A legromantikusabb vallás és követői

Az a muszlim, aki aláveti magát Isten akaratának

Az iszlám a kereszténység után, 1 milliárd 570 millió követőjével a világ második legnagyobb vallása. Ez az arány a Föld népességének 23%-a. Követőinek 18%-a arab, 82%-a nem arab nemzetiségű. Az iszlám hitrendszer és vallásgyakorlat alapja Isten (Allah) szavának tekintett kinyilatkoztatások gyűjteményének, a Koránnak tanulmányozása, amelyeket Mohamed próféta adott át követőinek a 7. század első harmadának végén. A próféta halála után két évtizeddel a szellemi javakat a Koránban gyűjtötték össze követői, a muszlimok (magyarul muzulmánoknak, mohamedánoknak is szokás nevezni őket). Az iszlám kezdettől fogva úgy tekint önmagára, mint a judaizmus és a kereszténység közvetlen és utolsó utódjára, azaz a három vallás által imádott egyazon Isten legújabb és egyben legutolsó, hamisítatlan kinyilatkoztatásainak birtokosára. Ennek megfelelően a Korán Ábrahámot (Ibráhím), Mózest (Múszá) és Jézust (Íszá) egyaránt prófétának ismeri el, és Mohamedet tekinti a „próféták pecsétjének", azaz az utolsó, kinyilatkoztatásban részesülő prófétának.

A Korán az iszlám elsődleges és legfontosabb forrása.

A muszlimok szerint Isten által kinyilatkoztatott mű, és Isten szavait tartalmazza. Bár az iszlám az Isten által leküldött többi könyvet is elismeri (Tóra, Biblia), egyedül a Koránt tartja romlatlan, változatlan formában megmaradtnak. A Korán kizárólag a Mohameden keresztül kinyilatkoztatott szövegeket tartalmazza, más prófétákra és kinyilatkoztatásokra csak ezen keresztül utal.

 

 

Az Iszlám szó az „sz-l-m" tőből ered, ugyanabból, amelyből a béke (szelám). Vallási jelentése: az Egy Igaz Isten akaratának való alávetés, önmegadás. Az az ember, aki aláveti magát Isten akaratának: muszlim. Az Iszlám elutasítja, hogy Isten bármiféle különbséget tenne az emberek között származásuk, nemzeti hovatartozásuk, fajuk vagy bőrszínük alapján. Hitük szerint csak az Istenbe vetett hit és a jó cselekedetek vezetnek a Paradicsomba. Kevesen tudják, hogy a „mohamedán" elnevezés, amelyet a nyugati társadalmakban használnak, sértő a muszlimok számára, hiszen a muszlimok sem Mohamedet nem imádják, sem más teremtett lényt. Hitük szerint kizárólag csak Allahot szabad imádni. A muszlimok teljes mértékben elfogadják Isten előírásait és tanításait, úgy, ahogy azt Allah a küldöttének Mohamednek kinyilatkoztatta.

A titokzatos Fekete kő

Minden muszlim kötelessége életében legalább egyszer elvégezni a zarándoklatot Mekkába, a Szent Mecsethez. A mekkai zarándoklat időponthoz kötött, nem lehet bármikor elvégezni, hanem az iszlám naptár Dzú l-Hiddzsa hónapjának (a muszlim holdnaptár 12. hónapja) 8. és 10. napja között történik. A Fekete kő (helytelenül szokás Kába kőnek is nevezni) az iszlám hitrendszer szent relikviája. Szaúd-Arábiában a mekkai Nagy Mecset (Meszdzsid al-Harám) közepén álló ókori, kocka formájú kőépítmény, a Kába, a muszlimok számára előírt zarándoklat célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába dél-keleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély „alapköve", a Fekete kő.
A Fekete kő kis méretű, kb. 30-40 centiméter átmérőjű, és tojás alakú. A geológusok biztosak abban, hogy egy meteorit darabja, ami légbuborékokat rejt, színét pedig magas vastartalma adja. A kőhöz több évezredes hiedelmek fűződnek: az iszlám hívők isteni jelnek tekintik, úgy tartják, ez Allah földre szállt jobb keze (a jobb kéz allegória, ami alatt Isten emberekkel kötött szövetségét értik). A Kábához irányuló zarándoklatok már Mohamed ideje előtt is azzal végződtek, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott Fekete követ. A muszlimok hiszik, hogy a kő az égből, az Édenből hullott le Ádám és Éva idején, hogy Ádám megtisztulhasson, miután kiűzetett a földi Paradicsomból. A kő eredetileg fehér volt, és csak azután lett fekete, hogy magába szívta az emberek bűneit.

