Murányi Vénusz

Anyagi gondokkal sosem kellett megbirkóznia a köznemesi családba született Széchy Máriának, és a család történetére sem lehetett panasz. Nagyszülei is mind híres magyarok voltak, akik sokat tettek hazánk felemelkedéséért, és közéjük soroljuk az oly sok tévhittel övezett dédanyját, Báthori Erzsébetet is. 

A fiatal lányt megtanították mindarra, amire szüksége volt, költészetet, zenét, irodalmat is a legjobbaktól tanult, de ő emellett vadászni, halászni, férfi módra lovagolni is szeretett, sőt olykor ehhez megfelelően férfiruhát öltött magára. 17 évesen adták férjhez. Ifjabb Bethlen István főispán, váradi főkapitány nyerte el a kezét. Ötévnyi házasság után a férfi elhunyt, a Bethlen család mindent megtett, hogy Máriát kisemmizzék, de ez csak részlegesen sikerült. Az oly fontos murányi vár Széchy Mária, illetve két lánytestvérének birtokába került.

Még egy házasság

Az özvegy ezután rozsályi Kun István szatmári főispánhoz ment férjhez, de a frigy nem volt boldog, olyannyira nem, hogy szembemenve a kor összes konvenciójával, a pár hivatalosan is elvált. Ezt nem volt egyszerű elérni: az önálló és egyre ügyesebb asszony házasságuk végnapjaiban Dévára költözött, és visszautasította férje kérését, miszerint térjen vissza közös birodalmukba. Ez olyan engedetlenség volt, amit annak idején egy asszony sem tehetett meg büntetlenül. Kun ugyan ezek után személyesen próbálta hazavinni Déva várából, de Széchy Mária kicselezte, megszökött, így végül elindulhatott a válóper. 

A Murányi Vénusz születése

Jókora botrány kerekedett ebből, amit tetézett Mária céltudatossága, tettrekészsége: sokat utazott lóháton, pisztolyokkal a derekán, egy sor férfi lovas társaságában. Nem törődött azzal, mit vár tőle a társadalom, így sokak szemében erkölcstelen nőszeméllyé vált. 1644-ben ráadásul ismét férjhez ment, ezúttal Wesselényi Ferenc füleki főkapitányhoz, ahhoz a férfihoz, akinek nevét az összeesküvése kapcsán ismerjük. Igazi szerelmi házasság volt az övék, de a férj politikai húzásai Széchy Máriát is veszélybe – és börtönbe – sodorták. Wesselényi 1647-ben Magyarország főtábornagyaként harcolt a svédek, később pedig I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen. 1644-ben Máriával együtt Murány vára is a kezére jutott – Ferdinánd király pedig még meg is jutalmazta érte. Mária királypárti anyja ugyan megesküdött, hogy a várat nem adja át egyetlen erdélyi fejedelemnek sem, halála után azonban Mária másképp döntött, és I. Rákóczi György pártjára állt. Ezután jött Wesselényi, és Mária ismét meggondolta magát: a várat új férjével átjátszották a Habsburgok kezére. Az asszony maradt a tulajdonosa, sőt erővel meg is kellett védenie, amikor 1672-ben a Wesselényi-összeesküvés felfedezése miatt V. Károly megtámadta, és el is foglalta. 

Férjével bukott ő is

Mária továbbra is viszonylag fiatal, szép nőként és aktív hazafiként vonult be a köztudatba, a murányi eseményeket pedig sok írónk és költőnk dolgozta fel – köztük Petőfi, Jókai és Arany János is. Az asszonyt ekkor már szinte csak a Murányi Vénusz néven emlegették. Ez azonban nem nyújthatott elégtételt Máriának, akit férje lelepleződött összeesküvése miatt 1669-ben letartóztattak. Férje elhunyt, az adósságok viszont maradtak, így kénytelen volt I. Lipót császárnál kegyelemért könyörögni. Miután kiengedték a bécsi börtönből, még 5 éven át figyelték, és korlátozták is mozgását. Murányba nem mehetett, végül rokoni segítséggel elérte, hogy Kőszegre költözhessen. Utolsó éveiben a Murányi Vénusz gyógyszerek készítésével és a szegények gyógyításával foglalta el magát. 1679-ben hunyt el, egyszerű szertartással temették el Kőszegen.