Elképesztő trükköket vetettek be a festők, hogy elrejtsék magukat a képeiken

The School of Athens  by Raffaello Sanzio da Urbino crop
Olvasási idő kb. 5 perc

Alig észrevehető tükröződés, a háttérből a nézőt figyelő alak a festmény egy eldugott részén, vagy akár egy központi szereplő lecserélt arcvonásai – mióta világ a világ, a festők roppant kreatív megoldásokat, trükköket találtak ki arra, hogy megjelenítsék magukat alkotásaikon.

A reneszánsz idején vált igazán népszerűvé és elterjedtté a festőknek az a trükkje, hogy különféle módokon becsempészték magukat festményeikbe. Ezek között találunk egyészen egyszerűeket, amikor a művészek a kompozíció egyik alakjának helyére saját magukat festették. Ilyen például Sandro Botticellinek a Háromkirályok imádása című műve. A festmény 1475-be készült, és Botticelli a Medici-család több tagja mellett saját magát is ábrázolta rajta.

A festmény jobb szélén látható, amint szembenéz az alkotás nézőjével.

 

Hasonló megoldást alkalmazott Raffaello is, aki Az athéni iskola című freskóján rejtette el magát. A falfestmény elkészítésére – amely a vatikáni palota második emeletén található – II. Gyula pápától kapott megbízást. A Platónt és Arisztotelészt középpontba állító alkotás ókori filozófusokat és gondolkodókat ábrázol – ezek között kapott helyet maga Raffello, aki Ptolemaiosz matematikus-csillagász mellől, a kép jobb széléről veszi szemügyre a festmény szemlélőjét.

A Sixtus-kápolnában is kiszúrhatja a figyelmes szemlélő Michelangelo arcát – igaz, a festő ravasz trükköt alkalmazott
A Sixtus-kápolnában is kiszúrhatja a figyelmes szemlélő Michelangelo arcát – igaz, a festő ravasz trükköt alkalmazottMondadori Portfolio / Getty Images Hungary

A festők mint áldozatok

Michelangelo a Sixtus-kápolnában található híres freskóján, az Utolsó ítéleten rejtette el magát. Illetve nem is annyira elrejtette, hiszen a festő az alkotás egyik középpontjában található alakot használta föl arra, hogy önarcképét a képre csempéssze. Nem is akárhogyan: Bertalan apostolt az akkori szokásoknak megfelelően úgy ábrázolta, hogy

Ő volt a magyar Mona Lisa: a Lilaruhás nő megbabonázta SzinyeitŐ volt a magyar Mona Lisa: a Lilaruhás nő megbabonázta Szinyeit

Egy bonyolult szerelmi sokszög vezetett ahhoz, hogy a portré elkészülhetett a müncheni majális után.

Tovább olvasom

egyik kezében lenyúzott bőrét (így halt vértanúhalált), a másikban pedig a kést tartja, amellyel megnyúzták – a bőrön Michelangelo arcképe található.

Caravaggio is hasonlóan komor módot választott arra, hogy saját arcképét megfesse: Dávid Góliát fejével című híres festményén a behemót levágott fején a festő arcvonásai láthatók. Az alkotással kapcsolatban több elmélet is napvilágot látott. Egyes művészettörténészek szerint

Caravaggio így könyöröghetett életéért – egy befolyásos család tagjának megölése után ugyanis vérdíjat tűztek ki a fejére,

és a művész ezt a festményt küldte el haragosának, így próbálva rávenni arra, hogy ne törjön az életére. Mások szerint az alkotás megemlékezés szerelméről, Ceccóról, egyes szakértők azonban úgy tartják, hogy mindkét arc a festőt ábrázolja. Utóbbi elmélet szerint Caravaggio így ismerte be, hogy fiatalkori vad és lázadó viselkedése nagy mértékben hozzájárult későbbi halálához.

Kattints a képre, és  galéria  nyílik a festők trükkjeiről!

Egy másik trükk: a tükröződés

Roppant népszerűvé vált az a megoldás is, hogy a festők mint tükröződést ábrázolják magukat. Ennek egyik leghíresebb példája Jan van Eyck alkotása, az Arnolfini házaspár. A Giovanni di Nicolao Arnolfini itáliai kereskedőről és feleségéről készített portrén a szoba falán függő tükörben az általánosan elfogadott elmélet szerint maga van Eyck látható (egy másik alakkal együtt), vörös turbánnal a fején – későbbi önarcképein gyakran viseli ezt a ruhadarabot.

Hasonló megoldást választott Quentin Matsys is: A pénzváltó és felesége című képén egy apró kör alakú tükörben pillanthatja meg a figyelmes szemlélő a festőt, aki mintha az ablakon nézne ki Antwerpen városára.

Clara Peeters két helyen is elrejtette magát Csendélet sajttal, mandulával és perecekkel című festményén: egyrészt az agyagkancsó fedelén látható az arca, ahogyan tükröződik, másrészt pedig az ezüst kés díszítései között a neve is megtalálható.

Olvasd el ezt az érdekes cikket is Munkácsy Mihályról, kattints ide!

Munkácsy Mihályból tulajdon felesége csinált rabszolgátMunkácsy Mihályból tulajdon felesége csinált rabszolgát

Munkácsy és felesége kapcsolatának kezdete sem volt mindennapi.

Tovább olvasom

Megjelent az új Dívány-könyv!

Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek