A mesterségesen előállított egérspermából 65 embriót hoztak létre, 12 kisegér meg is született, ebből öt maradt életben. A halálozási arány tehát jóval magasabb körükben, mint az úgymond hagyományos úton született egereknél, mondta el a német kutatás vezetője. Ez egyrészt magas vetélési kockázatra is utal, ráadásul a végül megszületett 12 kisegérből is igen hamar meghalt hét, az orvosok számára ismeretlen okokból. A kutatás tehát még eléggé kísérleti stádiumban van, de az orvosok azt nyilatkozták, ha a dolog működik az egerekkel, akkor az emberekkel is fog.
Ezért jelenleg a herékből próbálnak olyan őssejteket nyerni, amiből spermium hozható létre, másik lehetőség pedig a csontvelőben található őssejtek. Ha a dolog működik, akkor amúgy bármilyen őssejtből létre tudnak hozni spermiumokat, tehát női őssejtekből is, amit aztán egy másik nő megtermékenyítésére használhatnak. Németországban azonban törvény tiltja az emberi őssejtekkel való genetikai kísérleteket, így a kutatócsoport egyik része most Nagy-Britanniában próbálja tovább vinni a kutatást az emberi őssejtek irányába.
Egy embrionális őssejtből kinyert spermium persze ugyanúgy nem képez biológiai köteléket az apa és a születendő gyermek között, mint bármilyen más spermadonor. Az események továbbgondolása, hogy mi történik, ha azt a bizonyos spermiumot az apa születéskor levett őssejtjéből állítják elő? Ebben az esetben már a biológiai kapocs is fennáll, kérdés persze, hogy az így előállított spermium képes-e örökíteni az apa tulajdonságait, és hogy a gyermekre váró párok nem fognak-e idegenkedni egy ennyire mesterséges megoldástól?
