Az uránüveg a magyar gyűjtők előtt sem ismeretlen: az egyik legismertebb, antikvitásokat kínáló piactéren is van kosárka, kínálótál, asztaldísz, kancsó is található ebből a zöldes árnyalatú, a laikus számára nem is feltétlenül annyira különleges anyagból.
Ezért érdekli a gyűjtőket az uránérc
Az uránüveg felhasználása lassan kétszáz éves történelemre tekint vissza: 1830-ban kezdték üvegbe keverni az anyagot, a cél pedig az volt, hogy egyedi színárnyalatot adjanak az abból készült tárgyaknak.
Hasonló célra más nehézfémeket is bevetettek már, amikor az uránt elkezdték használni, még senkinek nem volt elképzelése sem annak radioaktív tulajdonságairól.
Csak az Amerikai Egyesült Államokban több mint négymillió uránüveg tárgy készült 1958 és 1978 között: ezek nagy része mindössze 2 százalék uránt tartalmaz, de vannak olyanok is, amelyeknek egynegyede áll belőle. Azt, hogy miért vethet fel kérdéseket az uránüveg felvásárlása és használata, talán mindenki számára egyértelmű: ez a nehézfém természetesen radioaktív, és az atombomba előállításában is használják, hírneve így eléggé kétes.
Nem jelent veszélyt
Teljesen jogos az uránüveg kapcsán az a kérdés, hogy vajon nem jelent-e veszélyt, ha ilyesmivel vesszük magunkat körül, netalán evés, ivás céljára használjuk? A korai, magas koncentrációban uránt tartalmazó tárgyak esetében az aggályok nem is teljesen alaptalanok:
edényként vagy pohárként, kancsóként történő felhasználás esetén kioldódhat valamilyen mennyiségű urán a tárgyból, amit szervezetébe vihet be az a gyűjtő,
aki nemcsak a vitrinben szeretné csodálni a zöldes üveget, hanem használatba is venné azt. Ez a sugárzó anyagnak való nagyobb kitettség ugyanakkor továbbra sem túlzottan magas.
A második világháború után ráadásul szegényített uránt kezdtek el használni az üvegiparban: ennek sugárzása már nem jelent egészségi kockázatot.
Innen ismered meg
Természetesen kutatásokat is végeztek annak feltárására, hogy származhat-e valamilyen probléma abból, ha valaki sokat van kitéve annak, hogy ilyen típusú üvegtárgyakkal tartózkodjon egy helyiségben. Mint ebből kiderült, a legnagyobb veszélyben azok vannak, akik az uránüveg tárgyak csomagolásával és postázásával foglalkoznak – akik tulajdonolják ezeket a ritkaságokat, azok esetében
az éves sugárzáskitettség mindössze 1-2 százaléka származik a kedvenc poharakból és vázákból.
Felmerülhet a kérdés: honnan tudhatjuk, hogy uránüvegre bukkantunk? A zöldes színezet árulkodik, még biztosabb, ha ultraibolya fénnyel világítjuk meg az üveget sötétben. A Geiger-számláló szintén jelez, ha uránérc kerül a közelébe.
Ilyen tárgyakat egyébként mind a mai napig gyártanak, még ha nem is tetemes darabszámban: ha ilyesmire vágysz, akkor a másodpiac lehet a te valódi lelőhelyed.
Van, amikor az ember valódi kincsekre bukkanhat, amikor ilyen helyeken keresgél, egy igazán szerencsés ember esetéről olvashatsz az alábbi cikkünkben:
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
