duna hajó

Egy ezüst színű hajócsavar az egyetlen, ami a főút környékén figyelmeztet, hol is kell a Duna felé letérni, ha a hajótemetőt szeretnénk látni. A különleges múzeum a család minden tagjának érdekes látnivalóval szolgál. Van olyan hajó, melyben akár alhatunk is, és itt láthatjuk az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó, máig úszóképes hadihajóját is.

A vízállástól függ, hogy nyitva van-e

Nem sok olyan múzeumot találunk világszerte, ahol vízállásfüggő a nyitva tartás, azonban a Dunaalmás-Neszmély határán húzódó Hajóskanzen egy ezek közül. Jelenleg éppen zárva tart. A tulajdonosok a Duna vizének komáromi állását figyelik minden egyes áradáskor. Jól tudják, mikor kell bezárni az amúgy mindig nyitva lévő, jelképes kaput. 

Hajómúzeum a Duna partján 

330 centiméter a bűvös határ, ha a mérce ennyit mutat Komáromnál, alig 20 kilométerrel lejjebb, Neszmély környékén a kőgáton már átbukik a víz. Ha egy méterrel magasabb a vízállás, a part menti sétányt is teljesen ellepi. A skanzen honlapján található tájékoztató szerint árvíz idején egyes műtárgyakat szétszednek, és arrébb is viszik őket, s a múzeumot nem lehet megközelíteni. 

Természetesen a hajók úsznak kis és nagy vízben is, így a hajókat nem kell félteni

– nyugtatják meg leendő látogatóikat. 

A nagy Duna egy csendes mellékága, a Szent Ilona-öböl ad otthont számtalan hajózástörténeti emléknek. Az itt található hajók közül a legrégebbit 180 éve engedték vízre. Akad hadihajó, gőzhajó, lapátkerekes vontatóhajó és szárnyashajó is közöttük. 

A hajóskanzent nem csak autóval, vonattal, sőt a nemrég átadott Komárom-Esztergom kerékpáros útvonalon is megközelíthetjük. Igazi különlegesség, hogy akár motorcsónakkal is érkezhetünk, két kikötő várja a vízi turistákat.

A hajómúzeum járművei a hazát szolgálták egykor

Talán Magyarország egyik legismertebb vízi járműve, a LAJTA monitorhajó is itt állomásozik. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) kiállításának otthont adó hadihajó ugyan nem a legöregebb a neszmélyi hajók sorában, de minden bizonnyal a leghíresebb. Még 1871-ben építették, és abban az évben vízre is bocsátották. A mai napig úszóképes, rendszeresen hajóznak fel vele Budapestig, hogy a fővárosi partszakaszon is megcsodálhassák az érdeklődők az Osztrák-Magyar Monarchia veteránját. 

A LAJTA és ikertestvére, az azóta megsemmisült MAROS a dualizmus szellemiségében fogant nevet kapott, a kor hajózási szokásainak megfelelően a Duna vízgyűjtőterületeinek folyói közül választottak számukra nevet. Mindkét hajót az Óbudai Hajógyárban építették. 

Világelső hadihajó köt ki itt alkalmanként

Ezek voltak Európa első folyami monitorai, és az első Coles-rendszerű lövegtornyot is rájuk építették. A Monarchia haditengerészetében ezek voltak az első olyan hajók, amelyek kizárólag gőzzel hajtottak, és emiatt nem voltak vitorlái sem. 

A LAJTA monitor első harci bevetésén 1876-ban esett át. Amikor az osztrák-magyar RADETZKY személyszállító gőzös konfliktusba került a török hatóságokkal, a LAJTÁ-t küldték, hogy a Monarchia nevén és zászlaján esett csorbát Belgrád mellett megtorolja testvérével, a MAROS-sal együtt. Bár komoly országközi konfliktus is lehetett volna a kiváltó ok – a Radetzky utasait leszállították és bebörtönözték egy vélt államellenes tevékenység miatt –, a két monitor oly tekintélyt parancsoló megjelenésű és fegyverzetű volt, hogy a törökök visszakoztak, sőt 21 ágyúlövéssel tisztelegtek a kétfejű sast ábrázoló lobogó előtt. 

Az első világháborút is megjárta

1914-ben ismét Belgrád mellé vezényelték, a Száváról támogatta a város első elfoglalását. Olyan súlyos találatok érték azonban, hogy csak a Maros jelenlétének köszönhető, hogy nem süllyedt végleg hullámsírba. E harcok során, augusztus 12-én esett el a fedélzetén szolgáló Huj János matróz, aki egyben a Császári és Királyi Haditengerészet első hősi halottja volt a világháború alatt.

Egészen az első világháború végéig dolgozott monitorhajóként, mintegy 50 éven át teljesített hadiszolgálatot, majd a békediktátum értelmében lefegyverezték és elárverezték. 1928-ban a monitorhajót elevátorrá alakították, és a folyó medrének kotrására kezdték használni. Ez a feladata a szocialista hatalomátvételt követően is megmaradt, és egészen 1992-ig folytatta a munkát a folyón. Akkor végleg leszerelték, hogy hosszas restaurációt követően eredeti állapotában mutathassák meg a közönségnek, a HIM mozgó kiállítótermévé vált. A LAJTA alkalmi vendég a kikötő múzeumában. 

Gőzösök a vízen

Állandó látványosságként két hatalmas, és egy kisebb gőzös is található a múzeum vizén, a ZOLTÁN és a NESZMÉLY igazán tekintélyt parancsoló külseje mellett a kisebb PETŐFI szinte elbújik szemünk elől. 

A ZOLTÁN nevet viselő  oldalkerekes vontató gőzhajó még a LAJTÁ-nál is idősebb, 1869-ben épült. Aktívan közel 100 évig szolgált, majd 30 évig úszó csónakházként, illetve klubhajóként üzemelt a Százhalombattai Erőműnél. 2004-ben  ajándékozta a múzeumnak az erőmű akkori vezetése. 

2008 óta védett műszaki emlék.

Az 1957-ben épült NESZMÉLY lapátkerekes gőzhajó eredetileg a Bakony nevet viselte. 2010-ben teljes felújításon esett át, s ahogy a LAJTA az országé, a NESZMÉLY valószínűleg a múzeum jelképes zászlóshajója. A hajó orrában és far részében igazi matrózkabinokban alhatnak a vállalkozó szellemű látogatók, akik pedig csak pár órát töltenek el itt, egy szimulátor segítségével kipróbálhatják, milyen lehetett a kiegyezés időszakában hajóskapitánynak lenni.

A hajómúzeum jelenleg a Duna áradása miatt zárva tart, így mindezt egyelőre nem próbálhatjuk ki, azonban a víz a napokban annyira már visszahúzódott a folyómedrébe, hogy egy kiadós séta során kívülről megcsodálhassuk a hatalmas járműveket. Ha kellően leapad, a sárga szalagok is eltűnnek majd, s ismét bejárhatóvá válik a magyar történelem legizgalmasabb hajóinak minden szeglete. A nyitva tartás rendjéről a múzeum honlapja ad naprakész információt. 

Ha érdekesnek találod a dunai hajózás történetét, ezt a cikkünket is ajánljuk neked.