fiatal tudósok

Emlékszel még Szász Marcira, akit a Friderikusz Show-ban mint csodagyereket mutattak be? 

Alig ötévesen 195-ös volt az IQ-ja (az átlag 100–120), két és fél éves korában magától megtanulta a betűket, két hét alatt megtanult írni. Az ilyen tehetséges gyerekek közül kerülnek ki a jövő Stephen Hawkingjai, attól függően, hogy milyen oktatáshoz van hozzáférésük, milyen anyagi támogatottsággal bírnak, van-e tehetséggondozás mögöttük.

Három kiemelkedő fiatal tudóst emeltünk ki cikkünkben, ők korunk lángelméi.

Terry Tao, a ma élő legnagyobb matematikus

Dr. Terrence Chi-Shen Taót minden idők egyik legnagyobb matematikusának tartják. A 47 éves, Terry Tao néven közismert tudós jelenleg a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) matematikaprofesszora.

Terry már fiatal korától kezdve olyan matematikai képességekkel rendelkezett, amelyek messze meghaladták társaiét. 1986-tól három éven keresztül Tao volt a legfiatalabb résztvevője a Nemzetközi Matematikai Olimpiának, először tízévesen indult, és bronz-, ezüst-, illetve aranyérmet nyert.

Édesapja a sajtónak elmondta, hogy kétéves korában, egy családi összejövetelen Tao megpróbálta megtanítani 5 éves rokonát a számtanra. Vagyis Tao kétéves korára már alapvető számtani feladatokat is el tudott végezni, és amikor az apja megkérdezte őt, honnan ismeri a számokat és a betűket, azt válaszolta, hogy a Szezám utcából tanulta őket. 

9 éves korában már egyetemi szintű matematika képzésen vett részt, és 1991-ben, 21 évesen doktorált. 1996-ban csatlakozott a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem tanszékéhez. 24 éves korában a UCLA teljes jogú professzorává léptették elő, és továbbra is ő a legfiatalabb személy, akit valaha is erre a rangra nevezett ki az intézmény.

Pályafutása során számos elismerésben részesült és részesül; megkapta a 2006-os Fields-érmet, az amerikai MacArthur Alapítvány zsenidíjnak becézett félmillió dolláros ösztöndíját, amit tehetséges és ígéretes pálya előtt álló alkotóművészek és kutatók kapnak, és a kiemelkedő matematikusoknak járó Riemann-díjat. 

Feryal Özel megmutatta nekünk az első fekete lyukat

A szintén 47 éves Feryal Özel a törökországi Isztambulban született és nőtt fel, fizikából és alkalmazott matematikából szerzett diplomát a Columbia Egyetemen, majd a Harvard Egyetemen doktorált. 

Az Event Horizon Telescope csapatának alapító tagjaként végzett, fekete lyukakat leképező munkája mellett széles körben elismerték a neutroncsillagokkal, fekete lyukakkal és magnetárokkal kapcsolatos területeken végzett munkáját. Feryal a NASA Lynx röntgenobszervatórium „nagy küldetés”-koncepció tanulmányozásának társelnöke.

Amikor Özel a Harvardon végzős hallgatóként a disszertációján dolgozott, „beleszeretett” a fekete lyukakba, és gyakran elgondolkodott azon, hogy vajon tényleg közvetlenül bepillanthatunk-e egy fekete lyukba – és úgy döntött, hogy vállalja a kihívást. Szenvedélyétől és kíváncsiságától fűtve 2022 májusában ő vezette az Event Horizon Telescope (EHT) nevű távcsőnek azt a projektjét, amely 

Özel 2013-ban megkapta az Amerikai Fizikai Társaság Maria Goeppert Mayer-díját a neutroncsillag-asztrofizikához való kiemelkedő hozzájárulásáért. Özel számos televíziós dokumentumfilmben szerepelt, ami megmutatja, hogy az ismeretterjesztő feladatát is szívesen ellátja.

Munkájáért számtalan díjat kapott, többek között a 2020-as Breakthrough-díjat, a Radcliffe Intézet ösztöndíját, a CERN kutatási ösztöndíját és a Niels Bohr Graduate Institute ösztöndíját. Jelenleg az atlantai Georgia Institute of Technology School of Physics tanszékvezetője és professzora. Korábban az Arizonai Egyetem Tucsonban működő csillagászati tanszékének és Steward Obszervatóriumának professzora volt.

A fiatal tudós, akinek a tanulmányát Hawking is idézte

Egy chicagói állami iskola 14 éves első generációs kubai–amerikai diákja, Sabrina Gonzalez Pasterski épített magának egy repülőgépet, és megtanult repülni. Nem sokkal később ugyanez a tinédzser lány besétált a Massachusettsi Műszaki Egyetem egyetemi irodájába, hogy engedélyt kérjen az egymotoros repülőgépére. Meg is kapta. Így valószínűleg nem meglepő, hogy Pasterski mindössze 21 évesen már a Harvardon fizikából doktori fokozatot szerzett.

„Gyermekként repülőgépet építettem magamnak és repültem, vágytam arra, hogy megértsem a repülés fizikáját, alkalmazását és lehetőségeit. Azt gondolom, hogy nincs határa annak, amit elérhetünk, a világban felmerülő »lehetetlenségekre« csak mint kihívás tekintek… Ez a fajta fizika olyan elképzelhetetlen előrelépéseket hoz majd létre, amelyek átalakítják az emberiség életmódját és a világot, amelyben élünk” – fejtette ki Sabrina Gonzalez Pasterski elméleti fizikus.

Pasterski nagy energiájú fizikai elméletekkel kapcsolatos kutatásai viharszerűen hódították meg a fizika világát. Egy újságcikk egyenesen „a következő Einstein"-nek kiáltotta ki, mivel Pasterski a fizika legösszetettebb és legnagyobb kihívást jelentő kérdéseit kutatja, akárcsak Einstein karrierje elején. 

Pasterski tanulmányait Stephen Hawking, Andrew Strominger és mások is idézték. Munkái egyszerű halandók számára felfoghatatlanok:a téridőt és a fekete lyukakat, a gravitációt kutatja a kvantummechanika kontextusában. Az ezen a téren tett felfedezések olyan jelentősek, hogy megváltoztatják az univerzum működéséről alkotott teljes képünket.

Pasterki szaktudása felkeltette a NASA és Jeff Bezos, az Amazon alapítójának a figyelmét is. Jelenleg a Princeton Center for Theoretical Science-nél folytatja kutatásait, és önéletrajza szerint „a káoszban rejlő elegancia felismerésének” képességét kutatja.