francia karácsony ínyenc menüsorral
A franciáknál sincs december 6-án Mikulás, így ő nem hoz sem csokit, sem virgácsot a gyerekeknek. A francia hagyományok a regionális, nemzetiségi eltérések miatt sokban különbözhetnek egymástól. Például míg általában a franciáknál nincs adventi gyertyagyújtás, addig a német múlttal rendelkező Elzászban inkább németes a karácsonyi ünneplés, így itt van adventi koszorú is. A francia decemberre, karácsonyi szezonra jellemzőek a vásárok, köztük is a legnagyobb és legismertebb a Nancy-ben és Metzben rendezett vásár.
A franciák egy része már december első napjaiban, mások csak 24-én állítják fel a fát, viszont sehol nem aggatnak szaloncukrot és más ehetőt a fára. A karácsonyi ünnep lényegében 24-én vacsorától 25-én estig tart. Szenteste jön össze a család, együtt esznek-isznak, majd ha vallásosak, elmennek az éjféli misére. Aki még ezután is fent bír lenni, az megkaphatja az ajándékát, de a gyerekek már csak reggel tudják meg, mi van a fa alatt. A 25-e az igazi karácsonyi ünnep, akkor több órás, sokfogásos ebédre kell készülni, finomabbnál-finomabb falatokkal, borral, pezsgővel.
Az egyes régiókban különféle hagyományos menüsorok vannak ilyenkor, például Provence-ban hagyományosan 7 fogást tálalnak föl, (Mária hét szenvedése) gyakran kerül az asztalra osztriga, mindenféle tengeri herkentyű, libamáj, vadételek, töltött szárnyasok, köztük a gesztenyével töltött kacsa. Ezt 13 desszertfogás követ, emlékezve a Jézusra és a 12 apostolra. a legismertebb desszert a fatörzs (Buche de Noel), ami csokoládés, kávés krémmel töltött piskótatekercs, fatörzs mintájú csokoládékrémmel bevonva. Ez egy régi hagyományt elevenít meg, amikor szokás volt igazi fadarabot elégetni, hogy az szerencsét hozzon a házra.
Dél-Franciaországban nagyon elterjedt kicsi, kézzel festett figurákkal (Santon) kidekorálni az otthont, a kb. 55 élethű kis emberke alkotta készlettel karácsonyi jeleneteket, akár a betlehemet is ki lehet rakni. A karácsonyi szezon január 6-án a fabontással zárul.
