A Deception-sziget a Déli-Shetland-szigeteken, az Antarktiszi-félsziget közelében található, amely nem más, mint egy kopár vulkáni lejtők, gőzölgő strandok és hamurétegű gleccserek alkotta, patkó alakú aktív vulkán. Jellegzetes formáját egy 10 ezer évvel ezelőtti heves kitörés alakította ki, amely során a tűzhányó lerobbantotta az ott magasodó hegy tetejét.
Deception, a rejtélyes sziget
A sziget neve magyar fordításban annyit jelent, a megtévesztés szigete, amely már önmagában elég ahhoz, hogy sejtsük, valamiért igazán titokzatos. Eláruljuk: nem csak azért, mert ez az egyetlen olyan hely a világon, ahol a hajók közvetlenül egy nyugtalan vulkán közepébe vitorlázhatnak. Port Foster néven ismert kikötője ugyanis a vulkán elárasztott krátere, amely egy keskeny csatornán keresztül nyílik a tenger felé.
Amikor az ember megvetette ott a lábát
Aktív vulkán ide vagy oda, a Deception-sziget volt egykor a jeges kontinens egyik legbiztonságosabb kikötője és az egykori fóka- és bálnavadászok legfőbb állomása is. Az első emberi tevékenység, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a sziget első hitelesített megfigyelése William Smith és Edward Bransfield brit fókavadászok nevéhez köthető 1820 januárjában.
Noha nagy fókapopuláció nem élt a szigeten, a következő néhány év vadászata pont elég volt ahhoz, hogy gyakorlatilag elpusztítsa a teljes állományt.
A fókaiparnak így befuccsolt, így 1825 környékén a vadászoknak nem volt más választásuk, mint felhagyni a tevékenységükkel.
Fókák után jöttek a bálnák
Ám az emberek nem sokáig hagyták magára a szigetet, a 20. század elején ismét ide látogattak, ezúttal azonban nem fókára, hanem bálnára kezdtek vadászni. 1906-ban először egy norvég-chilei bálnavadász társaság a gyárhajók horgonyzóhelyeként kezdte el használni,
hat évvel később viszont itt építették fel az egyetlen szárazföldi kereskedelmi bálnavadász állomást az Antarktiszon.
A vadászok lakóházakat, kórházat és egy kis temetőt is létesítettek a szigeten, a levadászott bálnákat pedig a Deception védett öblében dolgozták fel egy 150 főt foglalkoztató bálnavadász állomáson.
Ekkora a sziget
A sziget teljes területe a külső szigetekkel együtt 98,5 négyzetkilométer, átmérője 15 kilométer, és 539 méterre emelkedik a tengerszint fölé. A sziget több mint 57 százalékát állandó gleccserek borítják, a vízgyűjtő belső oldalán több tó is található, köztük a Kroner, amely az egyetlen geotermikus lagúna az Antarktiszon.
Megmaradt emlékek
A feltételezések szerint a Deception-szigeten akkoriban 500 ember is élhetett. A bálnavadászok túlnyomórészt úszó gyárhajókon dolgoztak, és hatalmas mennyiségű bálnazsírt dolgoztak fel bálnaolajjá, amely értékes árucikk volt a 20. század elején. Egyszerre több tucatnyi ilyen gyár működött a szigeten, és a dél-shetlandi bálnavadászati fellendülésből származó infrastruktúra a mai napig fennmaradt, a silók és kazánok egy évszázaddal később is állnak – jobbára ezek az emlékek csábítják oda a turistákat. Az ipart közel három évtizedig működtették a területen, 1931-ben azonban, miután a bálnaolaj ára lezuhant,
felhagytak a tevékenységükkel, és áprilisban elhajózott onnan mindenki.
A tudósoknak is menniük kellett
A helyükre ezután chilei és brit tudósok érkeztek, hogy tanulmányozhassák a területet. A vulkán 1967-es kitörése azonban elég volt ahhoz, hogy a dél-amerikai szakembereket távol tartsa a szigettől. Noha a robbanást az egész csapatuk sértetlenül megúszta, a bázisuk megsemmisült. A britek még kitartottak, de ők is csak 1969-ig: a második kitörés már őket is elriasztotta.
A vulkánt folyamatosan figyelik
A szigeten 1967 és 1970 között egyébként három vulkánkitörés is történt. A vulkán szeizmikus aktivitásának figyelésére ma már csak Spanyolország és Argentína üzemeltet nyári tudományos állomásokat a szigeten, amely egyébként az Antarktisz egyik, turisták által leglátogatottabb helye. A rejtélyekbe burkolózó és lenyűgöző történelemmel rendelkező helyet évente nagyjából 15 ezren keresik fel.
A Deception-szigetet 2005-ben az Antarktisz különösen védett területévé nyilvánították.
Ha szeretnéd megismerni annak a két szigetnek a titkát is, amelyek csupán 4 kilométerre vannak egymástól, mégis 21 órányi köztük a különbség, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
