Futónövények falra

A rendelkezésre álló helyet igyekszünk mindig a lehető legjobban kihasználni. Nincs ez másként a kertészkedés terén sem: a falak, kerítések, pergolák különféle növényekkel futtathatók be. Ennek a vonalnak a továbbgondolásával akár zöldfalak és vertikális kertek létrehozására is van lehetőség, melyekben komplett növénytársítások lelhetnek otthonra.

A borostyán jó választás, ha el akarom takarni a falat?

A borostyán (Hedera helix) igen megosztó növény, nemcsak a fal befuttatása, hanem kerti alkalmazása szempontjából is. „Szeretjük, mert örökzöld, levelei formásak, könnyen metszhető, ráadásul a kert árnyékos részein is megél, miközben gyorsan, nagy területet képes befedni. A falak befuttatására épp ezért igazán jó választásnak tűnik, azonban tudni kell, hogy úgynevezett kapaszkodó gyökereket nevel, melyekkel a falak repedéseiben, mélyedéseiben megkapaszkodik. Habár magán a felületen nem hatol át, későbbi eltávolításának a vakolat láthatja kárát”, figyelmeztet Megyeri Szabolcs kertészmérnök. A borostyánt tehát csak ép falfelületre szabad felfuttatni, amelyben a gyökerek nem tudnak kárt tenni.

Ne a rossz állapotú falak takarása használjuk.

Ha az is szempont, hogy könnyen kordában tarthasd a növény növekedését, a kertészmérnök azt javasolja, hogy neveld támrendszer mellett, vagy válassz mobil borostyánfalat. Mint mondta, a sötét lombú alapfaj mellett érdemes a tarka levelű fajták telepítésében is gondolkozni. A sárga-zöld levelű tarka Gold Heart változat például színt hozhat a kert árnyékos részeibe, így már önmagában is impozáns látványt nyújt.

Mivel érdemes még a nagy falfelületeket befuttatni?

Ha attól tartasz, hogy a borostyán kárt tesz a falban, akkor a vadszőlő – azon belül is a tapadó vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia) és a háromkaréjú vadszőlő (Parthenocissus tricuspidata ’Veitchii’) – lehet az egyik remek alternatíva. Ez nem gyökerekkel, hanem a kacsok végén fejlődő tapadókorongokkal kapaszkodik meg a falon, így nyom nélkül eltávolítható.

„Itt is fontos, hogy ép falfelületre vagy támrendszerre futtassuk fel, mert a málladozó vakolat nem fogja megtartani gyors fejlődésű növényünk súlyát. A vadszőlők bár lombhullatók, igazi szépségüket a lombhullás előtti időszakban mutatják meg, ugyanis ahogy egyre hidegebbé és rövidebbé válnak a napok, zöld levélszínük úgy változik narancssárgává és pirossá”, jegyezte meg Szabolcs.

A színkavalkád nem egy őszi festmény ihletőjévé vált.

Ha egy kisebb felületet, így a műhely vagy a garázs falát, esetleg a kerítést akarod befuttatni, akkor virágzó cserjéket is telepíthetsz, melyek maximum 4-5 méteres magasságig kúsznak fel, így növekedésük jobban tervezhető. Ebbe a csoportba tartoznak a különböző loncfélék (Lonicera sp.), az iszalagok (Clematis sp.), melyek között akadnak örökzöldek (Clematis armandii) is, amik fényes sötétzöld lombjukkal egész évben környezetük díszei lehetnek, de ezt a tábort erősítik a sokak szívét megdobogtató futó- és kúszórózsák is.

Egy ilyen befuttatott felület csupán dísz, vagy más szerepe is lehet?

A kertészmérnök szerint ez nemcsak a befuttatott falrésztől, hanem a kert többi növényétől és az ott kialakított környezettől is függ, de nem kizárólag díszítőelemként juthat funkcióhoz. A kerítésnél a növények határoló és takaró szerepet töltenek be, míg ha a házfal nagy részét beborítják, akkor az kevésbé fog felmelegedni, így jó pár fokkal hűvösebb lehet bent. „Sokan azzal érvelnek az ilyen »falburkolás« ellen, hogy a növények nem engedik szellőzni a falat, ezért az a pára megrekedésének kedvez. Ez azonban tévhit, a sűrűn futó növények alatt teljesen száraz marad a fal”, emelte ki Szabolcs.

