A kalózok miatt mérnek Amerikában még mindig mérföldben

GettyImages-1332663529

Te tudod, hány kilométer egy mérföld? Hány liter tesz ki egy gallon vizet? Ugye, nehéz kérdések ezek, hiszen Európában a legtöbb helyen a metrikus rendszert használjuk. Sokan nem értik, hogy az Amerikai Egyesült Államok miért nem csatlakozik ehhez.

Olyannyira makacsul kitartanak a szokásostól eltérő mérésük mellett, hogy a világ már vicceket gyárt  róluk: zsiráfokban mérik az aszteroidák átmérőjét, centi helyett kinyújtózó macskák testhosszában a bútorok méreteit, és a klasszikus amerikai fehérfejű rétisas szárnyfesztávjában a járvány idején kötelező távolságtartást. Amerika tulajdonképpen bármiben hajlandó mérni, csak metrikus rendszerben nem, így aztán sokan elgondolkodtak már azon, miért tartanak ki ilyen makacs módon. Egy elmélet szerint az egésznek a kalózokhoz van igazából köze. 

No de hol kezdődött ez az egész? Ki és mikor szabta meg, hogy mostantól méterben és literben fogunk mérni? Érdekes, de a franciák (ezért SI a metrikus rendszer jele, ugyanis a Système International d’Unités rövidítése). A francia forradalom idején, azaz 1790-ben, Charles Maurice Talleyrand-Périgord herceg kérésére a Francia Tudományos Akadémia alakított ki egy mindenki által használható, könnyen váltható, érthető rendszert, ez lett a decimális mértékegységrendszer, amit némi fejlesztgetés után ma is használunk. Hogy miért volt erre szükség? Mert mérni mindig is mértünk, csakhogy jellemzően a saját testrészeinket használtuk alapegységnek: láb, hüvelyk, arasz. Igen ám, de a világon nagyon sokféle ember él, és egy északi, kétméteres férfi könyöke nem ugyanakkora, mint mondjuk egy ázsiai nőé, így kénytelen-kelletlen be kellett látnunk egy méretfüggetlen rendszer szükségességét. 

Egy nemzetközi szabványnak megfelelő, egy kilogrammos platina-irídium henger, a mértékegység, ami nem jutott el Amerikába
Egy nemzetközi szabványnak megfelelő, egy kilogrammos platina-irídium henger, a mértékegység, ami nem jutott el AmerikábaFpg / Getty Images Hungary

Honnan jönnek Amerika különös mértékegységei?

Csakhogy az angolok nagyon ragaszkodtak saját mértékegységeikhez, és ők voltak azok, akik gyarmatosították Amerikát. Ezért aztán az Újvilágban is az ő fontjaik, yardjaik és incheik terjedtek el. Amikor Amerika függetlenségi háborúja véget ért, érthető lett volna, ha a korábbi mértékegységektől is megszabadulnak, hiszen a kereskedelemben létfontosságú lenne, hogy mindenki ugyanarra a súlyra vagy méretre gondoljon. A kormány el is kezdte keresni az egységes rendszert: Thomas Jefferson akkori külügyminiszter levélben érdeklődött iránta. A franciák nagy örömmel küldték vissza az akkoriban elterjedt hengert, ami egy köbdeciméternyi, 4 Celsius-fokos víz tömegét, azaz egy kilogrammot, a súlymérték alapegységét tartalmazta. Ekkor léptek közbe a kalózok.

A terv jó volt…

Joseph Dombey francia tudós hiába indította útjára hajón az egy kilogrammos réznehezéket, az soha nem jutott át az Atlanti-óceánon. A hajó veszélyes viharba keveredett, ami messzire elsodorta a kijelölt útiránytól. Amikor végre elcsendesedett az idő, Dombey és a legénység a Karib-tenger térségében találta magát, igen, a kalózok valódi fészkében. Nem telt bele sok idő, a hajót meg is támadták, és az egész legénységet börtönbe vetették Montserratban. A francia tudós és kísérete a börtönben halt meg a váltságdíjra várva.

Minden maradhat a régiben

Amikor átnézték a zsákmányt, a kalózokat egyáltalán nem érdekelte a réznehezék, és kicsit sem hatotta meg őket, hogy az a kilogramm képviseli az újfajta metrikus rendszert. Mindent elárvereztek, így a rézmérték Amerika helyett Andrew Ellicott kezébe került. Érdekes módon a nehezéket a család megőrizte a hosszú évek alatt, és 1952-ben a National Institute of Standards and Technology intézetének ajándékozták. Az Egyesült Államok pedig, miután hiába várta a franciáktól az új mértékegységet, kifejlesztette a sajátjait, amelyeket addig használtak, amíg 1959-ben el nem kezdtek egyeztetni róla a britekkel. Miután ők legalább összehangolták a mérési rendszereiket, úgy érezték, elégedettek lehetnek. 

Tényleg minden a kalózok hibája?

Természetesen nem. Amerika azóta sem hajlandó áttérni a metrikus rendszer használatára, állandó számolgatásokba taszítva az emberiséget. Rendszeresen elindultak ugyan próbálkozások, de az átállással járó idő- és pénzveszteség, illetve a közvélemény tiltakozása mindig visszariasztotta a szakembereket. A britek pedig annak idején eleve nem akarták elfogadni az ellenségnek tekintett franciák buta métereit és kilogrammjait. Elvileg 1973-ban az Európai Gazdasági Közösség miatt kötelező lett volna nekik is átállni, de azóta is folyton haladékot kapnak rá. Az amerikaiaknál a legkomolyabban Alexander Graham Bell és Gerard Ford elnök lobbizott az átállásért, utóbbi még törvényt is alkotott róla, de akkora volt a szakszervezetek ellenállása, hogy Ronald Reagan 1982-ben inkább lemondott az egészről

Megjelent az új Dívány-könyv!

Őszi bekuckózós olvasáshoz tökéletes választás ez a kötet, hisz 42 izgalmas emberi történetet tartalmaz a múlt századból. Régen vajon tényleg minden jobb volt?

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra