Több mint száz országból kap ezekről információkat a NAV: saját jogon nem tudnak sokat az ilyen bevételekről, az információcsere ugyanakkor működik az egyes országok közt, mondta el az Economx-nek Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágvezetője. Egyetlen állam sem szeretne ugyanis adóbevételről lemaradni, ezért köttetik egyre több két- vagy többoldalú megállapodás.
A külföldön keletkezett jövedelemről elsősorban a magánszemélyeknek kötelessége számot adni az adóbevallásban: a tervezetben az így szerzett jövedelem nem szerepel, ezért azzal mindenkinek magának kell kiegészítenie bevallását.
A NAV-ot minden pénzünk eredete érdekli
Amennyiben valaki elmulasztotta ezt, úgynevezett támogató eljárást indít az adóhatóság.
Ekkor az adózó bevonásával igyekeznek feltárni, hogyan lehet különbség a birtokukba jutott adatok és az adóbevallás tartalma közt.
Amennyiben ennek során kiderül, hogy a bank hibázott, az eljárást le is zárják – ha viszont nem ez a helyzet, hanem az adózó mulasztotta el bevallani jövedelmét, ellenőrzés indul
és adóhiány megállapításának esetében adóbírságot, késedelmi pótlékot vagy a hiányos bevallás apropóján mulasztási bírságot is kiszabhatnak.
Antretter Erzsébet szerint egyre többen vallják be az így szerzett jövedelmet, ám még mindig akadnak olyanok, akik vagy nem tudják, hogy ezt külön fel kell tüntetniük a bevallásban, vagy úgy vélekednek, úgysem fog kiderülni, hogy van ilyen bevételük. Egyre több ország vesz részt ugyanakkor információcserében, így folyamatosan csökken az esélye annak, hogy meg lehessen úszni az adófizetést, illetve az annak elmulasztásáért járó szankciókat ilyen esetben.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
