Idén is kiosztották az „építészeti Nobel-díjként” is emlegetett Pritzker-díjat, melyet 1979 óta ítél oda a Hyatt Alapítvány. Az alapító, Jay A. Pritzker nevét viselő díj nyerteseinek 100.000 ezer dollár (30,7 millió forint) üti a markát, de a szakmai elismerés, amit jelent, természetesen ennél sokkal nagyobb értékű. Az építészekből álló zsűri a tavalyi nyerteshez hasonlóan idén is egy japán építésznek, a humanitárius munkáiról és ötletes újrahasznosított anyaghasználatairól ismert Ban Shigerunak ítélte oda a rangos díjat. Az 56 éves építészt napjaink egyik leginnovatívabb formatervezőjeként és a papírépítészet feltalálójaként tartják számon.
A Southern California Institute of Architecture illetve a Cooper Union School of Architecture nevű intézményekben végzett építész azzal szerzett magának nemzetközi elismerést, hogy a természeti vagy emberi katasztrófa sújtotta területeket (mint például Ruanda, India vagy Japán) szándékosan olcsó anyagból épített újjá. Úttörő tevékenységével, ideiglenes szállásaival az esetleges hajléktalanhelyzetet kívánja megakadályozni, így átmeneti szállásait is hulladékanyagból, elsősorban papírból vagy újrahasználható eszközökből, minimális költségekből oldják meg.
Az 1985 óta praktizáló Shigeru munkássága során természetesen tervezett családi házakat, irodaházakat és múzeumokat, de a zsűri mégis humanitárius tevékenysége, földrengések, szökőárak és egyéb katasztrófák során végzett önkéntes munkássága miatt ítélte oda neki a díjat. „Ban Sigeru tükrözi legteljesebben a díj szellemiségét" – olvasható a zsűri indoklásában.
Shigeru egyik legismertebb projectje az Új-Zélandi Christchurch városában található, gótikus arányokkal bíró, ám teljes egészében kartonból épült Átmeneti Katedrális, melyet a halálos áldozatokat is gyűjtő 2011-es földrengés után építettek a városban. A látványos, 25 méter magas, 700 férőhelyes épület esetében valóban szó szerint kell érteni az átmeneti kifejezést, ugyanis a tölgyfából, kartonpapír csövekből és fémvázból épült katedrálisnak állítólag mindössze 20-30 év a becsült élettartalma – írja a fastcodesign.com az építész terveiről, melyhez hasonlót Európában is tervezett az olaszországi Aquila városában, ahol a 2009-es földrengés után húztak fel egy Shigeru féle koncerttermet.
A kortárs építész nevéhez olyan elismert projektek fűződnek, mint a metzi Centre Pompidou, a Tokióban található Függönyfalas ház, a New York-i ikerház, a Metal Shutter House, vagy a Nomád Múzeumot idéző onagawai konténerházak, amit cunami túlélőinek tervezett 2011-ben.
„Számomra nincs különbség a magán megrendelések és a pro bono munkák között. Az egyetlen különbség az, hogy az egyikért fizetnek, a másikért nem" – magyarázza a legtöbb embernek igencsak érezhető különbségről a rendkívüli szerénységéről ismert Shigeru.
„Shigeru Ban humanitárius elkötelezettsége, a katasztrófaelhárításban végzett munkája mindenki számára példaértékű. Innovációi nemcsak az épületek milyenségében mutatkoznak meg, hanem az együttérzésében is, ami nem korlátozza a költségvetést. Shigeru valóban tesz azért, hogy jobb legyen a világ" – mondta a díjat támogató szervezet, a Hyatt Alapítvány elnöke, Tom Pritzker.
"Nem tudom elhinni. A többi díjazottat ismerve valójában úgy gondolom, hogy ez még túl korai nekem" - reagált szerényen a díj hírére a mindig feketébe öltözött Shigeru. A díjat egyébként valóban gyakrabban ítélik oda hetven év feletti építészeknek, 2013-ban Toyo Ito 71 évesen kapta meg, a 2006-os nyertes, Paulo Mendes da Rocha pedig 77 évesen lett Pritzker díjas. Shigerunál talán csak a 2012-es győztes, Wang Shu fiatalabb, ő ugyanis már 48 évesen bezsebelhette a Pritzker-díjat.
„Úgy érzem, ez egyfajta bátorítás, hogy továbbra is a társadalom és a katasztrófa sújtotta területekre és azok projektjeire koncentráljak" – mondta a frissen kitüntetett építész, aki hamarosan visszarepül az októberi földrengés és novemberi tájfun sújtotta Fülöp-szigetekre, ahol egy menedékházon és egy ideiglenes katedrálison dolgozik majd. De idejébe belefér még egy világörökségi központ megtervezése Fujin, valamint egy művészeti múzeum tervezése a coloradói Aspenben is.
„Ez félreértés, én nem vagyok a fenntarthatóság híve. Divatossá váltak a környezetbarát épületek, de a fenntarthatóság mára már nagyrészt üzleti stratégia, amely nem feltétlenül tesz különbséget aközött, ami valójában fenntartható, és aközött, ami eladható. Igyekszem nem hulladékból, hanem a helyben rendelkezésre álló anyagokból dolgozni" – mondja az építész.
Shigeru egyébként 1986-ban kezdett újrahasznosított papírral kísérletezni, az ötletet pedig egy kiállításon leste el a finn építésztől, Alvar Aaltotól. Elkezdte a saját stílusára szabni, majd az 1989-es nagoyai kiállításon már egy ilyen technikával épült szerkezettel lepte meg a közönséget. A karton cső azóta gyakorlatilag Shigeru védjegyévé vált, de állítása szerint ő inkább csak rámutat, hogy milyen más felhasználható anyagok léteznek az építészetben, mintsem meghatározza azt.
A Pritzker-díjat 2013-ban szintén japán tervező, Itó Tojoo, 2012-ben pedig a kínai származású Vang Shu kapta. Magyar tervező még nem részesült az elismerésben.
