Charles Lindbergh

Több botrány is beárnyékolta a hőssé vált pilóta alakját

Az 1902-ben, Detroitban született Charles Augustus Lindbergh mérnöknek készült, azonban félbehagyta tanulmányait, hogy szerelmének, a repülésnek hódoljon: ejtőernyős ugrásokkal szórakoztatta a közönséget, sétarepüléseket szervezett, majd beiratkozott az amerikai légierő pilótaképző akadémiájára, ahol a tartalékos őrnagyi rangig vitte. Ezután egy ideig postarepülőt vezetett St. Louis és Chicago között, azonban elsősorban nagy álma, az Atlanti-óceán átrepülése foglalkoztatta. A történelmi tettre 25 éves korában, 1927 májusában került, amikor Spirit of St. Louis névre keresztelt gépével New Yorkból 33 és fél óra alatt, 5810 kilométer megtételével Párizsba repült, ahol hősöknek kijáró köszöntéssel fogadták, és az egész világon sztárként ünnepelték.

A nemzeti hőssé lett pilóta két évvel később oltár elé vezette Anne Morrow írónőt, egy diplomata lányát, akitől hét gyereke született – elsőszülöttjüket, az ifjabb Charles Lindbergh-et húsz hónapos korában, 1932-ben ismeretlen tettesek elrabolták a család otthonából, csupán egy kézzel írt levelet hagyva hátra, melyben 50 ezer dolláros váltságdíjat követeltek. A szövevényes eset, melyet a sajtó az évszázad bűnügyének kiáltott ki, tragédiával végződött, a kis Charles holtan került elő, az ügy egyetlen gyanúsítottja, egy Bruno Hauptmann nevű ács pedig villamosszékben végezte, holott sokan vitatták bűnösségét, és máig is kérdéses, valóban ő volt-e az elkövető.

Lindbergh a következő években a hitleri rezsim iránti szimpátiájával borzolta a kedélyeket, többször járt Németországban, ahol kitüntetéseket vett át a Luftwaffe parancsnokától, Hermann Göringtől; gyakran tett antiszemita kijelentéseket, a második világháború kitörését követően pedig az izolacionizmus politikájának szószólója lett, fennen hangoztatta, hogy Amerikának nem szabad belekeverednie az európai konfliktusba. Később mégis a légierő szolgálatába lépett – pedig ezt maga Franklin Roosevelt elnök próbálta megakadályozni –, ahol közlegényként szolgált, a háború után pedig teljes rehabilitációt kapott, dandártábornokká léptették elő.

Felesége mellett három szeretőt tartott párhuzamosan

Az ’50-es évek első felétől Lindbergh a Pan Am légitársaság igazgatótanácsának lett a tagja, továbbá Dwight Eisenhower elnök tanácsadójaként szolgált, mely tisztségeiben gyakran látogatott Európába, elsősorban (Nyugat-)Németországba. Münchenben töltött ideje alatt a pilóta szerelmi viszonyba bonyolódott titkárnőjével-tolmácsával, a porosz arisztokrata származású Valeskával, akit leveleiben csinos, szőke, hosszú lábú német lányként írt le, ennyivel azonban még nem elégedett meg: Valeska révén megismerkedett egy nálánál 25 évvel fiatalabb bajorországi kalapkészítő hölggyel, Brigitte Hesshaimerrel, akivel szintén romantikus kapcsolatot kezdett. És ez még mind semmi – idézhetnénk a német Teleshop királyát, Horst Fuchsot –, Lindbergh ugyanis Brigitte testvérével, a festőművész Mariettével is intim viszonyt folytatott.

Hősünknek három párhuzamos szeretőjétől hét gyereke született, Valeskától és Mariettétől kettő-kettő, Brigittétől pedig három: a hölgyek mindvégig tudtak egymásról, és megbékéltek a szituációval, igazságosan osztoztak amerikai kedvesük idején, figyelmén és szerelmén. Lindbergh évtizedeken keresztül ugyanazt a taktikát alkalmazta, amikor éppen az NSZK-ban járt, egy kék Volkswagen Bogárral robogott valamelyik szeretőjéhez és a gyerekekhez, mindig gondosan ügyelve rá, hogy inkognitóban maradjon. A Superman földi személyazonosságára hajazó Careu Kent álnéven mutatkozott be, és balkézről született gyerekei is így ismerték: sohasem tudták, valójában kicsoda az apjuk, mindössze annyit tudtak, egy vagyonos amerikai üzletember, aki fontos megbízatásban jár a kontinensen, és évente két-három alkalommal meglátogatja őket.

A gyerekek nem tudták, kicsoda valójában az apjuk

Lindbergh, vagyis Mr. Kent több száz szerelmes levelet írt mindhárom szeretőjének, akik még ezt is képesek voltak sikeresen eltitkolni; nem tisztázott, a pilóta felesége, Anne mennyit tudott a családfő tengerentúli romantikus ügyleteiről, a szerelmi sokszög azonban egészen Lindbergh 1974-ben bekövetkezett haláláig folytatódott. A pilóta szeretőinek címzett utolsó, búcsúleveleit mindössze tíz nappal a halála előtt adta fel – a három hölgynek egyszerre. Lindbergh és Brigitte egyetlen lánya, Astrid húsz évvel később egy könyvben találkozott a híres pilóta fotójával, mely furcsán ismerősnek tűnt neki – két testvérével, Dyrkkel és Daviddel nyomozni kezdtek apjuk valódi személyazonossága után, és megtalálták a szerelmes leveleket, végül édesanyjuk elmondta nekik az igazságot.

A németországi Lindbergh gyerekek hallgatást fogadtak, nem akarták ugyanis felbolygatni az idős Anne Lindbergh életét, az özvegy 2001-ben bekövetkezett halála után azonban a nyilvánosság elé léptek történetükkel, és megkeresték amerikai féltestvéreiket is. 2003-ban a Lindbergh törvényes leszármazottjaitól és saját maguktól vett DNS-minták összehasonlításával a Hesshaimer testvérek számára minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert, hogy valóban a néhai úttörő pilóta volt az édesapjuk. Dyrk, Astrid és David visszautasították, hogy bármilyen részesedést kérjenek Lindbergh örökségéből, mint elmondták, őket kizárólag az igazság érdekelte, nem anyagi okokból akarták megtudni apjuk kilétét.