Egy új kutatás szerint gyakran több mint 40 órát vesz igénybe az a folyamat, amíg egy nő eljut a vásárlás gondolatától a termék kifizetéséi, írja a Daily Mail. A vizsgálat során a kutatók 1403 nő vásárlási szokásait térképeztek fel, ez alapján pedig összeállítottak egy tízlépcsős folyamatot, amin a nők többsége átesik, mielőtt ténylegesen vesz valamit. A kutatás szerint a tervezés és kivitelezés egyaránt sokáig tart, de ami még ennél is sokkal érdekesebb, az az, hogy generációként egyeznek a szokások.
Összességében az derült ki, hogy a divatra fogékony nők a vásárlásaik során minden lehetséges eszközt bevetnek, hogy pontosan azt a darabot találják meg, amit elképzeltek magukon. Először áttúrják az internetet és a divatlapokat, aztán egyszer csak ráakadnak a megfelelő ruhára, amit felpróbálnak – de hiába tetszik nekik, ekkor még nem veszik mert, meg még előbb az ismerőseikkel is leokéztatják a választást. Azonban a nagy elővigyázatosság ellenére is gyyakran elődordul, hogy vásárlás után jönnek rá a női vevők: mégsem tetszik nekik az adott termék. Legalábbis a megkérdezettek fele erről számolt be.
De mi tart több mint 40 óráig?
1. Keresgélés: Az egész a kutatással kezdődik. A legtöbben divatmagazinok és az internet segítségével inspirálódnak. A 16-24 éves korosztályból minden harmadik nő kezdi azzal a vásárlást, hogy szétnéz az interneten.
2. Árak: Ha megvan, hogy mit szeretnének nagyjából, akkor legalább három oldalon ellenőrzik az árakat és a felhozatalt. Tíz nőből hét nézi meg, hogy a termék elérhető-e egyáltalán a webáruházakban, és ha igen, mennyibe kerül.
3. Barátok, első kör: Ha megvan a termék, kapható is és még az ára is jó, akkor a következő lépés, hogy kikérik a barátaik véleményét. A kutatás szerint a linket a legtöbbször e-mailben, sms-ben vagy WhatsApp-on keresztül küldik el. Ezt állítólag minden ötödik nő csinálja, főleg a 16-34 közötti korosztály.
4. Ismerősök, barátok bevonása, második kör: Ha a barátok nem voltak elég meggyőzőek, vagy fiatalabb korosztályról beszélünk, akkor jön az ismerősök véleményének kikérése. Ez a gyakorlatban Facebook-megosztást jelent, amit állítólag a megkérdezettek 10 százaléka tesz meg vásárlás előtt. A kutatást végző Quidco szóvivője szerint egyáltalán nem meglepő, hogy a női vásárlási szokásokban ilyen kulcsszerephez jutottak a közösségi oldalak, ugyanis sokan megosztják életük más mozzanatait is a követőikkel vagy ismerőseikkel, és mivel adnak a véleményükre, tanácsot, javaslatot is elfogadnak tőlük.
5. Ismerősök leellenőrzése: Ha ruhavásárlásról van szó, akkor a kutatás szerint a nők 12 százaléka képes még arra is, hogy Instagramon vagy más közösségi oldalon ellenőrizze, az ismerősöknek nincs-e ugyanolyan vagy hasonló ruhadarabja. Az nem derül ki, hogy ha másnak is van hasonló cucca, újrakezdődik-e a folyamat, de arra gyanakszunk, hogy ilyen esetben a játékosnak vissza kell ugrania az első mezőre.
6. Családi jóváhagyás, első kör: Ha mindenki jóváhagyta és senkinek sincs ilyen ruhadarabja, akkor jön a következő kör a testvérrel és az édesanyával, akiknek – ha nincs is feltétlen vétójoguk – azért erősebb a szavazatuk, mint a barátoké.
7. Próba: Ekkor jön el az a pont, amikor végre élőben is szemrevételezik a nők a megvásárolni szánt terméket. A boltban derül ki ugyanis, hogy az anyagnak milyen a tapintása, az esése, a szabása, hogy élőben hogyan mutat, és hogy egyáltalán jól áll-e. Ötvenégy százalék szánja rá magát, hogy elmenjen az üzletbe.
De sokan még ezután is eltöltenek 39 órányit hezitálással (mindezt átlag két és fél nap alatt érték el a vizsgálat résztvevői). Vannak, akik ezt a részt kihagyják, hazamennek és megrendelik a terméket online, mert így például tudnak spórolni. Másoknál pedig hátravan még három lépés.
8. Szelfi a próbafülkében: Ruhavásárláskor minden ötödik nő előkapja a telefonját és szelift készít magáról. Ezt jobb esetben csak ő nézegeti, hátha mutat olyat, amit a tükör nem, rosszabb esetben jön a következő pont.
9. Családi jóváhagyás, második kör: A szelfizők 45 százaléka elküldi a képet a partnerének, hogy segítsen neki a döntésben. A pasik után a második helyen áll az anyai jóváhagyás, a harmadik pedig a legjobb barátnőé.
10. Felpróbálja, leveszi, hazamegy és megveszi: A megerősítés után a megkérdezettek 71 százaléka a helyszínen lecsap a ruhára, 29 százalékuk azonban inkább hazamegy és megrendeli online, majd megvárja, amíg megérkezik. És hogy ez mennyi időt vesz igénybe? A kutatók szerint az első magazin lapozgatásától a vásárlásig ez 39 órát, azaz mintegy két és fél napot ölel fel.
A kutatás azt is mondja, hogy a webáruházak elterjedésével a nők vásárlási szokásába egy újabb döntési mechanizmus került be, ez pedig az, hogy vegyék meg azonnal a kinézett terméket és legyen övék néhány percen belül, vagy menjenek haza és találják meg a legolcsóbb megoldást még akkor is, ha várniuk kell néhány napot, míg kézbe vehetik.
Dr. Jack Lewis agykutató szerint a másodvélemény(ek sorának) kikérése arra szolgál, hogy az alany megerősítést kapjon, helyesen döntött-e. Számos kutatás számolt már be arról, hogy sok esetben a vásárlás célja az örömszerzés, ugyanakkor fontos, hogy az öröm nagyobb legyen mint az elköltött pénztől való fájdalmas búcsú – amit még fokoz az a kockázat is, hogy mi van, ha másoknak nem tetszik. És hogy mikor van szükség a másik véleményére? Leginkább akkor, ha valaki nem biztos önmagában. De dr. Lewis szerint ez gyakran félreértésekre ad lehetőséget, amitől még bizonytalanabb lesz az illető, így sokkal valószínűbb, hogy rossz döntést hoz. Gondoljon csak arra, amikor megkérdezi, hogy nagynak látszik-e a feneke abban a farmerban...! Lehet, hogy tényleg előnytelen az a ruhadarab, de a megkérdezett fél (főleg a párja) nem szívesen vállalja fel azt a konfliktust, ami abból születhet, ha rávágja, hogy valóban nagy benne a feneke. Ez pedig csak azt segíti elő, hogy egyre csak gyűljenek a sosem hordott ruhák a szekrényében.