 

 

Az eredendő bűn fogalma idegen az iszlámtól

Az iszlám szerint amit az első emberpár elkövetett, Allah megbocsátotta nekik, hiszen miután ettek a tiltott fáról, megtanította nekik, hogyan kérjenek bocsánatot: „Ádám ezután szavakat kapott Urától, és Ő kiengesztelődött iránta. Bizony Ő a Kiengesztelődő, az Irgalmas" (Korán 2: 37). Ezek a szavak a következők voltak: „Urunk! Vétkeztünk magunk ellen. Ha nem bocsátasz meg nekünk és könyörülsz rajtunk, akkor bizony a vesztesek közé fogunk tartozni!" (Korán 7: 23). Ezért a bűnt az ő leszármazottjaik már nem hordozzák, tehát eredendően senki sem születik bűnösnek. Az emberiség Ádám és Éva botlása nyomán népesítette be a Földet, és ez az eset indította el mindazt, amire Allah ezt a bolygót eredetileg teremtette. Az embereknek ugyanis ide kell születniük, majd megpróbáltatásokon kell keresztül menniük, azután meghalnak, majd Allah előtt számot kell adniuk arról, hogyan cselekedtek mindazzal, amit kaptak evilági életükben.

Az iszlám magyar földön

Történelmünk folyamán többször is kapcsolatba kerültünk iszlám hitű népcsoportokkal. Már a honfoglalás előtt, a Kazár Birodalom területén érintkezésbe léphettek őseink muszlim közösségekkel, majd a középkor során többször érkeztek muszlim bevándorlók az ország területére, akik megbecsült harcosok, kereskedők voltak, vagy kézművesekként, esetleg pénzemberekként tagolódtak be a korabeli hazai viszonyokba. A muszlimokat ebben az időben böszörményeknek, izmaelitáknak vagy kálizoknak nevezték.

Jelenleg megközelítőleg tizenötezer muszlim él az országban, akik három vallási szervezetbe tömörülnek. A legnagyobb közösség az Iszlám Egyház, a Dar Al Salam mecset fenntartója, tagjai főleg külföldi üzletemberek, diákok. A Magyar Iszlám Közösség főleg magyar tagok részvételével alakult, nagyobb taglétszámmal rendelkező szervezet még a zömmel magyarok alkotta Magyarországi Muszlimok Egyháza. Ezek mellett különböző jellegű iszlám alapítványok és iszlám egyesületek működnek, többnyire külföldi származású muszlimok vezetése alatt. Mindhárom szervezet deklarálja a más egyházakkal kialakítandó baráti viszony fontosságát, a párbeszéd szükségességét a kölcsönös megértés jegyében, és elhatárolódik a terrorizmus minden fajtájától.

Számos félreértés övezi a dzsihád szót is, ami arabul igyekezetet, erőfeszítést jelent, nem pedig szélsőséget és nemzetközi terrorizmust. A Korán Allah útján való hadakozásként említi, és a szövegkörnyezettől függően hol fegyveres harcot, hol erkölcsi, morális törekvést ért alatta.

Az ember egy méltósággal felruházott teremtmény

Hogy tisztán lássunk a hazai kérdésében, felkerestük Abdul-Fattah Munif iszlám szakértőt, a Magyarországi Muszlimok Egyházának képviselőjét. „Az iszlám vallás kisebb-nagyobb megszakításokkal immár több mint ezer éve jelen van Magyarországon. A muszlimok mindig is békés viszonyban voltak a nem muszlim többségi népességgel, társadalommal, a török hódoltságot leszámítva, amikor ez a viszony küzdelmes volt, bár ez az időszak egyáltalán nem minősíti a hazai muszlimokat, akik nemcsak kereskedők és katonák voltak, hanem áttért magyarok is voltak köztük szép számmal. Arról nem is beszélve, hogy a törökök számos olyan emléket hagytak maguk után, amelyek hozzátartoznak a magyar városok építészeti jellegzetességéhez. A muszlimok manapság szerves részét képezik a magyar társadalomnak, új színt hozva a magyar kultúrába. Egyházunkkal részt veszünk a vallásközi párbeszédben, Pécsett pedig a napokban szervezünk nagyszabású Iszlám Napot főként magyar származású muszlim előadók, művészek részvételével."

Megkérdeztük, hogy vannak-e magyarországi mecsetek és milyen a nemek aránya a hazai iszlám közösségekben: „Az egyetlen valódi mecset a Jakováli Hasszán Dzsámi Pécsett (a 16. században épült). Közösségünk engedélyt kapott arra, hogy ezt a Dzsámit használhassa a pénteki imádkozás elvégzése céljából. Emellett létezik az Iszlám Kulturális Központ, Egyházunk székhelye Budapesten (XI. ker. Sáfrány u. 43), ahol van imahely is. Számos egyéb imahely áll a muszlimok rendelkezésére, akár a fővárosban akár vidéken. A nemek arányáról nincs pontos kimutatás, de elképzelhető, hogy a hazai közösségekben valamennyivel több nő van mint férfi."

A cikk második része:
A Korán a nők egyenlőségét hirdeti

www.mohamed.hu
www.iszlamweb.hu

 

Háromszáz évig élhetsz, ha akarsz

A buddhizmus nem tesz különbséget férfi és nő között