Feltételezhetően az ausztrál kunyhókat kívánta újraértelmezni az az ötven kortárs művész, akik az ausztrál Fender Katsalidis építészirodával illetve a japán Suppose Design Office stúdió közreműködésével és felügyeletével rázták gatyába egy canberrai szálloda belsejét.
Ahogy általában lenni szokott, amikor több tucatnyi - vélhetően egocentrikus - művész nekiesik valaminek, a 68 szobás szálloda is megsínylette a befektetők igényeit. Az újrahasznosított fából és betonból készült hotel lecsupaszított terei ellenére is kissé eklektikusra sikeredett, ami ebben az esetben nem egyenlő a lakhatatlannal vagy az elbénázottal. Egyszerűen csak eklektikus.
Ami nem azt jelenti, hogy ne koktéloznánk át szívesen egy hétvégét ebben az érdekes kiegészítőkkel felturbózott szállodában, melynek Main Street névre keresztelt előcsarnoka, illetve annak díszlépcsője is újrahasznosított fából készült. Az elmúlt pár év szálloda trendjeivel ellentétben ugyanis kifejezetten hangulatosnak hatnak a kis spotlámpák, valamint a térben alacsonyan lógó sárgaréz gömbök, bár a begerendázott mennyezet továbbra sem lopta magát a szívünkbe.
A szálloda csillárjait, illetve azok lepke és bagoly fényjátékait például az állatfigurákra specializálódott szobrász, Anna Wili Highfield készítette, terveihez pedig a Canberra környéki lepkék és baglyok vándorlási útvonalaiból merített ihletet – írja a dezeen.com. A különböző méretű, színű és szabálytalan formájú asztalokat és székeket pedig Charles Wilsonnak köszönheti a megújult szálloda.
Nézze meg a galériában a kívül hullámzó épületre emlékeztető, szabálytalan szálloda erősségeit és gyenge pontjait. Mi kifejezetten szerettük a vintage bútorokat, a bőr kanapékat, a könyvtárszobát, a betonfelületeket és a világos szürke színben úszó fürdőszobát.
