Kovács Eszterrel, a Pagony Könyvek kiadójának egyik tulajdonosával beszélgettünk.
Mikor alapítottátok a Pagonyt és mit éreztetek a legnagyobb kihívásnak benne?
9 éve, 2001 őszén indult a Pagony, mint gyerekkönyvesbolt. Azelőtt itthon nem létezett ilyen, de külföldön igen, és mindig is úgy gondoltuk, hogy van létjogosultsága - hiszen vannak olyan boltok is, ahol csak gyerekruhákat árulnak, sőt, gyerekkönyvtárak is vannak, miért ne lehetnének akkor gyerekkönyvesboltok is? Persze, ma már ez furán hangzik, hiszen utánunk jó pár gyerekkönyvesbolt nyílt, és senki nem lepődik meg rajta, hogy micsoda bátorság kell ehhez, vagy micsoda badarság ez az egész - de ez kilenc éve tényleg úttörő dolognak számított.
Egyébként, hogy hogyan és miért csináltuk: három házaspár az alapító, többségünk bölcsész végzettségű, és néha már magam sem értem, illetve nehezen idézem vissza azt a lelkiállapotot, amilyen hévvel és lelkesedéssel és tényleg, bátorsággal belevetettük magunkat ebbe az egészbe. Mindenesetre az tény, hogy kisgyerekeink voltak, és szerettünk volna több és jobb gyerekkönyvet. Először a könyvkiadásra gondoltunk (ahogy az igen hamar be is következett) - de aztán valahogy mégis ide lyukadtunk, hogy gyerekkönyvesbolt, mert ilyen még nincs, pedig azért gyerekkönyvek vannak, csak nagyon mostoha a sorsuk... Amikor megkerestük az összes kiadót és végigjártuk a nagykereskedéseket, mi is meglepődtünk, hogy mégis vannak gyerekkönyvek, olyanok is, amiket szívesen adunk a gyerekünk kezébe, csak össze kellett gyűjteni őket. (És most senki ne gondoljon a mai gyerekkönyvpiacra, mert összehasonlíthatatlan, hogy ma mennyivel nagyobb a választék, jobb a minőség, a színvonal - 2001-ben mindenből sokkal kevesebb volt, de azért mégis volt, több, mint ahogy azt a legtöbben gondolták.) Aztán persze elkezdtük a könyvkiadást is.
Mi szükség van szerintetek külön gyerekkönyvesboltra, ha ott vannak a nagyáruházak roskadozó polcai is?
Egy nagyáruházban óhatatlanul eltűnnek a gyerekkönyvek, rossz esetben egy félreeső sarokban, jó esetben (ma már ilyen is van), van azért egy gyereksarok, de mégis, nyilvánvalóan kevésbé lehet felhívni a figyelmet bármilyen gyerekkönyvre, mint egy olyan boltban, ami kifejezetten gyerekkönyvekre specializálódott. Mi azt szerettük volna, hogy a bolt ne csak egy bolt legyen, hanem egy olyan hely, ahol jól el lehet tölteni az időt gyerekkel együtt, ezért is alakítottunk egy játszósarkot (ma már persze ez is jóval megszokottabb, szerencsére), nagyon sok programot tartunk, ami elsősorban a környéken élőket célozza meg, de sok nagyobb szabású program, főleg könyvbemutató is van, ami tényleg nem "helyi dolog". Azt is mindig fontosnak tartottuk, hogy ne csak a szülők és a gyerekek, de a gyerekirodalommal foglalkozó szakemberek, írók, illusztrátorok is magukénak érezzék a Pagonyt - csak úgy, mondjuk, ahogy a "felnőtt irodalomban" az Írók Boltja az írók boltja, azt szeretnénk, ha a Pagony a gyerekírók és rajzolók boltja lenne.
Van már webshopoktok, naponta frissülő oldalatok jó és igényes tartalommal, hogyhogy nem maradtatok meg szimplán boltnak?
