1858. október 14-én nyitotta meg első cukrászdáját Kugler Henrik a mai József Nádor téren.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
1868-ra már a budapesti cukrászdák között első helyen emlegetik. Itt éppen azt a pillanatot örökítették meg, mikor Sissi tett látogatást a cukrászdában.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
1870-ben tette át székhelyét a mai Vörösmarty Térre. Ekkorra már az emberek imádták a habos, csokoládés kávéit, a cukor-bonbonokat, a likőröket és persze a Kugler-tortákat, mignokat. Nála csomagolták ezeket először papírtálcára, és a közvélemény szerint Pesten a legjobb fagyit is nála lehetett megvenni.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
Mivel utóda nem volt, így egy ismerős genfi cukrászt kért meg, hogy ajánljon neki egy fiatal és ügyes cukrászt. 1882-ben találkoztak először Gerbeaud Emillel Párizsban. Egy évre rá Budapestre hívja üzlettársnak. Gerbeaud Emil öt lányával és feleségével 1884-ben költözött Budapestre.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
Gerbeaud Emil 1890-re már átvette a cukrászda irányítását. A segédek számát tízről hatvanra emelte, felvett elárusítókat, húsz csomagolónőt és szállítót is alkalmazott.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
Megjelentek a cukrászdában a vajas, párizsi és különleges krémek, több mint százféle teasüteményt és cukorkákat is készített. A század végére már külföldről is egyre többen érdeklődtek a Gerbeaud-cukrászda felől.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
Az ő nevéhez fűződik a Macskanyelv és a konyakmeggy is.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
1896-ban a Városligetben megnyílik a Gerbeaud Pavillon, mint kerthelyiséges vendéglő.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
Ez pedig a Pavillon belülről. 1897-ben Gerbeaud Emil az Országos Iparegylet aranyérmét is megkapja, és karriere meredeken ível felfelé. Az 1898-as brüsszeli és az 1900. évi párizsi világkiállításon már mint zsűritag szerepelt.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
1905. február 15-én, 75 évesen halt meg Kugler Henrik, aki egyértelműen új fejezetet nyitott a magyar cukrászat történetében. Közben 1910-re a cukrászda elnyeri mai arcát, Darilek Henrik, az akkori kor egyik jelentős iparművésze tervei alapján.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
Egyébként Kugler és Gerbeaud Emil előszeretettel hívta segítségül az akkori kor legjelentősebb művészeit akkor is, amikor a termékek csomagolását kellett megtervezni.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
Ezt a szokást most a 160. évforduló alkalmából is felelevenítették. Idén az Autistic Art Alapítvány egyik védence, Réti Kristóf, Áron Eszter, az Áeron márka alapítója és Kiss Tibi, a Quimby zenekar frontembere tervezte a kifejezetten az emlékév alkalmából megálmodott csokoládé csomagolását.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
Gerbeaud Emil 1919. november 8-án hunyt el. Felesége Ramseyer Eszter egészen az 1940-es évekig vett részt az üzlet vezetésében, az elsődleges célja az volt, hogy megőrizze az üzlet magas színvonalát. Ez a kép már 1967-ben készült.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
1948-tól a cukrászda állami tulajdonba került, nevét ekkor Vörösmartyra változtatták. Ez a kép is az 1967-es állapotot idézi.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
1984-ben lett újra Gerbeaud a cukrászda neve, majd 2004-től a Gerbeaud Gasztronómia Kft. veszi át a cukrászda vezetését.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
Az emlékévre a tradíció és az innováció jegyében több klasszikus sütemény eredeti, és újragondolt változatát is meg lehet kóstolni. Ez például a modern konyakmeggy, de a kínálatban szerepel a lúdláb, a diplomata pudding, az Éclair és a Kugler mignon is.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma
És a jubileumi csokitorta dióval barackkal, és a már említett Cacao Barry Or Noir 1858 csokoládéval.
Fotó:
Gerbeaud cukrászda archívuma