Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A szó eredete
A triquetra szó a latin tri- ("három") és a quetrus ("sarkos", "sarokkal rendelkező") szavak összetétele. Eredeti jelentése így "háromszög", és az idők során több szimbólumot is illettek ezzel a névvel. A triquetra ma már azonban azokat és csak azokat a szimbólumokat jelenti, amelyeknek az alapját három, egymáshoz képest 120°-os szögben elhelyezett vesica piscis (magyar nevén kettős kör vagy mandorla) képezi. Bár a latin "quetrus" tő miatt a szó kiejtése triquetra lenne, a triquatra kiejtés is elterjedt, de spanyol nyelvterületen például triquetának is hívják a jelet.
A triquetra kialakulása
A triquetra egyik előfutárának az ókori görög világban széles körben elterjedt triskelét tartják, amiről a sorozat előző cikkében szóltunk. És valóban, a triskele kelta, spirális változata már valamelyest hasonlít a triquetrára. A mai triquetrára már jobban hasonlító szimbólumokat találhaunk többek-között észak-európai rúnaköveken és korai skandináv pénzérméken. Mivel ezek a térség pogány időszakában keletkezett leletek, magát a szimbólumot is pogány vallási jelképnek tartják. Ez a jel hasonlít a korai skandinávok által használt Valknutra (másik nevén Ódin-csomó), így olyan elméleteket is ismerünk, mely szerint Ódin szimbóluma lehetett ez a fajta triquetra.
A triquetra "végleges", azaz ma elterjedt változata a kelta kereszténységhez köthető. A kelta kereszténység a korai középkorban a kelta területeken gyakorolt kereszténység volt, ami szertartásaiban és több elképzelésében is eltért a római katolikus kereszténységtől. Számos kelta mitológiai elképzelés tovább élt a kelta kereszténységben: a tizenegyedik századi Lebor Gabála Érenn (Hódítások könyve) például az ószövetségi teremtéstörténet részévé tette a korábbi kelta teremtéstörténetet, a korábbi istenalakok közül többen szentként kerültek a kereszténységbe (ilyen Szent Brigitta, aki Brighid istennő keresztény változata), és több kelta szimbólum maradt fenn keresztény jelentéssel.
Ez a mai triquetra keletkezésének legvalószínûbb története. Mivel a keltáknál eleve fontos volt a hármasság, az olyan elképzeléseket, mint a szentháromság, könnyen át lehetett ültetni az ő kultúrájukba. Adott volt számos szimbólum, és ezek között abban a triquetrában, amely a rúnaköveken látható, fel lehet fedezni a keresztény ichthys-, azaz hal-szimbólumot (a görög , "hal" szó fonetikus átírásából) - ismerünk olyan ábrázolást is, ami konkrét halakat használ. A triquetrát három ichthys-szimbólummal rajzolva így a régi pogány hármasság-szimbólum és a szentháromság egyszerre jelenik meg. A körrel kiegészítve pedig a szentháromság egységét éppúgy megjeleníti a triquetra, mint az idő és az élet körforgásának pogány elképzelését. Ezért is maradhatott fenn ilyen sokáig, ennyi különböző kultúra szimbólumaként a triquetra.
Itt egyébként megjegyzendő, hogy a keresztény hal-szimbólum maga is kereszténység előtti: az ichthys szó egyes területeken anyaméh értelmezésben is szerepelt, a másik görög szó a halra pedig "delphos" volt, ami szintén anyaméhet és halat is jelent egyszerre. Az ichthys-szimbólumot korábban használták többek között a görög Aphrodité és az egyiptomi Ízisz istennők jelképeként is.
Mit jelent és mit nem jelent ma a triquetra?
Mivel a triquetra a hármas számhoz kötődik, mely szám szinte mindegyik mitológiai rendszerben valami fontosat jelent, első, kora középkori megjelenései óta több vallás és irányzat használta fel. Több csoportosulás vallotta már magáénak a szimbólumot, mások pedig, főleg napjainkban, mindenáron a jel "gonosz" mivoltát kívánták bizonyítani.
Az angol nyelvterületen általánosan elterjedt, tizenhetedik századi King James bibliaváltozat egyik felújított, huszadik század végi változatának borítóján a középkori értelmezésnek megfelelően a szentháromság jeleként tûntették fel a triquetrát. Ezen Amerikában (ahol bizonyos keresztény felekezetek és szervezetek nagyon érzékenyek a kereszténység nem-keresztény kapcsolataira való bármiféle utalásra) többen felháborodtak és több ízben egyenesen lesátánistázták a más felekezetek által megdícsért Biblia kiadóját. Hasonlóan a triquetra-szimbólum használatáért tartják többen sátánistának a P.O.D. amerikai rockegyüttest is, holott az együttes tagjai épp azért használják a triquetrát, hogy kihangsúlyozzák keresztény mivoltukat. A triquetra szimbólumának befeketítése nemrégiben még olyan elméleteknek is teret adott az Egyesült Államokban, hogy a jel sátánista szimbólum hiszen ha nagyon akarunk, beleképzelhetünk három darab 6-os számot, és kész a baj. (Kevesen tudják egyébként, hogy az egyik legrégebbi, az egyiptomi Oxyrhynchusban előkerült papirusz, amin a Jelenések könyvéből található egy részlet, nem is a 666-ot, hanem a 616-ot jelöli meg a Sátán számaként.)
A triquetra számos további értelmezéssel rendelkezik. A kilencvenes évek végén a Bûbájos boszorkák tévésorozat népszerûsítette a jelet, ami csak ráerősített a kelta mitológiát előszeretettel felhasználó New Age körök triquetra-használatára. Itt aztán végtelen számúra gyarapodott az értelmezések száma, a férfi-nő-semleges elképzeléstől kezdve a Nagy Istennőnek nevezett istenalak három arcán keresztül a születés-élet-halálig. Ezek az értelmezések kedvesek, de nagy általánosságban nincsen alapjuk. Van olyan New Age szerző, aki még feng shui jelként is jegyzi a triquetrát, ami azért vicces, mert keleten ez a szimbólum egyáltalán nem elterjedt, főleg nem a feng shuiban, ami teljesen saját szimbólumrendszert használ, nem pedig nyugatit.
A triquetra tehát egyike azoknak a szimbólumoknak, amelyek számos kultúra találkozása és egymásra hatása során fejlődtek ki, és amelyek hidat vertek a kereszténység és a pogány vallások közé, rámutatva, hogy talán kicsit értelmesebb dolog lenne a különböző vallások és vallási irányzatok közti hasonlóságok, egyezések és egyező gyökerek alapján békésen viszonyulni egymáshoz, mint a különbségek alapján gonosznak bélyegezni egymást.
