világhírű magyar dalok

Ha az utcán megállítanának azzal az ötezer forintos kérdéssel, hogy melyik híres magyar dal lépte át a határainkat, rögtön a régi idők táncdalfesztiválos sikertörténetei juthatnak eszünkbe. A fiatalabb korosztálynak pedig a ma feltörekvő, külföldi piacra is betört bandák dalai. Háromgenerációs emlékezetünkben fellelhetők olyan nóták, amik feltették Magyarországot a zenei világtérképre. Öt ilyen dalt válogattunk össze.

Gyöngyhajú lány (1968)

A Gyöngyhajú lány az Omega legnépszerűbb dala, ami 1968-ban látott napvilágot. A saját Wikipedia-cikkel rendelkező dalból „majdnem nem is lett dal”, ahogy szerzője, Presser Gábor emlékszik vissza önéletrajzi könyvében. A dalkezdemény már egy évvel a Tízezer lépés című album elkészítése előtt megvolt a szerző fejében, többször próbálta eladni zenésztársainak, de csak az albumkészítés során álltak mindannyian a dal mögé.

A dalt szinte azonnal megszerették Európában, több nyelven született feldolgozása. Ezek közül a leghíresebb a Scorpions White Dove coverdala, ami köszönhető volt annak, hogy a két együttes ősidők óta nagyon jó kapcsolatot ápolt. Ezt 2014 júniusában, a rendszerváltoztatás 25. évfordulóján, emlékezetes közös koncerttel is megünnepelték a Hősök terén. 

A Gyöngyhajú lány nagyon kapós dallam, legutóbb 2019-ben egy angol tv-sorozat előzetesében használták fel jóhiszeműen a műsor készítői. Akkora jogvita nem kerekedett belőle, mint a Kanye West-féle lenyúlásból vagy a 2018-as Jonah Hill-ügyből (ő is filmjének az előzetesében használta a melódiát).

A legnagyobb utat mégsem ez a dal tette meg, hanem a Szomorú vasárnap.

Szomorú vasárnap (1933)

Az „öngyilkosok himnuszaként” is ismert sanzon zenéjét Seress Rezső szerezte, szövegét pedig Jávor László publicista írta. Kezdetben különösebben nem volt sikere, majd miután többször is szenzációként jelent meg az újságokban az öngyilkosságok kapcsolata a dalhoz, mémként terjedt a híre. 

„Budapesten valóságos tömegirtást végez egy utóbb felkapott műdal, amelynek monoton dallamával, mesterkélten borongós szövegével eddig már öt ember ment a halálba. Mintha csak összebeszéltek volna, mindnyájan a »Szomorú vasárnap« című nóta szövegét tartották kezükben.” (Keleti Ujság, 1935. november, 18. évfolyam, 251–275. szám)

A külföld is felült erre a vonatra, odáig mentek el, hogy Budapestet az öngyilkosok városává kiáltották ki. A Szomorú vasárnapot összesen 28 nyelvre fordították le, az angol verzióját, a Gloomy Sundayt először 1936-ban vette fel Paul Robeson, Desmond Carter szövegével. 

Az angolszász világba viszont akkor robbant be, mikor 1941-ben megjelent Billie Holiday előadásában. Mellette még olyan világhírű előadók tűzték műsorukra, mint Ray Charles, Louis Armstrong, Bing Crosby és Frank Sinatra.

Marta's Song (1995)

A Boheme a francia Deep Forest duó második albuma, amely 35 országban jelent meg. Elsősorban kelet-európai cigánydalokat (azaz a bohémeket, innen az album neve) samplereztek elektronikus zenével. A sláger kislemezek között szerepelt a Marta's Song Sebestyén Márta közreműködésével. Az együttes életében ez volt a legsikeresebb album, több mint négymillió példányban kelt el, 15 országban kapott gyémánt-, platina- és aranyminősítést, és elnyerte a legjobb világzenei albumnak járó Grammy-díjat.

Yonderboi dalai

Lehet, hogy nem hallottál még Yonderboi nevéről, de a világ már igen. Ifj. Fogarasi László magyar zeneszerző, zenei producer és vizuális művész, művésznevén Yonderboi, volt az ezredforduló környékén zajló downtempo mozgalom legfiatalabb tagja, és az egyetlen az egykori keleti blokkból. Három stúdióalbumot adott ki: Shallow and Profound, Splendid Isolation és Passive Control címekkel. Legjelentősebb együttműködése a 2009-es berlini filmfesztiválon a brit filmrendező legenda Peter Greenawayjel közös audiovizuális show-műsorának előadása volt.

Yonderboi zenéje nehezen besorolható, mivel különböző zenei stílusokat foglal magába. Licencelték filmekhez, tévé- és divatbemutatókhoz vagy videójátékokhoz. A CSI: Miami helyszínelők sorozatban is használták „Badly Broken Butterflies” című dalát, és A Viszkis című Antal Nimród-film zenéjét is Yonderboi szerezte.

Yonderboi szívesen tett kirándulásokat a különböző művészeti formákba is; filmeket és színházi darabokat zenésített, és olyan művészeti kiállításokhoz is komponált zenét, mint a 2001-es velencei biennálé svájci pavilonja. A 2000-es év elejétől zenekarának 3 tagja új irányt vett, és Žagar néven az utóbbi 22 évben hasonló nemzetközi karriert futott be. A Žagar együttessel ma is találkozhatsz, míg Yonderboiról nagyon keveset tudunk.

Add már, uram, az esőt! (1972)

Kovács Kati sokoldalú művész, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas magyar pop-rock énekesnő, előadóművész, szövegíró és színésznő. Valószínűleg ő Magyarország valaha volt leghíresebb énekesnője, több tucat felvett albummal, díjakkal és előadásokkal belföldön/külföldön, nemzetközi elismertséggel és nagyon aktív karrierrel. Kovács Kati reszelős és nagyon erős mezzoszoprán énekhangjáról ismert, amelyet a magyar zenekritikusok széles körű elismerésben részesítettek, és „Magyarország legjobb női hangjának” neveztek. Énekelhet operát, rockot, jazzt, popot, dance-t, bluest és rock and rollt.

Az Add már, uram, az esőt! az 1972-es Táncdalfesztivál győztes dala lett Kovács Kati és a Juventus együttes előadásában. Zenéjét Koncz Tibor, szövegét Szenes Iván írta, először kislemezen jelent meg. Kovács Kati ezzel a dallal nyerte meg Drezdában a Nemzetközi Dalfesztivált is. Angol és német nyelven is megjelent, valamint több külföldi előadó is feldolgozta már.

Legutóbb Christina Aguilera 2010-es „Woohoo” című kislemezén szerepel egy részlet a dalból. Ez egy sample, egy hangminta, vagyis dallamtöredék, amit felhasználtak a dal készítése során, majd megjelölték az eredetit forrásként. Az is igaz, hogy aki meghallgatja Aguilera számát, biztosan nem ismer rá a magyar dalra.

Láthattuk, a feldolgozásdal sokszor sikeresebb is lesz az eredetinél, bár vannak olyan kivételek, amikor azt gondoljuk: „bár ne nyúlt volna senki hozzá”. Teszteld a tudásod, és kiderül, hogy te mennyit tudsz a dalok eredetiségéről!