Kolléganőnk vásárolt egy Triumph márkájú, testszínű, lecsatolható vállpántos melltartót még májusban, aminek ősz elejére leszakadt a pántot rögzítő kis hurka. Visszavitte, kapott helyette másikat, ami teljesen korrekt eljárásnak is tűnik, de természetesen még nincs vége a sztorinak. Amikor ugyanis átvette az új melltartót, az eladó közölte vele, hogy mivel csere történt, ennek a darabnak a garanciája természetesen az előző, tönkrement darab vásárlásának időpontjától értendő. Ez azt jelentené, hogy mivel az első melltartó vásárlása óta eltelt négy hónap a hat hónapos garanciális időszakból, így ezzel már csak két hónapja marad minőségi reklamációra. Kolléganőnk elsőre elhitte ezt az érvelést – ön azonban ne tegye, ha ilyesmivel próbálkoznak önnél.
Először is azért, mert minden termék esetén két év garanciát kell vállalnia az üzletnek, ebből a két évből hat hónap az az időszak (szavatossági idő), amikor az árut anélkül is kötelesek kicserélni, hogy a vevőnek bizonyonyítania kelljen, hogy nem az ő hibájából sérült a termék (persze, ha egyértelműen látszódik, hogy nem rejtett hibáról van szó, a bolt nem köteles kicserélni, sem az árát visszafizetni). Miután letelt a hat hónap, a garancia megmarad, a szavatosság viszont elévül, ilyenkor csak abban az esetben köteles a bolt kicserélni a terméket, ha a vevő bizonyítani tudja, hogy a meghibásodás oka nem a rendeltetésellenes használat, hanem olyan körülmény, amely már vásárláskor is benne volt az áruban (rejtett hiba). Minderről bővebb információt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) honlapján talál.
Jó tudni azt is, hogy az NFH szerint nem elfogadható, ha egy árut azért nem cserélnek vissza, mert akciós volt. A Polgári Törvénykönyv (Ptk). ugyanis egyértelműen kimondja: fogyasztói szerződés esetében a fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Erről bővebben az NFH honlapján olvashat. Ez azért elég jó hír, nem?!
De nézzük Margó sztoriját a melltartóról, aminek a vásárlástól számított szokásos hat helyett mindössze két hónapot kellene kibírnia épségben. Vagy mégsem?
„Idén, május 7-én a Mammutban, nyitási akciónál vettem egy tök alap, testszínű melltartót, aminek lecsatolható a pántja – nagyon beváltak nekem a márka fehérneműi. Sokat hordtam, az tény, de még soha nem történt egyik lecsatolható pántos melltartómmal sem, hogy szétfoszlott volna a melltartóban lévő kis hurok, amibe a pántot kell akasztani. Teszem hozzá, nem is szedtem le a pántot egyszer sem, nem cibáltam, kézzel mostam a melltartót. Szóval, szeptember elejére leszakadt a pánt, ezért visszavittem a boltba, ahol vettem. Szerencsére volt a méretemben ugyanolyan melltartó, nagyon kedvesen szolgáltak ki, mondták, hogy próbáljam is fel. Ez is megtörtént, szuper az új melltartó. Az adminisztrálás során jött a fekete leves, amikor a papírok töltögetésekor a hölgy felhívta a figyelmem arra, hogy ennek a melltartónak a garanciája május 7-vel indul, azaz, azzal a dátummal, amikor megvettem az előző, tönkrement melltartót. Még vissza is kérdeztem, hogy biztos jól értem-e, mondta, hogy igen, és készségesen ki is számolta, hogy akkor november 7-ig vihetem ezt vissza, ha tönkremegy. Egyáltalán nem értettem a dolgot, ilyenről még nem hallottam, de mivel nem voltam biztos benne, mit tudnék tenni, aláírtam a cserepapírokat és eljöttem.” – mesélte Margó.
„Ha az egész terméket kicserélte a kereskedő, akkor a szavatossági idő ettől az időponttól újra kezdődik. Amennyiben csak a melltartó pántot cserélte volna ki, úgy kizárólag a pánt tekintetében kezdődne újra az elévülési idő. Amennyiben a kereskedő a szavatossági jogokkal kapcsolatosan megtévesztő tájékoztatást ad szóban vagy esetleg az üzlettérben kihelyezve írásban, úgy a fogyasztó bejelentéssel élhet az illetékes megyei fogyasztóvédelmi felügyelőséghez. A felügyelőség eljárás keretében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek megsértését vizsgálhatja, és jogsértés megállapítása esetén a kereskedőt szankcionálhatja” – mondta az NFH szóvivője.
A fentiek ismeretében megkérdeztük Galamb Esztert, a Triumph International Kft. marketingvezetőjét is, van-e az üzletnek saját árucsere-szabályozása, ami alapján az eladó esetleg eljárt.
„Sajnos annak ellenére, hogy megpróbálunk mindent megtenni az eladóink megfelelő képzéséért különböző tréningprogramok keretében, így is előfordul, hogy néha nem a megfelelő információt mondják a vásárlónak. Amennyiben minőségi hibáról van szó, úgy a garancia természetesen újraindul az áru cseréjével. A garancia minden esetben – nem minőségi reklamáció esetén is, pl. méret- vagy színcsere esetén – újraindul a csere alkalmával" – tudtuk meg a marketingvezetőtől.
Mint hozzátette, saját márkaboltjaikban nem is tudják másképpen megoldani az eladók a cserét, csak új áruforgalmi blokk kiállításával, amin eleve csak aznapi dátum szerepelhet, tehát ennek kiállításától számít a termék szavatossági ideje is.
A fentiek alapján tehát elmondható, hogy a cserélt termék kézhezvételekor újraindul a szavatossági idő, ami azt jelenti, hogy ugyanúgy köteles az üzlet a következő 6 hónapban kicserélni a hibás árut kérdés nélkül - persze csak ha annak rejtett hibája van -, mint az első árucikk esetében, és ugyanúgy megmarad (és szintén a csere időpontjától számítódik) a két év garancia is. Ezek tudatában azt ajánlják mindenkinek, akinek valamiért nem akarják kicserélni a hibás portékáját (amit természetesen nem szándékosan rongált meg), hogy hivatkozzon ezekre a jogszabályokra, vagy ha ez sem segít, forduljon az NFH-hoz nyugodtan.
Önnek volt hasonló esete? Írja meg nekem!
Ezeket nem árt, ha tudja:
Polgári Törvénykönyv 2. Kellékszavatosság
6:159. § [Kellékszavatossági jogok]
(1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
(2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint
a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
(3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
6:160. § [Áttérés más kellékszavatossági jogra]
A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
6:161. § [Eltérés a jogosult által megjelölt kellékszavatossági jogtól]
A bíróság a jogosult kérelméhez nincs kötve, de nem kötelezhet olyan kellékszavatossági jog teljesítésére, amely ellen mindegyik fél tiltakozik.
6:162. § [A hiba közlése]
(1) A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése]
(1) A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
(3) Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el.
(4) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.
(5) A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
6:164. § [A szavatossági jogok érvényesítése kifogásként]
A jogosult kellékszavatossági jogait az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kellékszavatossági igény elévült.
6:165. § [Az érvényesített szavatossági igény terjedelme]
(1) A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt hibát előidézte.
(2) Ha a jogosult a szavatossági igényét a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.
6:166. § [Költségviselés]
(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.
(2) Ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
6:167. § [A kötelezett gazdagodási igénye]
(1) Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez, a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e rendelkezést nem lehet alkalmazni.
(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
A szavatossággal/jótállással kapcsolatosan számos információ található még az NFH honlapján, ezeket is érdemes áttekinteni:
