Salamon Eszter, a Berlinben élő, magyar származású táncos-koreográfus vele megegyező nevű nőket keresett világszerte, hogy az ő történeteiken keresztül meséljen filmen, táncban, dalban - saját magáról is. Furcsa kaland 28-29-én a Trafóban.
Így mutatkozunk be, ez szerepel a személyes iratainkban, életünk során ezerszer hagyja el a szánkat: a nevünk. Egy vezetéknév meg egy keresztnév, egy betűsor, ami minket jelöl, ami hozzánk tartozik. De mi történik, ha történetesen személyesen találkozunk valakivel, akit pontosan ugyanúgy hívnak, aki pontosan ugyanazt a nevet viseli, mint mi? Salamon Eszter Berlinben élő magyar származású táncos-koreográfus ezt a furcsa helyzetet járja körül És akkor című film-koreográfiájában, amelyet 28-29-én este láthatunk a Trafóban.
Az érdekes kaland során képekkel találkozhatunk emberekről, családi vakációról, szülinapokról, az idegen arcok úgy mosolyognak ránk, mintha a mi rokonaink lennének, mintha nekünk szánták volna emlékül a fotókat. A folyamatosan szűkülő-táguló színpadtérben pedig emberek bukkannak fel, élőben és vetített képen, beszélnek és énekelnek, történeteket mondanak, a saját(?) történetüket. A történetek hősei valószínűleg nem is találkoz(hat)tak. Egyikük a jelent meséli, a másik mintha a bizalmasának vallana a múltjáról.
A Trafó az előadás különleges témájához kapcsolódóan akciót és névkereső-játékot hirdet: azok, akik hárman ugyanazt a vezeték- és keresztnevet viselik, és együtt érkeznek az előadásra, hárman egy jegy áráért nézhetik meg a produkciót. Természetesen a névrokonságot személyi igazolvánnyal kell igazolni.
