olimpiai bajnok

Talán nem sokan tudják, de a Parlament előtti Duna-szakaszon egy időben ideiglenes úszómedence ékesítette fővárosunkat. A folyóban elkülönített rész szolgált a fürdőzők számára medenceként, s a források szerint itt tanult meg úszni a kis Arnold, a később Hajós Alfréd, kétszeres olimpiai bajnok úszónk. 

A bajnok első tempói

Abban viszont már nem értenek egyet a források, hogy pontosan kitől és mikor tanult meg úszni. Van, aki szerint alig 4 éves korában már édesapja átadta neki az úszótudást. Mások inkább az édesapa tragikus halála utánra teszik ennek időpontját. Ha ez a helytálló változat, az azért is különösen drámai, mert az édesapa Alfréd 13 éves korában éppen a Dunába fulladva lelte halálát. A folyó ráadásul jeges lehetett, amikor az apa belecsúszott, s egyes beszámolók szerint Alfréd mindennek szemtanúja is volt.

Az első újkori olimpia

Közben a Francia Atlétikai Sporttársaságok Uniójának 1894. június 23-i ülésnapján báró Pierre de Coubertin kezdeményezése nyomán döntés született az olimpiai játékok hagyományának felelevenítéséről. Az ötlet nyomán az első újkori olimpiai játékokat természetesen Athén rendezhette 1896-ban.

A görög főváros 9 sportág összesen 43 versenyszámának, 241 férfi versenyzőjét láthatta vendégül a jeles esemény alkalmából 14 országból összegyűlve. Hazánkat 6 sportág 15 versenyszámában indulni szándékozó, összesen 7 versenyző képviselte.

Az olimpiai cím megszerzése

Az úszás versenyszámait az Égei-tenger athéni Zea-öblében rendezték meg sűrű egymásutánban. Elsőként a 100 méteres táv versenyét tartották meg, majd közvetlenül utána az 500 méterest. Így Hajós, akinek szusszannia kellett az első bravúr után, a második megmérettetést kénytelen volt kihagyni, hiszen oda sem érhetett a rajtra. A percekkel később rajtoló harmadik futamra, az 1200 méteres táv versengésére azonban már újra erőre kaphatott, így a nyílt tengerre hajóval kivitt úszótársakkal immár újra együtt ugorhatott a hideg vízbe a rajtot jelző pisztoly eldördülésekor, hogy újabb babérokat szerezzen magának és hazájának.

A nyílt tenger nemcsak félelmetes volt, de félelmetesen hideg is. Vannak korabeli források, melyek 12 Celsius-fokra teszik hőmérsékletét, más jegyzetek a hajmeresztő 9 és 11 fok közötti értékről számolnak be, de az teljesen bizonyos, hogy bőven 16 fok alatt maradt a tenger vize az öbölben.

Ilyen körülmények között szerezte Hajós Alfréd hazánk legelső, majd kisvártatva második olimpiai bajnoki címét. A partról nagyjából 40 000 ember kísérte figyelemmel többek között a magyar delfin névre keresztelt géniusz kunsztjait, s drukkolt nemcsak a győzelemért, hanem hogy ne kapjon a hideg vízben görcsöt, vagy ne adja fel a küzdelmet, ahogyan azt tette például az 500 méteres táv bajnoka. Ezzel szemben a mi versenyzőnk nem kevesebb, mint 60 méter előnnyel, mindössze 18 perc és 22,2 másodperc alatt érkezett a célba, jóllehet azokban a pillanatokban sem azt nem tudta pontosan felmérni, hol tart a távban, sem azt, merre járnak hozzá képest versenytársai.

A párizsi olimpia művészeti versenyén ezüstérmes lett stadiontervével

Amellett, hogy már 18 évesen kétszeres olimpiai bajnok lett úszásban, később sikeresen atletizált is, labdarúgásban pedig a szövetségi kapitányi és az MLSZ-alelnöki címeket is magáénak mondhatta. Az 1924-es olimpiai játékokon futballstadion tervével ezüstérmes lett. De építészként az egykori debreceni Arany Bika Szálló és természetesen a margitszigeti Hajós Alfréd Sportuszoda őrzik  leginkább emlékét, melyben a fedett versenymedence köré egyedülálló módon, Európában elsőként lelátó is épült.

Ha érdekelnek az újkori játékok kezdetei, valamint a női sportolók megítélése, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el.