japán pénz

Az élet oly sok területén igaz, hogy a japánok pontosan tudják, mit csinálnak. Miért épp a pénzügyeik intézésében és alakításában lenne ez másként? Életmódjuk, gondolkodásuk, világlátásuk már sokak érdeklődését felkeltette, és sokan alkalmazzák is életük formálásában.

Mi az a kakeibo?

Sokan ismerik Marie Kondót és a rendrakás művészetét, de nem ez az egyetlen területe az életnek, a hétköznapoknak, amit a japánok művészi szintre emeltek. A KonMari módszerhez hasonlóan követendő példa lehet a kakeibo is, amely nem más, mint a japánok gazdálkodási technikája. Ahogyan a rendrakás művészetét, úgy a kakeibót is egy japán nő találta ki és hozta létre, és egyre nagyobb népszerűségnek örvend ez a költségvetési rendszer, ami a kipróbálók többségének eddig bevált, hiszen a beszámolók szerint sokan akár 40 százalékkal is növelték a megtakarításaikat.

A kakeibo nem más, mint a családi költségvetés észszerű vezetése, könyvelése, amit magyarul úgy fogalmazhatnánk meg, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. Az elméletet egy japán nő, Hani Motoko újságíró találta ki még 1904-ben, hogy segítse olvasóit az otthoni pénzügyeik kezelésében.

A rögzített adatok segíthetnek abban, hogy megtaláljuk azt a helyes utat, ami a jobb pénzügyi gazdálkodás felé vezet bennünket, és elérjük pénzügyi céljainkat.

Ezért érdemes kipróbálni a japán kakeibót

A kakeibo nem csak akkor lehet hasznos, ha valaki szeretné átlátni a költéseit, akkor is érdemes belevágni, ha valaki egy olyan hatékony módszert keres, amivel több pénzt tud megtakarítani. Jó szolgálatot tesz ez a japán módszer akkor is, ha valaki belefáradt az unalmas táblázatok kezelésébe, vagy elege van a rengeteg alkalmazásból, amit a hatékony gazdálkodás érdekében a telefonjára letöltött, és sokkal inkább csak egy egyszerűen alkalmazható módszerre vágyik.

Így működik a kakeibo

Mitől olyan különleges a kakeibo? Mitől más, mint a többi költségvetés-kezelő módszer? Attól, hogy a kakeibo négy fő kérdéspillérre épül. Ezek a következők:

• Mennyi pénzt szeretnénk megtakarítani?
• Mennyi pénzünk van?
• Mennyi pénzt költünk havonta?
• Hogyan szeretnénk vagy tudnánk pénzügyileg fejlődni?

A kakeibo azon túl, hogy tükröt tart elénk, pénzügyi tudatosságra, megfontoltságra nevel, és ehhez mindenképpen szükség arra, hogy minden hónapban naplózzuk a szokásainkat, mert csak így érthetjük meg, mikor mire költjük el a pénzünket. Ahhoz, hogy ezt reálisan lássuk, a kakeibo, vagyis a pénzünk naplózása segítségünkre lehet. 

A japán módszer alapja nem más, mint a költségvetés megtervezése, ami tartalmazza az összes kiadást és bevételt, valamint azt is, hogy mennyi pénzt szeretnénk megtakarítani.

Ha tudjuk, hogy mennyi pénzt fogunk elkölteni havonta, akkor ki tudjuk azt is számolni, hogy mennyit szeretnénk megtakarítani. Talán könnyebb úgy pénzügyileg tudatosnak lennünk, ha nem a spóroláson kell agyalnunk, hanem azt kell végig gondolnunk, hogy mire szeretnénk költeni. A cél ugyanaz, csak a megközelítés más.

A kakeibo praktikus, és valóban működik

A kakeibóhoz csupán két dologra lesz szükségünk: egy naplóra vagy füzetre, amiben otthon vezethetjük a pénzügyeinket, valamint egy kisebb naplóra, amit magunkkal vihetünk. A nagy naplóba minden hónapban írjuk be, hogy mennyi lesz a tervezett bevételünk és a kiadásunk, valamint a megtakarításunk. A kis naplót pedig vigyük magunkkal, hogy valós időben rögzíthessük a kiadásainkat. 

A költéseket négy nagyobb egységre oszthatjuk, ezek a következők:

• rezsi és bevásárlás,
• kultúra és oktatás,
• szórakozás,
• egyéb kiadások. 

Fontos, hogy ne költsünk többet, mint amennyi a bevételünk, a hónap végén pedig nézzük át a naplót, hogy rájöjjünk, hol szivároghatnak el a nem is olyan fölösleges forintok. Ha minden hónapban elvégezzük ezt a műveletet, akkor pontosan látni fogjuk, hová és mire költünk, és azt is, hogyan javíthatnánk a következő havi költségvetésünkön. 

A japánok hosszú és egészséges életének titka az emberek mindennapi szokásaiban rejlik. Ismerd meg te is ezt a 7 szokást.