műtét halál

Az általános érzéstelenítés előtt a műtétek esetében bizony számított a gyorsaság: ha a sebész jól dolgozott, a páciens rövidebb ideig érezte a fájdalmat, ami elkerülhetetlen volt. Robert Liston, saját korának ünnepelt sebésze épp ebben, a sebességben volt nagyon jó – olyannyira, hogy egyszer túl gyorsan is végzett el egy műtétet.

A műtétek borzasztó fájdalommal jártak

Két és fél perc egy amputációra – a páciens számára valószínűleg így is óráknak tűnhetett a folyamat, amelyben térd alatt vágták le a lábát egy fűrésszel. Richard Gordon orvostörténész szerint Liston volt a világ leggyorsabban dolgozó sebésze. Ennek hátterében nem valamiféle értelmetlen kivagyiság állt – az eredmények alapvetően Liston oldalán álltak. A lassabban dolgozó sebészekkel előfordult, hogy hiába fogták le a betegeket műtét közben, azok olyannyira nem tudták elviselni a beavatkozással járó fájdalmat, hogy műtét közben kiverekedték magukat a szorításból, majd elmenekültek.

Liston gyorsasága még az elviselhetőség határain belül tartotta a fájdalmat, ennek köszönhetően

Nem csoda, hogy a betegek a várótermében vertek tanyát, remélve, hogy mindannyiukat ellátja. Erre jó esélyük is volt, mivel Liston igyekezett mindenkit ellátni, aki hozzá fordult, különösen azokat az eseteket kedvelte, amelyekben olyan betegen segíthetett, akit minden más orvos elutasított.

Ez állt a sokkoló halálozási ráta hátterében

Egyszer azonban sikerült a sokkoló 300 százalékos halálozási arányt is elérnie gyors műtéti megoldásának eredményeképp: annyira fürge kézzel végezte el az amputációt, hogy nemcsak a testrészt, hanem asszisztense egyik ujját is lemetszette. Sajnálatos módon mind az asszisztens, mind a beteg sebe elfertőződött, ebbe pedig bele is haltak.

Ez még csak 200 százalékos arányt jelentene, de a műtét egyik szemtanúja olyannyira megrettent, hogy Liston belé is kést fog döfni, hogy a helyszínen sokkot kapott, és elhunyt.

Volt egy másik félresikerült műtéte is: abban a páciens heréit is levágta véletlenül lábával együtt.

Nagy találmányai is voltak

Az utókor szerencsére nem csak ezeket a horrorisztikus eseteket őrizte meg Listonnal kapcsolatos emlékezetében: a sebész találmányai közül többet máig használnak, közte a buldogfogót és a Liston-sínt. 1846-ban aztán egy olyan beavatkozást is elvégzett, amely orvosi történelmet írt, és feleslegessé tette, hogy villámműtéteket végezzenek: egy Frederick Churchill nevű férfi térdműtéte során étert használt érzéstelenítésre.

Az éteres üvegcsét a férfi orra alá tartották, majd az amputációt mintegy 25 másodperc alatt el is végezte Liston. A páciens pár perc múlva ébredt fel, és megkérdezte, a műtét mikor kezdődik el: zajos sikert aratott ez a módszer, amely még messze nem volt tökéletes. A sebészek tüdejét irritálta, a betegek sokszor hánytak tőle,

ha pedig gázláng mellett végzett operációról volt szó, a gáz be is robbanhatott.

Liston azonban nem élhette meg módszere tökéletesedését: egy hajóbalesetben elhunyt úttörő műtéte után egy évvel.