És akkor következzen az utolsó része a „Gyermekek után járó ellátások” sorozatnak. Ebben a cikkben nézzük át a táppénzre, szabadságra, és babakötvényre vonatkozó szabályokat. Nem konkrétan az ellátásokról szól, de mindenképpen hasznosnak tartottam megírni.
A sorozat egyes részei arra szolgálnak, hogy az anyák tájékoztatást kapjanak a jogszabályok rengetegében, de abban az esetben, ha valaki még bővebben szeretne olvasni a jogszabályokról, akkor megtalálja a www.magyarorszag.hu honlapon.
A GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZ
Kinek jár gyermekápolási táppénz?
Három alapfeltétele van:
1. biztosítási jogviszony: ami jelenleg is fennáll, vagy a megbetegedés előtt is közvetlenül (1-3 nap) fennállt.
2. jövedelem, amely után egészségbiztosítási járulék fizetésére voltál/vagy kötelezett
3. keresőképtelenség, amely ebben az esetben azt jelenti, hogy:
3/a. az anya, aki kórházi ápolás alatt álló, egy évesnél fitalabb gyermekét szoptatja
3/b. a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja.
A keresőképtelenséget a gyermek házi gyermekorvosa igazolja. Több gyermek betegsége esetén a szülő választhat, hogy melyik gyermeke után veszi igénybe.
GYES/GYET mellett igénybe lehet e venni gyermekápolási táppénzt?
Ha valaki emellett munkát végez, akkor jogosult lesz az ellátásra, ha viszont nem dolgozik, akkor nem jogosult rá.
Mennyi időre jár a gyermekápolási táppénz?
- egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása esetén korlátlan időtartamban;
- egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig;
- három és hat év között évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át;
- hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) naptári napon át.
Ebben az esetben egy év a gyermek egyik születésnapjától a következő születésnapjáig tart.
Ha az anya GYED-en van, az apa ugyanarra a gyermekre tekintettel kérheti-e a gyermekápolási táppénz megállapítását?
Ugyanarra a gyermekre tekintettel, amelyikkel az egyik szülő GYED-en van, a másik szülő nem kérheti a gyermekápolási táppénz megállapítását.
Ha azonban a családban több gyermek nevelkedik, a másik gyermek betegsége esetén az apának megállapíthatják a gyermekápolási táppénzt.
Mi befolyásolja a táppénz összegét?
A gyermekápolási táppénz számításának módját, mértékét, és időtartamát ugyanúgy számolják ki, mint a táppénzt és igényelni is ugyanúgy kell (Egészségbiztosítási törvény. 48.§. 2-5. bekezdése)
A következő tényezők befolyásolják a táppénz összegét:
1. Az irányadó időszaknál azt kell figyelembe venni, hogy folyamatos volt e biztosításod, vagyis nem volt benne 30 napnál hosszabb megszakítás, akkor a táppénz első napját megelőző év január 1-től a táppénz előtti utolsó napig tart. Ha például a táppénz első napja 2011. március 17., akkor ez az időszak 2010. január 1. – 2011. március 16. lesz.
Amennyiben nem volt folyamatos a biztosításod, akkor a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
2. Az igénylő rendelkezik e minimum 180 napi jövedelemmel. Ha a táppénzt megelőző évben van 180 napi jövedelem, akkor ezt veszik alapul. Példa: ha a táppénz első napja 2011. március 17., akkor a 2010-es bruttó jövedelem lesz a táppénz alapja.
Ha nincs ilyen, akkor a táppénz kezdőnapját megelőző évben keresnek 180 napi jövedelmet a táppénz kezdőnapjától visszafelé számolva, előző év január 1-ig, és ebből számolnak táppénzt. Természetesen a biztosításnak ekkor is folyamatosnak kell lennie.
3. Ha nincs meg a 180 napi jövedelem, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a táppénz alapja, illetve ha a szerződés szerinti jövedelem ennél kevesebb, akkor az.
4. Ha azért nincs meg a 180 napi jövedelem, mert TGYÁS-on, GYED-en volt az igénylő, akkor a táppénz alapja is a korábban folyósított ellátás alapja lesz, ha kedvezőbb mint a minimálbér.
Hogyan kell kiszámolni a táppénz összegét?
Rendszeres jövedelemből:
Elért rendszeres jövedelem / biztosításban töltött napok száma (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz nem számít bele).
Nem rendszeres jövedelemből:
Kifizetett jövedelem / annak az időtartamnak a napjaival, amelyre tekintettel kifizették. Pl. éves bónusznál 365 nap. Fontos szabály, hogy a figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb, mint a rendszeres jövedelemnél figyelembe vett napok számánál.
Mennyi a táppénz mértéke?
1. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka,
2. Két évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka a jövedelem naptári napi átlagának. (Ha a táppénz folyósítása alatt a beteg eléri a kétéves biztosítotti jogviszonyt, akkor 60 százalékos táppénzre lesz jogosult.)
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a passzív táppénz esetében a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.
Hogyan kell igényelni?
Alkalmazottaknak (passzív táppénz esetében is) a munkahelyén keresztül kell igényelnie,akkor is ha a munkáltató kifizető
A GYERMEK UTÁN JÁRÓ SZABADSÁG
A gyermek után járó szabadság két formáját veheti igénybe a munkavállaló: a fizetés nélküli szabadságot és a pótszabadságot.
Mikor köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot biztosítani a szülőknek?
- a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;
- a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza,
- a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
A GYERMEK UTÁN JÁRÓ PÓTSZABADSÁG
Jár-e pótszabadság a gyermek után?
Igen, a gyermek születésének évétől, annak az évnek a végéig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti, a következők szerint:
- egy gyermek után kettő,
- két gyermek után négy,
- kettőnél több gyermek után összesen hét nap pótszabadság illeti meg a szülőt.