A zöldfalas megoldásokkal a kerti élővilágnak is kedvezhetsz. A cserjék között fészkelő madarak, mint a rigófélék, a pintyek vagy a vörösbegy, például a ragadozók számára nehezebben megközelíthető helyen fészkelhetnek. A borostyán és a vadszőlő termései ráadásul madáreleségként szolgálhatnak, így telepítésükkel az őszi-téli időszakban sok éhes látogatóra számíthatsz.

Természetesen nemcsak madarak, hanem sündisznók is rejtekhelyet találnak a zöldfalak tövében, a számos rovarról nem is beszélve.

De így nem lesz több hívatlan vendég a házban?

Bár reális veszélynek látszik, hogy a zöldfelületek egy sor behatolót, azaz pókokat, bogarakat vagy épp egereket vonzzanak a házhoz, ez mégsem fedi az igazságot. „Az állatok legtöbbször az őszi időszakban, telelő helyet keresve húzódhatnak be a házba. De erre csak akkor van szükségük, ha kint nem találnak alkalmas helyet. A pókok, rovarok kevésbé fognak megjelenni, az egerek kapcsán pedig azt tudom mondani, hogy számukra nem ad életteret egy ilyen kialakítás, így nem emiatt tűnnek fel a házon belül, vagy annak környékén”, igyekezett eloszlatni a kétségeket Szabolcs.

Hogy kell gondozni a befuttatott falat?

A gondozás mikéntje a felhasznált növényektől is függ, de az egyik legalapvetőbb ápolási munkát, a metszést minden futó-kúszó növény esetében el kell végezni. Az, hogy ez milyen gyakorisággal történjen, már faj- és fajtafüggő, ám az is befolyásolhatja, hogy szabályos megjelenést vagy félvad formát szeretnél-e elérni.

„A borostyán és a vadszőlő gyorsan nő, így ezeket évente több alkalommal is metszhetjük, akár havonta is. A virágos növények esetében a metszést a virágzást követően vagy az őszi időszakban végezzük. A metszés során a növény formáján túl arra is figyeljünk, hogy az ablakpárkányok, ablakkeretek, eresztokok és redőnytokok mindig maradjanak szabadon. Így nem fenyegethet az a veszély, hogy bárhol is beázzunk”, tanácsolta a kertészmérnök.

A metszésen kívül az iszalag- (Clematis sp.) és rózsafajták esetében évente egyszer ajánlott tápanyag-utánpótlásáról is gondoskodni. Ennek legegyszerűbb módja az, ha a gyökerekre vigyázva marhatrágyát vagy komposztot keversz a talaj felső rétegébe, ami a következő évi virágzást is elősegíti.

Akkor csak úgy vágjak bele, ha sok időm van?

A zöldfelületek gondozására valóban rá kell szánni némi időt, de havonta csupán néhány óráról beszélünk, cserébe pedig kedvezőbb lesz a hőmérséklet a házban, megnövekszik a kert biodiverzitása, és nem utolsósorban mesebeli látványban lehet részed.

„Mivel a kulcs a rendszeresség, így csak akkor válasszunk futó- és kúszónövényt a falra, ha rá tudjuk szánni ezt az időt az ápolására, mert már egy hónap kihagyás is meg tudja mutatni, hogy milyen sokat nő. Ha a rendszeresség nem jelent problémát, akkor már csak arra kell figyelni, hogy a kertünk és környezetünk stílusába illeszkedjen a választott növény. Ha ez is teljesül, csak a telepítés választ el bennünket attól, hogy zöldfelületekkel átszőtt mesevilágot hozzunk létre a kertünkben”, mondta el konklúzióként Szabolcs.