„Most nagyon rossz lehet természetfotósnak lenni” – jegyezte meg egy ismerősöm a GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2010 pályázat díjátadóján. A Magyar Természettudományi Múzeumban 2-án megrendezett esemény kis túlzással tulajdonképpen valóban egy emberről szólt: a mindössze 25 éves Máté Bence ugyanis a BBC Wildlife Photographer of the Year nagydíja után itthon is elvitte az év természetfotósának járó elismerést – emellett pedig szinte minden kategóriában tarolt. (Ha jól számoltuk, 9 képe első díjat kapott, egy fotója másodikat, két felvétele pedig harmadik helyezett lett.)
A hangyák mindenhol nyerők voltak
A fiatal kora ellenére szinte már minden komolyabb díjat bezsebelt természetfotós beválogatott művei közül ráadásul mind a londoni, mind a hazai zsűri ugyanazt a képet tartotta a legjobbnak – egymástól függetlenül, hiszen a zsűrizés mindkét esetben titkosan és nagyjából egy időben (még májusban) zajlott. Az osztatlan sikert aratott Árnyjáték című felvétel egyébként a BBC Wildlife Magazine és a Londoni Természettudományi Múzeum által kiírt pályázaton – amelyet a természetfotózás Oscarjaként is emlegetnek – 81 ország 31 ezer nevezése közül diadalmaskodott.
Az említett képen a Costa Rica-i esőerdőkben őshonos, lázas munkában lévő levélvágó hangyákat láthatunk, ahogy sziluettjük áttűnik egy levélen. Bár Máté Bence elsősorban madárfotós, az Állatok viselkedése kategóriában szintén hangyákat ábrázoló felvétellel nyert 2. díjat (a „Benetton-hangyák” a legkülönbözőbb színű leveleket, szirmokat cipelik szép sorban). Ugyanebben a kategóriában Bence megosztott első helyen végzett A vízenjárás csodája című, egy baziliszkuszt ábrázoló fotójával, illetve a másik legjobbnak, a Függő játszmának (ami szintén Máté Bence-fotó) is csak az egyik szereplője madár. A képen egy kolibri és egy ágon csüngő vipera néz farkasszemet egymással: a pályázaton szereplő saját képei közül az alkotónak egyébként ez a kedvence – árulta el.
Szarka libamájjal és Trabantban úszkáló sügér
Az állatokra koncentráló kategóriák mellett akadt olyan is, amely az ember természetben való jelenlétét és felelősségét pedzegette: a Kezünkben a Föld kategória harmadik helyezettje Szabó Tamás A sofőr című felvétele lett, amelyen egy nagyméretű sügér egy tó alján landolt Trabant roncsában úszkál. Ahogy az ebben a kategóriában is első díjat nyert Máté Bencétől megtudtuk, általában lesekből fotóz, így az állatokat nem annyira magához, sokkal inkább a lesek elé szoktatja.
Általában motiválja a madarakat valamivel: így tett például az ezen az estén két díjjal is jutalmazott Szárnyaskrém libamájjal című felvétel készítésekor is. A Kezünkben a Föld és a Humoros felvétel kategóriában is első helyet kiérdemlő képen egy szarka a csőrében májkrémes dobozt tartva szalad. Mint kiderült, Bence a dobozt halbelsőséggel tömte meg, és miután a szarka megkaparintotta a zsákmányt, összesen 2 másodperce maradt elkészíteni a felvételt.
Olyasmit mutatni, amit még nem láttunk
A természetfotó lényegét így foglalta össze: „A természet olyan módon történő dokumentálása, amellyel olyan jeleneteket mutatok be, amik emberi motiváció vagy manipuláció nélkül is lejátszódhatnának a természetben”. Egy természetfotó szerinte elsősorban attól lesz jó, „ha egy olyan érdekes jelenetet ábrázol, amiről nem derül ki első pillantásra, hogy mi az, egy kicsit gondolkodni kell, hogy valójában mi is van a képen. Ez már akkor is eredmény, ha ez egy pár másodperc.
Az is nagyon jó, ha egy kép újszerű tud lenni: ha valami olyasmit mutat, amit eddig még nem láttunk”. Ezt a saját bőrünkön is tapasztaltuk, amikor Az állatok szemtől szemben kategória első helyezett – és meglepő módon ismét Máté Bence által készített – felvétele előtt egy darabig el kellett időznünk ahhoz, hogy rájöjjünk: egy pelikán egészen közeli portréjával állunk szemben.
A mezőnyben akadt olyan kategória is, amely kifejezetten a kompozícióra, a formára és a kísérletezésre fektette a hangsúlyt: az itt szereplő fotók így sok esetben valóban komoly fejtörést okoznak a szemlélőnek, hogy vajon mivel állhat szemben. Spisák Attila Behálózott szív című kompozíciója például egy kút mélyén tükröződő vasrácsot emelt valóságos képzőművészeti alkotássá, akárcsak a második helyezett Gergely József vajdasági természetfotós, aki egy sárgában játszó hálóval teremtette meg képe különös szimmetriáját.
Kalandok a világ minden szegletében
A GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2010 pályázat legjobb 112 fotóját felvonultató kiállítás egyébként csodálattal vegyes irigységgel tölti el az embert, hiszen rengeteg kaland, utazás és az állatokhoz fűződő, megismételhetetlen élmény kapcsolódik a fotókhoz. Legyen szó Costa Ricáról, Texasról, vagy éppen Brazíliáról, természetfotósaink, ezek a vállalkozó szellemű kalandorok a világ legeldugottabb szegleteiben is kitartóan hajszolták a tökéletes pillanatokat.
Ám egy jó természetfotóért nem feltétlenül kell messzire mennünk: „Magyarországon abban a szerencsés és kiváltságos helyzetben vagyunk, hogy fotós szempontból nagyon jó országban élünk. Egy kis ország, tele természeti értékekkel” – mondta Máté Bence. Ha viszont az ember a megélhetésért űzi ezt a műfajt, akkor nem éri meg annyira a dolog: „ebből nagyon nehéz pénzt csinálni, de nagyon jó kikapcsolódást nyújt, és segít abban, hogy az ember egy kicsit feltöltődjön és megújult energiával folytassa azt a munkát, amit egyébként csinál” – tette hozzá.
A türelem babért terem
Aki pedig mégis komolyan veszi a dolgot, kétségtelenül végtelen türelemre van szüksége. A természetfotóstól ugyanis megtudtuk, hogy a legrövidebb idő alatt elkészült kép – a kiállításon látható fotói közül – „csupán” egy éjszakát igényelt, egy másik felvételen viszont, amely egy csapat madárról napkelte előtt egy órával készült, közel egy hónapot dolgozott. Ezalatt az idő alatt nem kevesebb, mint 18 ezer képet készített, de bevallása szerint nem volt számára nehéz szelektálni, már a helyszínen tudta, hogy melyek használhatóak.
A GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa 2010 pályázat 112 legjobb fotójával az Alexandra gondozásában jelent meg album, a képeket emellett többek közt a Magyar Természetfotósok Szövetségének honlapján (www.naturart.hu), illetve december 1-ig a Természettudományi Múzeumban lehet megtekinteni.
