A roma kultúra nyomában sétáltunk a VIII. kerületben

Fejes Réka

2018. december 02., vasárnap 11:42

Most pörög

Zanza!

A Corvin Áruház előtt találkozunk Szénási Szilviával, az UCCU Alapítvány vezetőjével és a két roma fiatallal, Ignác Judittal és Bocsai Bettivel. Nem kisebb fába vágták a fejszéjüket, mint hogy interaktív városi sétáikon keresztül oszlassák a cigány kultúráról és a VIII. kerületről alkotott tévhiteket. Az épületek között haladva minden sarkon újabb és újabb olyan kincsre bukkanunk, melyet csak a szemfüles járókelő fedezhet fel. A séta végére kiderül, hogy a kerület sokkal színesebb etnikailag, mint ahogy azt képzeltük, és hogy hogyan képviselteti magát a roma kultúra az épületek mögé rejtőzve.

Első állomásunk a Corvin Áruház előtti Blaha Lujza tér, egykor ugyanis itt állt a Népszínház, ahol olyan nagyszerű művészek léptek színpadra mint például a tér névadója, de az épületnek ma már csak egy kőtábla állít emléket. Itt játszott Hegyi Aranka is, ő volt az első roma színésznő, aki a Nemzeti Színház művésze lehetett. Fotó: Ruzsovics Dorina

Az 1938-as árvíz és a második világháború után, hogy újjáépülhessen, a városnak olcsó munkaerőre volt szüksége, amit az ide érkező romák jelentettek, akik később le is telepedtek itt. Ebben az időben a nyolcadik kerület 40 százalékát a cigány lakosság tette ki. Fotó: Ruzsovics Dorina

Azonban a kerületben nem csak romák telepedtek le. Az iparosodás időszakának emlékét a Népszínház utca őrzi, ahová a korszakban kis céhek költöztek. A második világháború ebben az akkor még sokszínű kerületben zsidók is éltek. Az 1870-ben alapított Kalapos Műhelyt még ma is egy zsidó család harmadik generációs leszármazottai viszik. Fotó: Ruzsovics Dorina

A Népszínház utca 22-es számú épületének kék ajtaja mögött élt és alkotott a zsidó származású Kiss József a Nyugat előfutárának, a Hét című folyóiratnak az alapító szerkesztője. Fotó: Ruzsovics Dorina

Az épület egykor sörgyárként működött, amiről ma a homlokzat sörfőzést ábrázoló mozaikja tanúskodik. Fotó: Ruzsovics Dorina

A Nagy Fuvaros utca 18-as számú épülete előtt botlatókövek adóznak a nemzetiszocializmus áldozatainak. Kevesen tudják, hogy a második világháború alatt nem csak zsidókat hurcoltak el, a romák sem voltak biztonságban. Ugyan együtt maradhattak családjukkal, Auschwitzban rájuk sem várt jobb sors. A ruhájukon lefele néző, barna háromszöggel jelölték meg őket, karjukra pedig egy „z” betűt és sorszámukat tetoválták. Mengele előszeretettel kísérletezett nőkön, barna szemüket megpróbálta kékre változtatni, beavatkozásaiba sokan belehaltak. A roma holokauszt emléknapja augusztus 2. Fotó: Ruzsovics Dorina

A Mátyás tér a roma kultúra több fontos épületének ad helyet. A Lakatos Menyhért Általános Iskola a József Attila-díjas cigány íróról kapta a nevét, a tőle néhány lépésre található Gallery 8-ben pedig rendszerint szerepelnek kortárs roma művészek munkái is. Egykor a téren gyűltek össze a kerület cigány prímásai, akik együtt zenéltek, az idősebbek pedig a fiatalabb generációkat tanítgatták. Fotó: Ruzsovics Dorina

A Nagy Fuvaros utca 4. az erre tévedő járókelők számára egyszerű lakóháznak tűnhet, pedig az egykori kaszinó épülete egy zsinagógának ad helyet. Fotó: Ruzsovics Dorina

Utolsó állomásunk, a Népszínház utcai Napház moziként kezdte nyolcadik kerületi pályafutását, mára pedig kultúrház lett belőle. Megnyitása után a helyi cigány fiatalok találkozóhelye volt, minden cigányt és nem cigányt beengedtek. A szombati diszkó után vasárnap reggelente imaházként működött. Ha szeretnél te is részt venni a sétán, keresd fel az UCCU Alapítvány honlapját. Fotó: Ruzsovics Dorina

Ne maradj le semmiről!