Időrendben úgy mondanám, hogy először volt a bolt, aztán lett a kiadó, és utána a web - ami egyrészt egy újabb bolt, másrészt több is annál. Illetve egy olyan bolt, ami mást tud, mint a Pozsonyi úti bolt. A Pagonyba jó bemenni, jó mindent látni, megfogni, kipróbálni, és jó, hogy vannak programok, össze lehet gyűlni, lehet találkozni alkotókkal, szülőkkel, más gyerekekkel. A weben viszont az a jó, hogy el tudjuk mondani, mi milyen könyveket szeretünk és miért szeretjük, miket ajánlunk. Itt interjúkat lehet olvasni, rövid kedvcsináló könyvajánlókat vagy komoly esszéket, amelyek főleg a szülőknek szólnak, de számon tartja a szakma is azt, hogy mi mindenről írunk. És persze azért nagyon fontos, hogy van a web, mert nem mindenki lakik közel a Pagonyhoz, és azt is tudjuk, hogy sok olyan település van az országban, ahol nincs jó könyvesbolt, vagy tényleg, ha van is könyvesbolt, nincs akkorra gyerekkönyv-választék, mint nálunk.
A kiadó mióta működik?
Nem sokkal a bolt megalakulása után kiadtuk Marék Veronika egyik régi könyvét, a Boribon születésnapját. Aztán ezt követte még több Boribon, aztán a Bogyó és Babóca. Amióta mi magunk is kiadónak gondoljuk magunkat, illetve bennünk is megfogalmazódott, hogy nem pusztán kedvtelésből adogatunk ki könyveket a bolt mellett, hanem fordíva, van egy gyerekkönyvkiadónk, ami mellé van egy boltunk is, az 2005 karácsonya volt - ekkor jelent meg a Friss tinta című kortárs gyerekvers antológiánk, a Csimota Kiadóval közösen. Vagyis most már 5 éve elsősorban kiadó vagyunk.
Sokféle könyvet adtok ki, a populáristól a művészi könyvig mindenféle megtalálható már a Pagony könyvek között, nem féltek az elaprózódástól? Vagy éppen az a cél, hogy minél szélesebb életkort és érdeklődési kört elérjetek?
Én nem érzem, hogy elapróznánk magunkat, sőt, azt hiszem, elég jól körülhatárolhattó az, hogy milyen könyveket adunk ki - kortárs magyar gyerekirodalmat. Kortárs írókkal és kortárs illusztrátorokkal dolgozunk. Az, hogy hány éves korig, elég viccesen függ a saját gyerekeink korától - ahogy ők nőnek, úgy lesznek nekünk is egyre nagyobbaknak szóló könyveink. Kamasz könyveink tehát nincsenek még, de egy éves kortól kisiskolás korig tényleg sok mindenünk van, populáris is, művészi is, jó esetben ez egybeesik, legalábbis mi ezt reméljük, hogy a minőségi gyerekirodalom is eladható.
Milyen új könyvekkel rukkoltatok most elő?
Sok sorozatunknak jelent meg folytatása karácsonyra, van új Maszat Berg Judittól és Agócs Írisztől a legkisebbeknek, új Imbusz mester az autókat és kutyákat kedvelő ovisoknak, Bögreúr kalandjai Finy Petrától rossz evőknek (ez pedig a Lámpalány folytatása, ahol rossz alvókról volt szó.), hogy csak néhányat említsek. A legfrissebb, még ropogós nyomdaillatú könyvünk most Tandori Dezső Medvék minden mennyiségben című verseskönyve, ami egy régi könyv, ismert (és nagyon jó) versekkel, vadonatúj rajzokkal - Agócs Írisztől. Szerintem gyönyörű lett!
Karácsonyra hogy készültök?
Sok-sok könyvbemutató és dedikálás lesz még addig, december 5-én jön a Mikulás, sőt, olyan különlegességekkel is készülünk, hogy egy-egy decemberi napon egy-egy Pagony-szerző áll majd a Pagonyban a pult mögött...