Melyik szülő veheti igénybe a gyermek(ek) után járó pótszabadságot?
Nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő. Ha az anya GYES-en, GYET-en, GYED-en van, vagy terhességi-gyermekágyi segélyben részesül, a pótszabadságot az apa is igénybe veheti. Abban az esetben is igénybe vehetiaz apa a pótszabadságot, ha az anya munkaviszonyban áll, vagy akkor is, ha az anya nem dolgozik.
GYERMEKE SZÜLETÉSEKOR AZ APÁNAK JÁRÓ MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNY
Gyermeke születésekor jár-e az apának munkaidő-kedvezmény?
Igen, gyermeke születésekor öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig, kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. Ha a családban ikergyermekek születnek, ebben az esetben is 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát.
A kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.
A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
ÉLETKEZDÉSI TÁMOGATÁS (BABAKÖTVÉNY)
Ki jogosult a babakötvényre?
A babakötvényre minden 2005. december 31. után született, magyar állampolgárságú és magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermek jogosult. A gyermek nevére szóló befektetési számlán elhelyezett induló összeg az évek során a szülők megtakarításaival egészülhet ki.
Milyen mértékű az állami támogatás?
A támogatásra jogosító babakötvény összege 2009-ben született gyermekek esetén gyermekenként 42.500 Ft.
Ezen felül az alacsonyabb jövedelmű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei, valamint az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek a 7. és 14. életévük betöltésekor további 44.600 - 44.600 Ft-ra jogosultak.
Hogyan igényelhető a babakötvény?
A Kincstár a születés hónapját követő 10 munkanapon belül hivatalból értesül a gyermek születéséről, majd ezt követően 8 munkanapon belül a gyermek nevére kincstári számlát nyit, amelyen a gyermeknek járó állami támogatásokat és azok kamatait nyilvántartja. A kincstári számla megnyitásáról a Kincstár a szülőknek levelet küld.
A szülő Start-számlát nyithat a gyermek nevére valamely banknál vagy befektetési szolgáltatónál.
A Start-számla megnyitásához a szülőnek igazolnia kell, hogy
- a családi pótlékot a nevére folyósítják, továbbá
- be kell mutatnia a gyermek születési anyakönyvi kivonatát
- a gyermek adóigazolványát, illetve
- engedélyt kell adni a számlavezető pénzintézetnek arra, hogy a gyermek adatait a Start-számlával kapcsolatos ügyintézéshez nyilvántartsa.
Megnyitható-e a Start-számla az adóigazolvány kiváltása nélkül is?
A Start-számla a gyermek adóigazolványának kiváltása nélkül is megnyitható, ha a szülő felhatalmazást ad, hogy a gyermek adóazonosító jelét a Kincstár megküldje a számlavezetőnek. A számlanyitásról a bank vagy befektetési szolgáltató értesíti a Kincstárat, amely ez alapján a szülő által nyitott Start-számlára utalja az állami támogatást.
Meddig lehet a Start-számlát megnyitni?
A Start-számlát nemcsak közvetlenül a gyermek születése után, hanem bármikor később is meg lehet nyitni. Ebben az esetben a saját számla létrehozásáig a gyermeknek járó állami támogatás a kincstári számlán marad, és a Kincstár évente az ötéves állampapír hozamával megegyező mértékű kamatot ír jóvá a számlán levő összeg után. Ha a szülő végül megnyitja a Start-számlát, a Kincstár az addig a kincstári számlán összegyűlt összeget átutalja.
2008. január 1-től a Kincstár is vezethet Start-számlát. A kincstárnál nyitható Start-számla vezetés előnyei:
- azok számára is biztosítva van a lehetőség Start-számla nyitására, akik nem akarják elvinni gyermekük számláját a Kincstárból, miközben befizetéseikkel szeretnék a számlán lévő összeget gyarapítani
- azok részére, akik csak a nem magánszemélyek által nyújtott támogatást vennék igénybe, szintén előnyös lehet egy kevés ügyintézéssel járó hosszú távú befektetés
- az ügyintézés menetét megkönnyíti, hogy a gyermekek adatai a Kincstárban rendelkezésre állnak
- a Kincstárnál vezetett Start-számla kamatelérési lehetősége nem lesz kedvezőtlenebb más számlavezetőtől
- további előny, hogy az ötéves állampapírok hozamát jóváíró Kincstár így frissítheti a versenyt a néhol igen alacsony babakötvény kamatot biztosító pénzügyi szolgáltatók között.
Hogyan gyarapítható az állami támogatás?
A Start-számlán lévő összeg gyarapítására minden évben be lehet fizetni meghatározott összeget, amely után további állami támogatás jár. Befizető lehet a szülő vagy bármely magánszemély. Befizetéseik együttes összege legfeljebb évenként 120.000 Ft lehet.
A magánszemélyek befizetései után járó állami támogatás mértéke:
- általános esetben a befizetett összeg 10%-a, de legfeljebb évi 6.000 Ft;
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok gyermekei esetében a támogatás a gyermek számlájára befizetett összeg 20%-a, évente legfeljebb 12.000 Ft;
- Start-számla átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek részére is nyitható. Ők az évi 12.000 Ft állami támogatást akkor is megkapják, ha nincs, aki befizessen a számlájukra.
A Start-számlára a települési önkormányzatok is befizethetnek, befizetéseik után azonban állami támogatás nem jár.
Mikor használható fel a babakötvény?
A gyermek számláján elhelyezett összegek - állami támogatás, szülői megtakarítások - illetve ezek hozama legkorábban a gyermek 18. életévének betöltését követően vehetők fel.
