Kiléptek a munkások a gyárból, hihetetlen dologgal várták őket a főnökeik az utcán

Mai kattintásvadászat-paródiánkban a modern filmgyártás úttörőit, a Lumière fivérek történetét mutatjuk be. A testvérpár első moziban vetített rövidfilmjének főszereplői saját gyáruk munkásai voltak.

December 28. a mozi születésnapja – 1895-ben ezen a napon vetítettek először a ma ismert módon filmeket fizető közönség előtt Párizsban. A Lumière fivérek találmánya örökre megváltoztatta a világot.

Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?

Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.

Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.

Az 1890-es évek első felében már népszerű találmány volt a mozgókép, a Thomas Edison által szabadalmazott kinetoszkópnak azonban volt egy jelentős hátulütője: egyszerre csak egy személy tudta megnézni a rövid (20 másodperces, de végtelenítve játszott) felvételeket egy afféle kukucskálódobozban. A francia Lumière testvérek, Auguste és Louis tették a mozit közösségi élménnyé és teremtették meg találmányuk, a kinematográf révén a ma ismert filmművészetet.

Auguste és Louis Lumière az 1920-as években.
Auguste és Louis Lumière az 1920-as években.Science Society Picture Librar / Getty Images Hungary

Auguste 1862. október 19-én, öccse, Louis 1864. október 5-én látta meg a napvilágot a kelet-franciaországi Besançonban, de még gyerekkorukban Lyonba költözött a család. Hivatásukat édesapjuktól, Claude-Antoine Lumière-től örökölték, aki fotóstúdiót üzemeltetett, később pedig fényképészeti lemezeket gyártó üzemet alapított, melyben háromszáz munkást foglalkoztatott. A két testvér, akik magas színvonalú műszaki képzésben részesültek, már kamaszként apjuk oldalán dolgoztak: Louis fizikusként, feltalálóként, Auguste pedig az üzleti ügyeket menedzselve virágoztatta fel a vállalkozást. A zseniális Louis már 17 évesen szabadalmaztatatta az ún. szárazlemezes eljárást, később pedig forgalomba hozta az első filmtekercset (korábban üveglemezekre fényképeztek). Szorgalmuknak és tehetségüknek hála az 1890-es évekre, mire az apa visszavonult, a Lumière-gyár Európa legnagyobb fényképészeti beszállító vállalatává vált.

A mozgókép iránt is édesapjuk keltette fel a fivérek érdeklődését: az apa 1894-ben Párizsban részt vett az Edison-féle kinetoszkóp bemutatóján, melyről lelkesen mesélt fiainak. Auguste és Louis azonnal vett egy kinetoszkópot, és elkezdték megfejteni a titkait: rögtön a szemükbe ötlött, mennyi hibája és hátránya van Edison találmányának, például túl sötétnek találták a szerkezetben megjelenő képet, melynek az volt az oka, hogy a film folyamatosan futott a gépben. A legnagyobb tévedés Lumière-ék szerint a kinetoszkóp „magányos természetében” rejlett: úgy gondolták, ahelyett, hogy valaki bekukkant egy kémlelőnyíláson, hogy filmet nézzen, a mozgóképnek közösségi élménynek kellene lennie, amit egy vászonra vetítenek ki.

Nekiláttak, hogy megvalósítsák elképzelésüket: először is meg kellett oldani, hogy a vetítőkapu előtt szaggatottan mozgó film egyenletesen, a felvett mozgást egyenletes tempóval visszaadva vetítődjön ki a vászonra. A megoldást Louis találta ki: két pecket alkalmazott, melyek beakadnak a filmszalag szélén található apró lyukakba (perforációba), lehúzzák a filmet, majd hátrahajlanak, és miközben a filmkocka áll, közben a következő lyukpárhoz ugranak át. A fivérek találmányának, a kinematográf névre keresztelt szerkezetnek szintén fontos jellemzője volt, hogy ugyanazzal a géppel vették fel és vetítették le a filmeket. Míg Edison gépe 46 képkockát vett fel másodperceként, Lumière-ék szerkezete 16 képkocka/másodperces sebességgel forgott, ami egészen a hangosfilm megjelenéséig az általánosan bevett sztenderdnek számított.

A testvérpár 1895. február 13-án szabadalmaztatta a találmányt, március 19-én délben pedig leforgatták első filmjüket: saját gyáruk előtt örökítették meg az üzemből ebédidőre távozó munkásokat. A negyvenhat másodperc hosszú A munkaidő végét a feltalálók a kinematográf első, zárt körű bemutatóján vetítették le március 22-én, a Nemzeti Iparpártoló Társulat tagjai számára, az év folyamán pedig több szakmai bemutatóra is sor került, többek között a lyoni fényképészkongresszuson (itt lefilmezték az érkező delegáltakat, másnap pedig levetítették számukra a felvételt), és Párizsban, a természettudományi magazin székházában. A Lumière fivérek az év folyamán számos rövid felvételt készítettek, melyeken a mindennapi életből ellesett apró pillanatokat örökítették meg – ezzel ismét merőben szembementek Edisonnal. Míg az amerikai tudós egy zárt, steril műteremben, az ún. Fekete Máriában filmezte le a behívott szereplőket (táncosokat, erőembereket, indiánokat), a testvérek kivitték felvevőgépüket az utcára és a valóság mozzanatait, tereit, arcait ábrázolták rövidke műveikben (ezzel tulajdonképpen lefektették a dokumentumfilmezés alapjait).

