Egy levegőt szívni Őszentségével
„El sem hiszem, hogy élőben látom” – suttogja mellettünk egy hölgy a barátnőjének és egyet kell érteni vele: egy élő legenda ült majdnem karnyújtásnyira tőlünk. A Papp László Budapest Sportaréna talán még sosem volt ennyire tele. Eddig csak a híradókban és dokumentumfilmekben láthattuk Őszentségét és most egy levegőt szívhattunk vele, élőben hallhattuk a hangját. Ez egy rendkívüli alkalom. Valamiért nem engedtek fel minket a sajtópáholyba, valamilyen külön pass-t akartak, amit nem is kaptunk, ezért a nyugalmunkat megelőzte egy szabad hely utáni vadászat, de végül sikerült találni egy csak félig előnytelen elhelyezkedésű szektort. 9.30-kor elkezdődtek a Csenrézi meghatalmazás előkészületei: megtudtuk, hogy a rizst, amit a segítők osztottak, nem szabad megenni, ugyanis a későbbi szertartás része lesz: a virágokat fogja majd szimbolizálni, melyeket jelképesen egy vizualizált mandalába dobunk majd. A tibeti buddhista hagyományban Csenrézi az együttérzés bodhiszattvája, aki az őseredeti természetünknél fogva a mindenkiben benne rejlő önzetlen segítőkészséget, odafordulást, és a megkülönböztetés nélküli szeretet képességét testesíti meg, s hívja életre.
Egy mester beavatása és áldása kell
A buddhista hagyomány szerint ezt a tudatállapotot hosszú gyakorlással lehet elérni, s ehhez a gyakorláshoz egy erre jogosult mester beavatása és áldása szükséges. A tibeti buddhista hagyomány szerint a mindenkori dalai láma, így a XIV. dalai láma is az együttérzés bodhiszattvája, Csenrézinek a megtestesülése. Az istenség ezer karral segít a világon és a belépőhöz mellékelt borítékban megtalálhattuk a képét is, segítendő a későbbi vizualizációs gyakorlatot. Ez a beavatási rítus a Tantra-Kriya ágazathoz tartozik és nagy vonalakban a tudat kiterjesztésének tudományát jelenti. A keleti felfogás szerint az emberi tudat azonos a mindent átfogó Univerzummal, éppen ezért, aki ezt felismeri, hatalmas áldásban részesül.
A szenvedés nem fakad magától
„Tegnap megtanultuk, hogy a buddhizmus három nagy részből áll: buddhista filozófiából, tudományból és vallásból. A vallási rész elsősorban azzal foglalkozik, hogy az emberben lévő romboló érzelmeket átalakítsa. Ehhez saját intellektusunk segítségére van szükség.” – kezdte meg előadását Őszentsége. Megtudtuk, hogy reménykedés és álmodozás helyett kitartó gyakorlásra van szükség. Az átalakítást meg kell előznie egy feltáró elemzésnek, amely azt kutatja, hogy mi a szenvedésünk oka? Mert ha a bennünk lakozó tudatlanságtól megszabadulunk, akkor már látni fogjuk a célt és megszületik a gyakorlásunkat segítő lelkesedés. A szenvedés nem fakad magától. Mindig oka van. Ez egy oksági törvény: minden kölcsönös függésben van egymással. A világ minden jelensége időleges. Látható változás például egy vázában lévő virág fokozatos elfonnyadása. Az ember felett is elszáll az idő, noha nem ilyen gyorsan és látványosan, de mindenképpen vége lesz egyszer.
Mi kell a végső igazság megismeréséhez?
