Élelmiszer drágulás

Ha gyakran jársz vásárolni, akkor valószínűleg nem ér meglepetésként, hogy az elmúlt időszakban milyen elképesztő drágulás ment végbe. Bár a hét alapvető élelmiszerre vonatkozó árstop továbbra is él, így ezek ugyanannyiba kerülnek, mint tavaly októberben, szinte minden másért többet kell fizetni. De vajon mekkora a különbség egy klasszikus vasárnapi menü költségeit tekintve?

Mennyit drágultak az élelmiszerek az elmúlt évben?

Egy friss felmérés szerint az éves áremelkedés szintje átlépte a 20 százalékot, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy családi nagybevásárlás során átlagosan 28 ezer forintot kell a hipermarketek kasszájánál hagyni.

Néhány terméknek különösen elszállt az ára. A sajt például 72 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban, de alaposan megdrágult a kenyér, a margarin és a tojás is. Az utóbbi árcímkéjén átlagosan 50 százalékkal magasabb összeg szerepel.

Hogy valami pozitívumot is mondjunk, az árstoppal érintett termékek körében értelemszerűen nem növekedtek ilyen drasztikusan az árak. „A csirkemell így csak 5 százalékkal drágább, mint egy éve, a cukor 6,4-gyel, az étolaj 13,7 százalékkal, a liszt pedig 20 százalékkal” – derül ki a felmérésből.

Arra vonatkozóan, hogy mi várható az árstop megszűnésével, egyelőre csak találgatni lehet, de az elemzések további drágulást vetítenek előre. Egyes becslések szerint az alapvető élelmiszerek ára 30-40 százalékkal emelkedhet, a kenyérért pedig akár 800 forintot is elkérhetnek majd.

Hogyan érinti a drágulás a klasszikus vasárnapi menüt?

Ha a hagyományos magyar konyhából indulunk ki, akkor kijelenthetjük, hogy a klasszikus vasárnapi menü rántott húsból vagy sertéspörköltből, illetve húslevesből áll. Az árak változását talán a rántott húsnál a legkönnyebb nyomon követni, mivel a zsemlemorzsa kivételével az összes hozzávalójának átlagára megtalálható a KSH adatai között.

Lássuk tehát, hogy 1 kilónyi rántott hús elkészítésével számolva mennyibe kerültek az alapanyagok tavaly májusban, majd idén májusban, illetve ahol van erre vonatkozó becslés, a várakozások alapján (az értékek ebben a sorrendben balról jobbra haladva szerepelnek a felsorolásban) hogyan változhat az áruk július elseje, vagyis az árstop lezárása után.

• 1 kg csirkemell: 1500/1670/2000–3000 forint
• 3 db tojás: 139/182/? forint
• 20 dkg búzaliszt 36/42/60 forint
• 5 dl étolaj: 328 forint/363/500 forint

A fenti adatokból kitűnik, hogy miközben egy adag rántott húst (a zsemlemorzsa árával nem számolva) tavaly májusban nagyjából 2 ezer forintból lehetett kihozni, addig idén májusban ugyanez 2257 forintba került, az árstop visszavonását követően pedig még óvatos becslések szerint is meghaladhatja a 2742 forintot (ha a csirkemell kilós ára eléri a 3 ezer forintot, az máris 3742 forint). És akkor a körettel még nem is kalkuláltunk (a krumplit viszonylag olcsón meg lehet úszni, kilogrammonkénti ára 261 forintról 295 forintra változott).

Ha a sertéspörköltet nézzük, ott a sertéscomb a legjelentősebb árképző tényező, melynek kilója tavaly májusban 1460 forintba, míg az árstoppal fixálva idén májusban 1510 forintba került, ám ha a sertéshús ára követi a német trendet, akkor akár 77 százalékos drágulásra is számíthatunk, ami 2500 forint körüli összeget jelenthet. Emellett emelkedett a paradicsom (777/1070 forint/kg) és a paprika ára is (1140/1390 forint/kg), de ezekből szerencsére csak 1-2 darab kell a pörköltbe.

A húsleves sokféleképpen elkészíthető, így a felhasznált alapanyagok köre és mennyisége is nagy szórást mutat. Az mindenesetre pontosan meghatározható, hogy az egyik legfontosabb hozzávaló, a bontott csirke kilós ára az egy évvel korábbi 752 forintról idén májusra 1080 forintra nőtt.

Egy vasárnapi menü elkészítése mindezek alapján már most is több száz forinttal többe kerülhet, mint tavaly, ugyanakkor a későbbiekben akár több ezer forintra is rúghat a különbség a bevásárlás költségeiben – pláne, ha nagy a család, és sok éhes szájat kell etetni.