Tudtad, hogy kicsiny hazánknak 4146 nyilvántartott barlangja van? És azt, hogy ezek több mint negyede a Bükk-vidéken található? Vétek lenne azonban elhallgatni Magyarország más térségeiben húzódó föld alatti kincseit, amelyek szinte minden területen más és más arcukat mutatják.
Baradla-barlang, Aggtelek
Itt van például a Baradla–Domica-barlangrendszer, amely kétségtelenül a föld alatti világunk egyik legnépszerűbbje. Kevesen tudják, hogy a Magyarország egyik északi csücskében megbújó Baradla-barlang nemcsak hazánk legismertebb, hanem a legrégebben kutatott és évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja is. A 200-230 millió évvel ezelőtt képződött triász mészkőben kialakult barlang a Föld szilárd kérgében, természetes úton jött létre.
A Baradla–Domica-barlangrendszer teljes feltárt hossza több mint 30 kilométert, amelyből a Baradla-barlang 22 027, a Domica pedig 8127 méter.
Miskolctapolcai-tavasbarlang
Nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló képződmény a Miskolctapolcán található tavasbarlang. A vendégek itt igencsak el vannak kényeztetve, ugyanis több százezer éves, természet alkotta barlangjáratokban mártózhatnak meg. Kerekes József kutató szerint e teraszbarlangot a mélyből felszálló hévizek oldották ki. A fürdőnek nemcsak a közel 30°C-os vize, hanem már önmagában a barlang klímája is gyógyhatású, így
kifejezetten ajánlott ízületi panaszokkal küzdőknek.
Miután a víz sótartalma a gyógyvizekénél alacsonyabb, korlátlan ideig lehet benne úszkálni.
Pál-völgyi-barlang, Budapest
Az egykori kőfejtőben nyílt Pál-völgyi-barlang Magyarország leghosszabb barlangrendszere, amelynek jelenleg ismert, körülbelül 32 kilométeres hosszából egy fél kilométeres szakasz van kiépítve. A Duna-Ipoly Nemzeti Park büszkesége leginkább a cseppköveiről híresült el, de benne megszámlálhatatlanul sok kalcitkristályt és ősi kagylólenyomatot is láthatunk.
Csodabogyós-barlang, Balatonederics
Húzódik egy barlang a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területén is, amelynek bejárata 393 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik. De hogy miért kapja egy felszín alatti képződmény a Csodabogyós-barlang nevet? A válasz végtelenül egyszerű:
belépés előtt a barlang szomszédságában az úgynevezett szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserje terjedt el.
A barlang most ismert 6 kilométeres hossza ugyan jóval elmarad a hazai legektől, de attól még Magyarország egyik igen jelentős föld alatti gyöngyszemének számít. A járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így többnyire hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik.
Ha még kalandoznál egy kicsit a föld alatti világban, akkor ajánljuk a Párizs alatt meghúzódó alagútrendszerről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés