A nyugdíjkorhatár számításának lehetne alapja a várható élettartam is. Ma az EU átlagához képest Magyarországon a születéskor várható élettartam férfiak esetében 5,6 évvel, nők esetében 4 évvel rövidebb, amivel a legalacsonyabb mutatókkal rendelkező öt ország egyike. Mindezek ellenére hazánk az EU országaihoz képest a középmezőnyben van öregségi nyugdíjkorhatár szempontjából. Ezt főleg gazdasági megfontolások határozzák meg, legfőbb célja, hogy minél többen maradjanak aktív foglalkoztatottak.
A társadalomtudományos kutatások szintén az aktivitás irányából közelítik meg ezt a kérdést. Láthatjuk, hogy van korai nyugdíjba vonulás mellett és ellene szóló érv is bőven, de a megoldás megfejtése nem ilyen fekete-fehér. Lássuk a kutatók okfejtéseit!
A nyugdíjba vonulás megvéd a korai haláltól
„A korai nyugdíjba vonulás meghosszabbíthatja az életet” – írta Austin Frakt, a Bostoni Egyetem professzora, illetve a Harvard vezető kutatója egy 2018-as blogbejegyzésében. Frakt következtetését egy holland tanulmányra alapozta, amely a korai nyugdíjba vonulást a hosszabb élettartammal hozta összefüggésbe: a kutatók ebben megállapították, hogy a vizsgálatban részt vevő, 55 és 65 éves koruk között nyugdíjba vonult férfiaknál 2,6 százalékponttal alacsonyabb volt a halálozás kockázata a következő öt évben, mint a még dolgozó társaiknál.
De ilyen jellegű kutatások már korábban is készültek. Egy 2014-es amerikai tanulmány szerint hét nyugdíjas év a súlyos betegségek – például a cukorbetegség vagy a szívbetegségek – kockázatának ötödére történő csökkenésével jár. Egy 2018-as izraeli tanulmány pedig kimutatta, hogy a tipikus nyugdíjkorhatárt meghaladó munkavégzés egyértelmű egészségromlással jár.
Az ember várakozásainak megfelelnek ezek az eredmények. De sajnos itt még nincs vége. Hiszen meglehet, ugyanennyi tanulmány létezik, amelyek pontosan az ellenkezőjére jutottak.
Mit ad, ha később megyünk nyugdíjba
„Azt találtuk, hogy az egy évvel későbbi nyugdíjba vonulás kilenc százalékkal alacsonyabb halálozási kockázattal járt” – mondta Chenkai Wu, a nyugdíjba vonulás és a hosszú élet közötti kapcsolatot vizsgáló 2016-os tanulmány vezető szerzője, az Oregoni Állami Egyetem közegészségügyi szakának akkori PhD-hallgatója a Harvard Business Review-nak adott interjújában.
„Ellenőriztük a tipikus változókat – nem, etnikai hovatartozás, életkor, iskolai végzettség, családi állapot és vagyon. Figyelembe vettük a részletesebb egészséggel vagy életmóddal kapcsolatos változókat, például a cigaretta- és alkoholfogyasztást, a testmozgást, a testtömegindexet, az önbevallás szerinti egészségi állapotot és a fogyatékosságokat. Ezután számos krónikus betegséget értékeltünk, mint például a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegség. Azt találtuk, hogy a nyugdíjkorhatár összefügg a halálozással.”
Erre a következtetésre, miszerint a normál nyugdíjkorhatár betöltése után dolgozni jótékony hatással lehet az egészségünkre, egy 2020-as amszterdami tanulmány is rámutatott. Daniel Levitin neurológus a falig is elment, ő azt javasolja, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha egyáltalán nem mennénk nyugdíjba.
„Ha fizikailag már nem vagy 100%-os, akkor is jobb, ha folytatod az aktív életedet, és dolgozol akár önkéntesként pár órában” – írja 2020-ban megjelent Sikeres öregedés című könyvében. Ezt azzal magyarázza, hogy a céltalanságban eltöltött idő boldogtalansággal jár, ezért jobb elfoglaltnak maradni életünk végéig.
Arra külön rámutat, hogy az értelmes munkavégzést javasolja, ami elégedettséggel tölti el az embert.
Hazánkban sem kötelező nyugdíjba vonulni, ha elértük a korhatárt. A lehetőség megfontolása általában anyagi alapokon zajlik, de az általános fáradtság, és a vágy, hogy a családdal töltsék inkább az időt, szintén a legfőbb motivációk közé tartozik. Sokan a nyugdíj mellett, ha lehetőségük adódik, részmunkaidőt vállalnak. Hogy őket mi vezérli, az összefügghet a kutatók megoldásaival.
Mikor érdemes nyugdíjba vonulni?
Hogy mi lenne az ideális életkor, az sok mindentől függ. Chenkai Wu úgy kommentálta az eredményeket, hogy „a fő üzenet, amit valójában közvetíteni szeretnénk az, hogy az emberek gondolkodjanak el azon, számukra mit jelent a munka… Az elméletünk szerint a későbbi nyugdíjba vonulás valójában késleltetheti a fizikai és kognitív működés hanyatlását, mert a munka aktívan tartja az elmét és a testet. Tehát ha aktív és szociálisan elkötelezett maradsz, az segít fenntartani a kognitív és fizikai képességeidet”.
A másik oldal képviselőinél a fenntartások ugyanazok. „A nyugdíjba vonulás egészségre gyakorolt ok-okozati hatásának kibogozása nem egyértelmű” – figyelmeztetett Frakt. Hiszen egyesek éppen azért mennek nyugdíjba, mert egészségi állapotuk megromlik. Így a korai munkából való kilépés előnyt is jelenthet az élettartam szempontjából. „A fizikai aktivitás összefügg a betegségek megelőzésével és az idősebbek alacsonyabb halálozásával. Egy tanulmány szerint a nyugdíjasok többet alszanak, és több időt töltenek háztartási munkával és kertészkedéssel – ezek mindegyike aktívabb életről beszél, mint egy tipikus irodai vagy gyári munkás életmódja.”
Szerinted milyen nyugdíjkorhatár lenne az ideális?
Ha hosszú életre pályázol, amiben kedved szerint töltheted nyugdíjas éveidet, akkor ne csak a pénzzel tervezz, fordíts időt az egészségmegőrzésre is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
