Talán nincs is olyan ember, akinek ne lennének örök emlékei egy-egy osztálykirándulásról. A buli általában már a buszon, még jobb esetben a vonaton indul: külön szerencse, hogy ha kupék vannak, ahova akár el is lehet zárkózni a tanárok elől. Már az első kilométernél előkerülnek az otthonról hozott szendvicsek: az ember csak reménykedik, hogy téli szalámisat kapott, és ha szerencséje van, a fólia alól ilyesmi kandikál majd ki.
Ott volt azért minden egyes osztálykirándulásban az aggodalom is: vajon jó szobába kerülök? Azokkal, akikkel szeretnék? Nem dobnak-e majd a barátnőim valaki miatt? Sikerül abba a fiúszobába bekerülni, ahol majd a leghangosabban röhöghetünk egész éjjel? Vajon hányszor jár körbe éjjel a tanár, és nagyon unalmas lesz a múzeumos program?
Kattints a lenti képre és nyílik a galéria!
Nem mindenben változtak meg az osztálykirándulások
A tanulmányi kirándulások anno is az együttlétről szóltak, az igazi buli vacsora után kezdődött, s valószínűleg a tanároknak az ötvenes években sem a pihenésről szóltak ezek a napok, hanem arról, hogy megpróbálják különböző őrültségekben megakadályozni osztályaikat. Nem volt viszont kérdés az, hogy külföldre menjen-e az osztály, de valószínűleg kevesebben aggódtak azért is, hogy befér-e a családi költségvetésbe a kinézett kirándulás.
Ahogyan a galériában felvonultatott képeken öltönyben vagy cekkerrel utazó, retró buszra felszálló kisdiákok képeit végignézed, egyszerre érezheted azt, hogy nagyon távol áll már tőlünk ez a kor,
de közben mégis láthatod azt is, hogy nagyon sok dolog azért mégsem változott. A diákok, a gyerekek szemében már ebben a korban is, amikor nem szoktunk még annyira hozzá ahhoz, hogy folyamatosan fényképek készüljenek rólunk, ott van az az összekacsintás, az az öröm, amit a közösséghez tartozás jelent.
A mobiltelefonok persze hiányoznak a képekről
Az is beszédes persze, ami hiányzik ezekről a képekről: nem villannak márkajelzések, nincsen egy kézben sem okostelefon, egyáltalán: mobiltelefon, vagy valamilyen más kütyü.
A kompon ülő osztálytársak kártyáznak inkább, és este egészen biztosan nem bluetooth hangfalról szólt a zene, még egy gitár is előkerülhetett a tábortűz mellett,
és nem kellett felirattal figyelmeztetni sem senkit, hogy most annak lenne itt az ideje, hogy telefonnyomkodás helyett beszélgessen a vele szemben ülővel. Egyszerre nagyon hasonló és egészen más az a kép, amit a régmúlt osztálykirándulásai megmutatnak: ha még nem kattintottad végig a fotókat, időutazz most egy kicsit velünk a galériában!
Ha azt is megnéznéd, milyen lehetett régen iskolásnak lenni, ezt a galériánkat ajánljuk!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
