vicces szavak

A nyelvészek népetimológiának nevezik, amikor egy idegen szó olyan formában torzul, hogy a saját nyelvünkön valamilyen „értelme” legyen. Régen így keletkezett például a számszeríj (a szláv szamosztrel „önlövő” szóból) vagy az alkörmös az arab eredetű alkermes „bíborfesték” alakból. Kicsit újabb keletű az agronómusok ugrómókusként való emlegetése, a világháború idejéből származó gázmacska (gázmaszk) vagy a szocialista időszakból az egymillió pici Krisztus, ami a sokat emlegetett empiriokriticizmus torzult alakja. Ez utóbbi rávilágít a népetimológia másik jellemző vonására is: időnként kifejezetten humoros, szójátéknak is beillő szóalakok születhetnek így. Manapság, amikor lépten-nyomon idegen, jellemzően angol eredetű szavakkal vagy márkanevekkel találkozunk, nem meglepő, hogy a népetimológia is gyakoribb. Összegyűjtöttünk egy csokorra valót a legmókásabbakból.

Egy epres kalimpót?

A bolti eladók időnként kénytelenek keresztrejtvényfejtőket megszégyenítő logikával kitalálni, mire gondolhatott a kedves vevő. A pingvintea még egészen könnyen dekódolható, mint ahogy a flitteres tea is. A nyári forróságban hűsítő finomságként kért epres kalimpó már feladhatja a leckét, nem beszélve a karácsony közeledtével keresett piramisos és zselléres szaloncukorról. Az édességek között említésre méltó a kinder buheró vagy kinder guanó, de a különféle diétás élelmiszerek esetében sem mindig egyértelmű, milyen névvel kellene őket illetni. Akadt, aki cukorbeteg Télapót keresett, mások lókekszet – valószínűleg a zabkekszről lehet itt szó. A zacskós pezsgőről is sejtjük, mi lehet az, különösen ha a magyarázatot („tudja, ami megbüfögtet”) is meghalljuk. Kell némi képzelőerő ahhoz, hogy a cicaszopogtató jelentését megfejtsük (talán macskanyelv?), a sistergős botrafagyó mibenlétéről viszont fogalmunk sincs. (Talán valamilyen jégkrémre gondolhatott a vásárló.)

Háromszögletű kockasajt, ami kerek dobozban van

Különösen jó nyelvérzéket kíván, ha valaki a sajtpultban dolgozik: kértek ott már kanember sajtot, feka sajtot, pepa sajtot, sőt olyan háromszögletű kockasajtot is, ami kerek dobozban van. A pékségben sem árt némi humorérzék: az exhumált kenyér vagy a kroasszony magáért beszél. Az italok között is nagy a zűrzavar (és a népetimológiára való hajlam):

Hejnekem, Arany Átok és Fiszfasz sört, valamint Csepi üdítőt egyaránt kerestek már.

A szárazáruk között található a valériás cukor, a csigabiga tészta, a könyökcső tészta és az ezek mellett már-már közhelyesnek ható majomméz.

Inhalálozó és egyéb vicces szavak a gyógyszertárból 

Az idegen szavak és kifejezések időnként a gyógyszertárba látogatókat is összezavarják. A vércukorszint mérésére használt Accu-check készülék például bikacsök formájában verbalizálódott, az ovulációs tesztből pedig evolúciós teszt lett. Az inhalálókészülék esetében nem nehéz összezavarodni, így lett belőle inhalálozó, a koronavírus-járvány óta pedig mindenki tudja, hogy a max mi lehet.

Légzéscsillapító tapasz és fogamzásgátló ragasztó

Az igyekezet, hogy elmagyarázzuk, milyen problémára való szert szeretnénk, néha egészen vicces szóösszetételekhez vezet. Korpamentes sampon nem valószínű, hogy létezik, s ugyanilyen logikai bukfenc vezérelte azt is, aki azzal állított be a patikába, hogy kérek szépen gombát körömre. De kerestek már légzéscsillapító tapaszt, és eldobható borotvahabot is. Az intimmosakodót keresők időnként lányos zavarukban intim mosogatógépet vagy intim mosogatót kérnek, mások pedig műszemkönnyet vagy éppen lódarázs krémet, pirosat. A belsőleges kenőcs és a kutya fenekébe való elektromos hőmérő használatát inkább nem gondolnánk végig, mint ahogy a prosztatazsák funkcióját sem. De az sem világos, hogy mi lehet a zöld csigapor, és magunktól azt sem találtuk volna ki, hogy a fogamzásgátló ragasztó a műfogsorrögzítőt jelöli.