Az első nyilvános, fizető közönség előtti vetítésre december 28-án került sor a párizsi Grand Café indiai termében. A belépődíj egy frank volt, az előadást az apa, Antoine Lumière szervezte, a vetítőgép mögött pedig Charles Moisson, a készülék megépítője ült. A mozi megszületésének pillanataként számontartott eseményen tíz rövidfilmet vetítettek le, A munkaidő vége mellett olyan darabokat láthatott a közönség, mint A kisbaba reggelije, melyben Auguste Lumière, felesége és féléves gyermekük látható, illetve A megöntözött öntöző, ami már megrendezett jelenetet ábrázol, és a burleszk műfaj ősének tekinti a filmtörténelem. A legenda úgy tartja, hogy A vonat érkezése című Lumière-film vetítésekor a közönség pánikszerűen ugrott fel, ugyanis azt hitte, tényleg egy füstölgő gőzös közelít feléjük. A valóságban nemhogy ilyen sohasem történt, de a híres vonatos kisfilm még csak nem is szerepelt a december 28-án bemutatott darabok között.

Az első előadást harminc fizető néző ülte végig, a bámulatos új találmány híre azonban hamar elterjedt, és a Grand Caféban tartott vetítésekre nemsokára már tömegek tolongtak. A mozi franciaországi sikerét meglovagolva a testvérek nemsokára hajóra szálltak, és az egész világot bejárták, hogy bemutassák és népszerűsítsék találmányukat. Magyarországon 1896. május 10-én, a Royal Szálló kávéházában vetítettek először Lumière-kisfilmeket, júniusban pedig Sziklai Arnold és Zsigmond megnyitották az első magyar mozgóképszínházat az Andrássy úton – a várt érdeklődés azonban elmaradt, a vállalkozás hamarosan bezárt.

A közönség világszerte újabb és újabb látványosságokra vágyott, és hamarosan már nem volt elég a mindennapi élet jelenségeit megörökíteni mozgóképen, ezért Lumière-ék operatőröket küldtek szerte a világba, hogy filmezzék le az egzotikus tájakat, népszokásokat vagy fontos eseményeket. Így születtek meg a legelső, Magyarországon készített filmfelvételek is: a Lumière cég által megbízott operatőrök ellátogattak az 1896-os millenniumi ünnepségekre és több filmecskét is készítettek, megörökítették például a budavári felvonulást, a Lánchídon áthaladó forgalmat és az ünnepélyt megnyitó Ferenc József királyt. Az anyagból sajnos csak két jelenet maradt fenn az utókorra.

A Lumière fivérek cége összesen több mint 1400 rövidfilmet készített, melyekből a feltalálók jelentős vagyonra tettek szert. Legnagyobb sikerüket az 1900-as párizsi világkiállításon aratták, ahol 21 x 16 méteres óriásvászonra vetítettek. Auguste és Louis azonban csak szórakozásnak, átmeneti hóbortnak tartotta a mozit, ezért nem is fektettek különösebb energiát találmányuk továbbfejlesztésébe. Inkább visszatértek a fényképészethez és a színes fotózás technikai rejtelmeivel kezdtek foglalkozni, melynek eredményeképp 1903-ban megszületett az Autochrome Lumière-eljárás. A fivéreknek egyébként még három húga és egy öccse is volt, érdekesség továbbá, hogy Auguste és Louis egy másik testvérpárt, apjuk közeli barátjának lányait, Marguerite és Rose Wincklert vették feleségül. Louis 83 évesen, 1948-ban, Auguste 91 éves korában, 1954-ben hunyt el, és mindketten a lyoni Guillotière temetőben nyugszanak, a családi sírboltban.

1995-ben, a mozi születésének századik évfordulójára Lumière és társai címmel készült egy különleges filmprojekt, melyben neves kortárs filmrendezők – köztük David Lynch, Wim Wenders, Peter Greenaway, Theo Angelopoulos, Spike Lee, Michael Haneke és Abbas Kiarostami – készítettek a Lumière fivérek kezdetleges kinematográfjával rövidfilmeket. Az utóbbi időben pedig divatossá vált – profik és lelkes amatőr videósok által egyaránt – modern digitális eljárással felújított, 4K-felbontásban, színezve és 60 képkocka/másodperc sebességre átalakítva a kortárs minőségnek megfelelő formában prezentálni a Lumière-féle ősfilmeket a YouTube és más videomegosztók közönsége számára.

Tegnapi kultbaitünkben a korszakos csillagászról, Johannes Keplerről írtunk.

Megjelent Mentes Anyu legújabb szakácskönyve!

 

Inzulinrezisztenseknek és mentesen táplálkozóknak főzni nagy kihívás. Ebben nyújt segítséget Nemes Dóra, a Mentes Anyu megálmodója. 
Legújabb szakácskönyvében minden étkezésre és alkalomra található szuper könnyű, mentes fogás. A receptek nemcsak kipróbáltak, de minden étel tápértéke (kalória, szénhidrát, zsír, fehérje) pontosan, adagokra ki van számolva.

Mentes Anyu szakácskönyve 2 ide kattintva már rendelhető!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra