Minőségi magyar gyerekirodalom - Beszélgetés Kovács Eszterrel

Olvasási idő kb. 5 perc

Mi azt reméljük, hogy a minőségi magyar irodalom is eladható.

Kovács Eszterrel, a Pagony Könyvek kiadójának egyik tulajdonosával beszélgettünk.

Mikor alapítottátok a Pagonyt és mit éreztetek a legnagyobb kihívásnak benne?

9 éve, 2001 őszén indult a Pagony, mint gyerekkönyvesbolt. Azelőtt itthon nem létezett ilyen, de külföldön igen, és mindig is úgy gondoltuk, hogy van létjogosultsága - hiszen vannak olyan boltok is, ahol csak gyerekruhákat árulnak, sőt, gyerekkönyvtárak is vannak, miért ne lehetnének akkor gyerekkönyvesboltok is? Persze, ma már ez furán hangzik, hiszen utánunk jó pár gyerekkönyvesbolt nyílt, és senki nem lepődik meg rajta, hogy micsoda bátorság kell ehhez, vagy micsoda badarság ez az egész - de ez kilenc éve tényleg úttörő dolognak számított.

Egyébként, hogy hogyan és miért csináltuk: három házaspár az alapító, többségünk bölcsész végzettségű, és néha már magam sem értem, illetve nehezen idézem vissza azt a lelkiállapotot, amilyen hévvel és lelkesedéssel és tényleg, bátorsággal belevetettük magunkat ebbe az egészbe. Mindenesetre az tény, hogy kisgyerekeink voltak, és szerettünk volna több és jobb gyerekkönyvet. Először a könyvkiadásra gondoltunk (ahogy az igen hamar be is következett) - de aztán valahogy mégis ide lyukadtunk, hogy gyerekkönyvesbolt, mert ilyen még nincs, pedig azért gyerekkönyvek vannak, csak nagyon mostoha a sorsuk... Amikor megkerestük az összes kiadót és végigjártuk a nagykereskedéseket, mi is meglepődtünk, hogy mégis vannak gyerekkönyvek, olyanok is, amiket szívesen adunk a gyerekünk kezébe, csak össze kellett gyűjteni őket. (És most senki ne gondoljon a mai gyerekkönyvpiacra, mert összehasonlíthatatlan, hogy ma mennyivel nagyobb a választék, jobb a minőség, a színvonal - 2001-ben mindenből sokkal kevesebb volt, de azért mégis volt, több, mint ahogy azt a legtöbben gondolták.) Aztán persze elkezdtük a könyvkiadást is.

Mi szükség van szerintetek külön gyerekkönyvesboltra, ha ott vannak a nagyáruházak roskadozó polcai is?

Egy nagyáruházban óhatatlanul eltűnnek a gyerekkönyvek, rossz esetben egy félreeső sarokban, jó esetben (ma már ilyen is van), van azért egy gyereksarok, de mégis, nyilvánvalóan kevésbé lehet felhívni a figyelmet bármilyen gyerekkönyvre, mint egy olyan boltban, ami kifejezetten gyerekkönyvekre specializálódott. Mi azt szerettük volna, hogy a bolt ne csak egy bolt legyen, hanem egy olyan hely, ahol jól el lehet tölteni az időt gyerekkel együtt, ezért is alakítottunk egy játszósarkot (ma már persze ez is jóval megszokottabb, szerencsére), nagyon sok programot tartunk, ami elsősorban a környéken élőket célozza meg, de sok nagyobb szabású program, főleg könyvbemutató is van, ami tényleg nem "helyi dolog". Azt is mindig fontosnak tartottuk, hogy ne csak a szülők és a gyerekek, de a gyerekirodalommal foglalkozó szakemberek, írók, illusztrátorok is magukénak érezzék a Pagonyt - csak úgy, mondjuk, ahogy a "felnőtt irodalomban" az Írók Boltja az írók boltja, azt szeretnénk, ha a Pagony a gyerekírók és rajzolók boltja lenne.

Van már webshopoktok, naponta frissülő oldalatok jó és igényes tartalommal, hogyhogy nem maradtatok meg szimplán boltnak?

Időrendben úgy mondanám, hogy először volt a bolt, aztán lett a kiadó, és utána a web - ami egyrészt egy újabb bolt, másrészt több is annál. Illetve egy olyan bolt, ami mást tud, mint a Pozsonyi úti bolt. A Pagonyba jó bemenni, jó mindent látni, megfogni, kipróbálni, és jó, hogy vannak programok, össze lehet gyűlni, lehet találkozni alkotókkal, szülőkkel, más gyerekekkel. A weben viszont az a jó, hogy el tudjuk mondani, mi milyen könyveket szeretünk és miért szeretjük, miket ajánlunk. Itt interjúkat lehet olvasni, rövid kedvcsináló könyvajánlókat vagy komoly esszéket, amelyek főleg a szülőknek szólnak, de számon tartja a szakma is azt, hogy mi mindenről írunk. És persze azért nagyon fontos, hogy van a web, mert nem mindenki lakik közel a Pagonyhoz, és azt is tudjuk, hogy sok olyan település van az országban, ahol nincs jó könyvesbolt, vagy tényleg, ha van is könyvesbolt, nincs akkorra gyerekkönyv-választék, mint nálunk.

A kiadó mióta működik?

Nem sokkal a bolt megalakulása után kiadtuk Marék Veronika egyik régi könyvét, a Boribon születésnapját. Aztán ezt követte még több Boribon, aztán a Bogyó és Babóca. Amióta mi magunk is kiadónak gondoljuk magunkat, illetve bennünk is megfogalmazódott, hogy nem pusztán kedvtelésből adogatunk ki könyveket a bolt mellett, hanem fordíva, van egy gyerekkönyvkiadónk, ami mellé van egy boltunk is, az 2005 karácsonya volt - ekkor jelent meg a Friss tinta című kortárs gyerekvers antológiánk, a Csimota Kiadóval közösen. Vagyis most már 5 éve elsősorban kiadó vagyunk.

Sokféle könyvet adtok ki, a populáristól a művészi könyvig mindenféle megtalálható már a Pagony könyvek között, nem féltek az elaprózódástól? Vagy éppen az a cél, hogy minél szélesebb életkort és érdeklődési kört elérjetek?

Én nem érzem, hogy elapróznánk magunkat, sőt, azt hiszem, elég jól körülhatárolhattó az, hogy milyen könyveket adunk ki - kortárs magyar gyerekirodalmat. Kortárs írókkal és kortárs illusztrátorokkal dolgozunk. Az, hogy hány éves korig, elég viccesen függ a saját gyerekeink korától - ahogy ők nőnek, úgy lesznek nekünk is egyre nagyobbaknak szóló könyveink. Kamasz könyveink tehát nincsenek még, de egy éves kortól kisiskolás korig tényleg sok mindenünk van, populáris is, művészi is, jó esetben ez egybeesik, legalábbis mi ezt reméljük, hogy a minőségi gyerekirodalom is eladható.

Milyen új könyvekkel rukkoltatok most elő?

Sok sorozatunknak jelent meg folytatása karácsonyra, van új Maszat Berg Judittól és Agócs Írisztől a legkisebbeknek, új Imbusz mester az autókat és kutyákat kedvelő ovisoknak, Bögreúr kalandjai Finy Petrától rossz evőknek (ez pedig a Lámpalány folytatása, ahol rossz alvókról volt szó.), hogy csak néhányat említsek. A legfrissebb, még ropogós nyomdaillatú könyvünk most Tandori Dezső Medvék minden mennyiségben című verseskönyve, ami egy régi könyv, ismert (és nagyon jó) versekkel, vadonatúj rajzokkal - Agócs Írisztől. Szerintem gyönyörű lett!

Karácsonyra hogy készültök?

Sok-sok könyvbemutató és dedikálás lesz még addig, december 5-én jön a Mikulás, sőt, olyan különlegességekkel is készülünk, hogy egy-egy decemberi napon egy-egy Pagony-szerző áll majd a Pagonyban a pult mögött...


Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

pudding
pudding
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.