Zomborka Márta, a magyar múmiákkal elsőként testközelbe kerülő muzeológus, a váci Tragor Ignác Múzeum egykori igazgatója kalauzolt el bennünket a föld alatti termekben.
A váci Fehérek Temploma több ízben esett át átalakításon az elmúlt évszázadok során. Az 1699-ben épült templom eredetileg a domonkos rendi szerzetesekhez tartozott. Ekkoriban még az altemplom kriptájába temetkeztek a környékbeli polgárok, a templomban szolgáló szerzetesek, illetve családtagjaik, az egyház világi dolgozói. Ahogy a település nőtt, a hely egyre szűkebbé vált.
Kísérj el minket galériánkba lépve a magyar múmiák közé, a fenti képre kattintva! Ha arra is kíváncsi vagy, miként emlékszik vissza a feltárást vezető szakember, görgess lejjebb a videónkhoz.
Elfelejtették a kriptában nyugvókat
Az altemplomban több sorban álltak már a koporsók egymás mögött, 263-an temetkeztek ily módon, s rajtuk kívül hetvennél is többen, akiknek már nem jutott díszes nyughely. Amikor az osszárium megtelt, és elfalazták az altemplomot, a falakon kívül létesítettek temetőt a váciak számára.
A bejáratot lezárták, és elfelejtették.
Közel háromszáz évig nem tudtak róla, mi rejtőzik a templom alatt, arra pedig álmukban sem gondoltak volna a helyi egyházmegye, illetve a múzeum dolgozói, hogy a piactér átalakításakor milyen hatalmas jelentőségű felfedezés küszöbén állnak. Mindez 1994 őszén történt. A felújítás során véletlenül bukkantak az üregre a föld alatt, sokáig ki sem merték nyitni. Hogy miért, arról az alábbi videóban hallhatsz:
A magyar múmiák híre bejárta a világot
Soha korábban nem találtak még ilyen mennyiségű használati tárgyat a barokk időszakból. A rendkívüli szárazság miatt a testek nem lettek az enyészeté, hanem természetes módon mumifikálódtak. A lelet azért is nagyon értékes, mert részletes feljegyzések maradtak fenn a halottakról, nevük és haláluk napja is rendelkezésre áll. A magyar múmiák azonban nem csak emiatt váltak világhírűvé.
A holttestek jelentőségét az adja, hogy gyors mumifikálódásuknak köszönhetően belső szerveik vizsgálható állapotban maradtak. A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában őrzött leleteket pedig a mai napig rendszeres vizsgálatoknak vetik alá, így találtak például a római korból származó tbc-baktériumtörzset is bennük. Az is kiderül a vizsgálatok segítségével, vajon minek köszönhették a szerencsés túlélők az ellenálló képességüket.
Ha érdekelnek a régmúlt korok emberei, olvass tovább!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
