„Hogyan készült” sorozatunkban különféle élelmiszerek és hétköznapi termékek gyártásába adunk betekintést. Ezúttal a citromos üdítőitalokról lesz szó, amelyek nagyrészt ásványvízből állnak, mégsem nevezhetők ízesített ásványvíznek, természetesnek meg aztán végképp nem. Hogy miért nem, azt máris elmondja a szakértő.
Most akkor ásványvíz vagy üdítő?
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésre elmondta, az ízesített ásványvizek valójában nem ásványvizek. A hivatalos elnevezésük az „üdítőital”, ez szerepel a címkén is az ízre és szénsavtartalomra való utalásokkal kiegészülve. Annyiban azonban mindenképp különböznek a többi üdítőitaltól, hogy legfőbb összetevőjük az ásványvíz. Legalábbis általában, egyes termékek ugyanis sima vízből készülnek. További különbség lehet, hogy
a legtöbb esetben citromot és más gyümölcsöket egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaznak.
Hogyan készül?
A szakember magyarázata alapján a folyamat az ásványvíz „gyártásával” kezdődik. Ehhez a talaj vízzáró rétegei közül nyerik ki a vizet – melynek ásványianyag-tartalma ismert határértékek között mozoghat –, majd tisztítják, esetleg csökkentik a vastartalmát, illetve szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Az így kapott víz gyakorlatilag az ásványvíz.
A citromos termékek gyártásánál az alapanyaghoz keverik hozzá a többi hozzávalót a receptúrában meghatározott arányok alapján. A víz után a legnagyobb mennyiségű összetevő jellemzően a cukor vagy az édesítőszer, ami mellé a megfelelő ízhatás elérése érdekében étkezési savat, többnyire citromsavat adagolnak. Traszkovics Zsolt szerint a kellemes ízhatás a megfelelő cukor-sav arányból fakad: elegendő például csak a limonádéra gondolni.
Van benne igazi citrom is?
A szakértő azt mondja, a citromos íz kialakításához vagy természetes, vagy mesterséges aromát is adnak a termékhez, de kerülhet bele citromlé is. Amennyiben egy üdítő valódi citromot tartalmaz, aromát akkor is találni benne, mivel
az 1%-os arányban (!) hozzáadott citromlé nem biztosítaná az elvárt ízélményt.
A termék tartósítása vagy tartósítószerrel, vagy hőkezeléssel történhet. Amennyiben az üdítő szénsavas változatban készül, szén-dioxidot is adagolnak hozzá. Ezt a műveletet szaturálásnak nevezik, és a lényege, hogy a főzet minden literjébe 2-7 g közötti mennyiségű szén-dioxid kerül. Az eljárás teljesen megegyezik az otthoni szódavíz készítésével, csak nagyobb berendezésekben történik. Az elkészült terméket ezután palackokba töltik, lezárják, majd felcímkézik.
Mennyire egészségtelen?
Traszkovics Zsolt fontosnak tartotta megemlíteni, hogy bár a termékek kinézetre hasonlítanak a vízre, annak helyettesítésére nem alkalmasak.
„Fogyasztásukkor mindenképpen vegyük figyelembe cukortartalmukat, illetve az energiaszegény változatoknál is emlékezzünk rá, hogy édesítőszereket is tartalmaznak, amelyek természetesen nem károsak, de nagyobb mennyiségű fogyasztásuk véleményem szerint nem indokolt.”
Arról, hogy a sima citromos víz mennyire egészséges, alábbi cikkünkben írtunk:
