mesterséges intelligencia kép

Szerencsére azért a technológia közel sincsen olyan tökéletes, hogy egy az egyben a valóságnak megfelelő minőségű és tartalmú képeket tudjanak vele készíteni. Van, hogy egyszerűen csak érzed, hogy itt valami nem stimmelhet – a megérzés legtöbb esetben nem is csal ilyenkor.

Nem az olyan egyértelmű esetekre célzunk most, mint amikor egy sohasemvolt Budapest látképén a Lánchídról be lehet hajtani a Parlamentbe, vagy esetleg a Duna-hidakat nem a folyóra merőlegesként, hanem azzal párhuzamosan álmodja meg a mesterséges intelligencia: léteznek ételfotók, tájképek vagy csoportképek, amelyeket tüzetesebben meg kell vizsgálnod ahhoz, hogy lásd, itt valami tényleg nem stimmel.

 A fenti kép kép is egész valóságosnak tűnhet, amíg rá nem közelítesz a középső baba arcára....

Át is verhetnek egy ilyen képpel

A rutintalanabb internetezőket gyakran meg is tévesztik az ilyen mesterségesen generált képek: ez akkor nem gond, ha a japán cseresznyevirágzásról készült az álfotó, de akkor már igen, ha olyasmit próbálnak meg majd nekik eladni, ami nem is létezik a valóságban, de bármilyen képet elkészíttetnek arról a mesterséges intelligencia segítségével.

Lássuk, mire kell odafigyelned, hogy ne eshess áldozatul!

Így hibázik a mesterséges intelligencia

Nagyon sok helyen hagy nyomot a mesterséges intelligencia egy általa kreált fotón: ha első látásra nem is fedezel fel semmi ordítót, egy gyanús fotón a következőkre kell kiemelten odafigyelni:

• Apró részletek – vannak dolgok, amelyekkel nehezen birkózik meg az MI. Hat ujj, túlontúl sok fog, furcsa arcvonások, elképzelhetetlen kiegészítők is megjelenthetnek az általa kreált képeken. Ha ilyesmit látsz, legyen gyanús.
• Ismétlődő textúrák és minták – furcsa átmeneteket vagy éppen repetitíve alkalmazott mintázatokat is felfedezhetsz egyes mesterséges intelligencia létrehozta képeken. A haj, a bőr, a ruházat vagy éppen a háttér meglehetősen furcsán festhet ennek következtében.
• Fény-árnyék viszonyok – a mesterséges intelligencia természetellenes fényviszonyok mellett azt is megengedi magának, hogy olyan képet generáljon, amelyen nem származhat a fényforrástól a megvilágítás.
• Furcsa hátterek – a túl egyszerű és a túl komplikált hátterek egyaránt jellemzik ezeket a fotókat, és az sem ritka, hogy valami teljesen oda nem illő kerüljön a képre. A szaloncukrot például egyáltalán nem érti a legtöbb képgenerátor, szalonnából készít valamit helyette.
• Torz arcok – a természetellenesen szimmetrikus vonások épp úgy előfordulhatnak, mint a természetellenesen aszimmetrikusak.
• Szövegek és címkék – ha értelmetlen karaktersorokar látsz a háttérben megjelenni, nőtt az esélye annak, hogy egy MI alkotta fotóval kerültél szembe.
• A tökéletesség maga – filterekkel teli világunkban természetesen megtörténhet az is, hogy valódi arcképükön tüntetik el még pórusaikat is, de a mesterséges intelligencia egészen biztosan egy soha nem létező tökéletességet igyekszik megmutatni.
• Következetlenségek – a képeken megjelenő emberek arckifejezése sokszor nem illik az adott helyzethez, de előfordulhat az is, hogy egy nagyon oda nem illő tárgy kerül a képre, vagy nem megfelelő méretben látható azon.
• Minden túl éles – persze a digitális képmanipuláció is hozhat ilyen eredményt, de a valószínűtlenül tűéles képek sokszor nem valóságosak.

Kérhetsz segítséget az internettől is

Mindehhez hozzátehetjük még, hogy a túl sok az valóban túl sok: tehát amikor

– főként azzal a felkiáltással posztolva, hogy az ilyen képeket bezzeg nem szokta senki sem megosztani –, akkor szinte biztos, hogy a fotót nem ember, hanem robot készítette.

Ha nincs kedved bajlódni azzal, hogy a fenti kritériumok alapján te döntsd el, valós-e kép, jó megoldást jelenthet egy olyan oldalt felkeresni, amely arra szakosodott, hogy eldöntse: egy kép valós vagy az MI műve. Az AI Or Not oldala segítségedre lehet ebben, de kipróbálhatod a Hive Moderation eszközét is erre a célra.

Elveheti-e munkánkat a mesterséges intelligencia? Körbejártuk ezt a kérdést is.