Az okozatiságból vezethető le a függő keletkezés, amit alapvető valóságként kell megragadnunk. A bennünk lévő tudatlanságot téveszmék és félreértések okozzák. A dolgoknak nincs önálló, független léte. „Bizonyos szinten még az állatok is belátják ennek működését. Minden okokra vezethető vissza és ez egy véget nem érő folyamat – nem lehet visszavezetni egy alapvető gyökérokig. - szólt a bölcsesség. "Kezdetnélküliség van. Az ok-okozat kölcsönösen függ egymástól. Így függ a cselekvés és a végrehajtó is egymástól. Nincs olyan dolog a világon, ami önmagában van. Minden kölcsönösen függ valamitől. Tévedés azt hinni, hogy önállóak a dolgok. Hajlamosak vagyunk a negatív dolgokat felnagyítani, ám ezeket a tulajdonságokat csak ráaggatjuk a dolgokra, ezek csak projekciók, tudati kivetítések. Ehhez kell az elemző szemlélet. A páli hagyomány szerint három dolog kell a gyakorláshoz: helyes erkölcs (morális tartás), egyhegyűsített elme és bölcsesség. Ezek elkerülhetetlenek dolgok a végső igazság megismeréséhez.”
Jézus és Mohamed is az emberiséget szolgálta
Ám ha valaki az arhat létre (Az arhat, megszabadítva magát a vágy kötelékeitől, nem fog többé újjászületni) törekszik, az is rendben van, viszont ha az érző lények segítése a célunk, akkor a bódhicsitta irányultságra kell törekednünk. A bódhicsitta a teljes megvilágosodás elérésére irányuló akaratot, vágyat jelenti. A gyakorló ezt annak érdekében "ébreszti fel önmagában", hogy az összes érző lényt segítse, akik a ciklikus létezés (szamszára) csapdájába estek, akik még nem érték el a buddhaságot. A Tantra-Kriya hagyomány a bölcsesség és a módszer ötvözete. Az önzetlenség mellett Buddha formateste áll a meditációs fókuszban. „A határtalan önzetlenség valamennyi vallásban benne van. Jézus és Mohamed is az egész emberiséget kívánták szolgálni. Krisztus a formát öltött istenség, Buddha formateste és igazságteste is magában a buddhában kapcsolódik össze. A beavatás során istenségnek vizualizáljuk magunkat: a buddhisták Csenrézinek, a keresztények Jézusnak. A tibeti buddhizmus számtalan iskolára oszlott, de mindegyik alapja Buddha tanításai. A különbség annyi, hogy a különféle iskolák tanításaiban más-más rész dominál, úgymint logika, elemzés vagy gyakorlat.” Tehát a szektásodás jelen van, ám minden vonalat nagy becsben kell tartani, mert minden hagyomány azonos gyökérre vezethető vissza. Ezek közül sok irányzat hazánkban is képviselve van, úgymint a Karma-Kagyüpa vagy a Dharmaling Magyarországi Tibeti Buddhista Közösség.
Minden lény iránti együttérzés a folyosón
Ferenc (53) aki több, mint fél éve jógázik és feleségével, lányával együtt látogatott el a tanításra: „Már az egész család jógázik és Pránanadizik. Hamarosan megyek Pránanadi 3-asra. Két éve volt egy szerencsés kimenetelű infarktusom és kicsit megijedtem a halál kapujában. Elkezdtem érdeklődni. A buddhizmus mindig is szimpatikus volt nekem, a gyakorlói nyitottak, kedvesek. Külön tetszik, hogy nincs a terminológiájában egy teremtő istenkép. De az se baj, ha van – mármint más vallásokban. A láma jópofa, jó humorú ember, jókat mond. Kedves és intelligens. Amikor a kedvünkért „begyorsított” a beavatási szövegen, lévén rohanó világban élünk, külön tetszett.”
Viktória (23) az utolsó pillanatban jutott jegyhez: „Nagyon kíváncsi voltam Őszentségére, de anyagi okokból csak az egyik napra tudtam befizetni. Azt hittem, hogy megilletődök, vagy valami, de ugyanolyan közvetlen az emberekkel, mint mesélik, meg ahogy ez a televízión átjön róla. A minden érző lény iránti együttérzés gyakorlata nálam igazi kihívás lesz, mert a szomszédom is egy érző lény bár, de egy mezei rohadék is egyben.”
Péter (33) magvas gondolatokat osztott meg velünk: „Jó tudni, hogy nem csak a pénzharácsolás és a politika kap ekkora nyilvánosságot, de egy ilyen szent rendezvény is. Jó újra hallani valakitől, hogy nem csak gazemberségből áll a világ és nem csak arról szól minden, hogyan tudjuk okosan lenyúlni a másikat. Van megoldás. Nem a világban kell rendet vágni, nem a politikában, hanem saját magunkban... ez az első lépés.”
Dániel (35) lenyűgözőnek tartja ezt a két napos tanítást. „Régóta szerettem volna élőben látni a Dalai Lámát, hiszen annyi mindent olvastam már róla. Jelenléte megmutatja, hogy a buddhizmus egy élő vallás és még nagyon sokáig az is marad. Nem tudom, hogy csak én érzem-e, de az egész csarnokban kavarog az energia, melynek forrása a Láma. Lenyűgöző volt ez a két nap.”
Hálátlan emberektől tanuljuk a türelmet
Minden boldogságunkat más érző lényeknek köszönhetjük. Saját jólétünk oka az összes többi érző lény. Együttérzés nélkül önzővé válunk. A végtelen együttérzésbe beletartozik ugyan egyfajta önzőség, de nem az ostoba önzőség. „Ám az együttérzésnek nem szánalomból kell fakadnia, hanem tiszteletből. De könnyű azt tisztelni, aki kedves velünk: a bosszantó emberekhez is tisztelettel kell hozzáállni. Segítőkészséget kell feléjük tanúsítani és a hálátlan embereket tanítónként tekinteni, hiszen bevezettek minket a türelem tanításába. A meghatalmazást csak élő gurutól lehet megkapni. Ehhez fontos a megfelelő motiváció és a végtelen odaadás minden élőlény felé. A megvilágosodás szellemének felkeltése az első lépés.”- folytatta a dalai láma.
A harag felemészti az immunrendszert
A bevezető és a tanítás után a sárga pólós segítők elindultak, hogy tisztított vizet és vörös áldászsinórt osszanak a résztvevőknek. A víz szimbolizálta a nektárt, amelyet először a tenyerünkből kortyoltunk ki, majd ahogy lefutott a torkunon, el kellett képzelni, hogy megtisztít bennünket, a maradék kevés vizet pedig a homlokunkra kentük. A víz Buddha testének és tudatának szimbóluma. Ezután vizualizációs gyakorlat és az áldás befogadása következett, valamint a fogadalomtétel, melynek értelmében a továbbiakban a nem-ártás lesz zászlónkra tűzve és az ellenséges érzelmeket messzi űzzük, akár buddhisták vagyunk, akár nem. Ha ezekre az irányelvekre naponta gondolunk, gyakorlatunk eredményes lesz, és semmi nem térítheti el.
Boldogságunk lényegében biológiai tényezők összessége
Őszentsége beszélt a kommunikáció és a hagyomány fontosságáról is. „Lássuk be, hogy az előadó és a közönség egy. Egyek vagyunk testben és tudatban. Alapvetően a mindennapi élet szintjén kommunikálunk egymással. Egy másik szinten elfeledkezünk erről és gyakran csak a felszínt látjuk. Amikor előadást tartok és találkozom emberekkel, ezt igyekszem hirdetni. Persze vannak nyelvi akadályok, de egy mosollyal, egy gesztussal átléphetőek. Amikor nyilvános előadást tartok, szeretek beszélgetni a közönséggel, mert megtudom, milyen dolgok foglalkoztatják. Vannak nagyon érdekes kérdések. Ezen a délutánon a nem buddhistákhoz is szeretnék szólni. Meggyőződésem, hogy a nem hívőket is ugyanolyan tisztelet illeti meg, mint a hívőket. A modern indiai demokrácia kulcsa a több ezer éves hagyományban rejlik. Még Buddha előtt is volt valami, például a nihilizmus vallása, melynek szintén voltak hirdetői és azokat a risiket is bölcsként tisztelték. A harag felemészti az immunrendszert, melyre a szeretet a legjobb gyógyír. Boldogságunk lényegében biológiai tényezők összessége. Ezen érdemes elgondolkodni.”
Fotó: Katona Boglárka
