Pekker László néven született 1907. október 25-én Szombathelyen, régi polgárcsalád sarjaként – édesapja, id. Pekker László ügyvéd, városi képviselő, később vármegyei főügyész és Szombathely Szépítő Egyesületének elnöke volt. A család az anyai nagyszülők iránti tiszteletből vette fel később az Országh vezetéknevet. László szülővárosában, a premontreieknél érettségizett, majd a budapesti Eötvös Kollégium hallgatója lett, később ösztöndíjjal az Egyesült Államokban, a floridai Rollins College-ben tanulhatott. 1935-ben bölcsészdoktori diplomát szerzett, két évvel később az Eötvös Kollégium tanára, később egyetemi magántanár lett a bölcsészkaron, 1947-től pedig több mint két évtizeden keresztül a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen az angol nyelv és irodalom tanszékvezető tanáraként dolgozott.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Mind az angol nyelv, mind az amerikai kultúra és irodalom korán foglalkoztatni kezdte, a ’30-as évektől számos tanulmánya jelent meg, többek között Walt Whitmanről, Shakespeare-ről és az amerikai háborús irodalomról, emellett angol nyelvkönyveket, gyakorlófüzeteket is szerzett. Legjelentősebb művét, a nevével híressé vált angol–magyar/magyar–angol szótárat 1948-ban adták ki – a mű rekordmennyiségben, több mint egymillió példányban kelt el, és annyira híressé, mondhatni alapművé vált, hogy még a Kádár-korszak kultuszregényében, Bertha Bulcsu A kengurujában is megjelent: a főhős megveszi az „Országh-féle 26 forintos angol szótárt”, hogy megérthesse egy Camel cigarettareklám szövegét. Szótárában Országh az elsők között vezette be az angol szavak kiejtésének jelölésére használt nemzetközi fonetikai jeleket.
Ha már kiejtés: a szótár egyik klasszikus – és szándékos! – „bakija”, hogy a Manchester városnév mellett Liverpool nevének kiejtése, azaz [ˈlɪvəˌpuːl] szerepel. A „baki” átcsúszott a nyomdán, valójában azonban nem hibáról, hanem szándékos tréfáról, az olvasók megvicceléséről van szó: a szerkesztők ugyanis egy régi, tanáraiktól hallott bölcsességet próbáltak szemléltetni, miszerint az angol nyelv annyira kiszámíthatatlan, simán elképzelhető, hogy egy város nevét Manchesternek írjuk és Liverpoolnak ejtjük. A tréfa mellett az ilyen elírásoknak (easter eggeknek) védelmi funkciójuk is van: előkereshetők például egy esetleges plágium leleplezésekor.
Országh Lászlónak nemcsak az angol–magyar szótár készítésében, de A magyar nyelv értelmező szótárának létrejöttében is fontos szerepe volt: évtizedeken át vezette a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének szótári osztályát, mely minőségében megszervezte és irányította a kétkötetes, 70.000 szócikket tartalmazó mű elkészítését és kiadását. Szótárkészítő tevékenysége mellett Országh az amerikanisztika tudományának magyarországi meghonosítójaként is jelentős életművet hagyott hátra: 1967-ben írt hiánypótló műve, Az amerikai irodalom története máig az egyetlen magyar nyelvű összefoglaló munkának számít a témában. Sokat foglalkozott a magyar–angol művelődési kapcsolatokkal is, kutatásának hála ismerhettük meg a 18. századi angol utazók Savariával kapcsolatos feljegyzéseit.
Országh igazi polgárember volt, a szó hagyományos és jó értelmében, akit szigorú etikájú, de demokratikus szemléletű embernek ismertek meg kollégái és tanítványai. Az angol nyelvvel és kultúrával kapcsolatos munkásságának elismeréseként hetvenedik születésnapján Erzsébet királynő a brit birodalmi lovagrend parancsnoki kitüntetését (Commander of the British Empire) adományozta számára, ezzel Országh lett az első magyar személy, aki ilyen megtiszteltetésben részesült. A legendás nyelvész, irodalomtörténész 1984. január 27-én, 76 évesen hunyt el Budapesten. Végakaratának megfelelően szülővárosában, a szombathelyi szalézi templom családi kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Születésének századik évfordulóján országos emlékülést tartottak a Debreceni Egyetemen, melyen az anglisztika és amerikanisztika tudományának számos nemzetközi képviselője mellett Országh családtagjai is részt vettek. Ugyanebből az alkalomból az egyetem központi campusán sétányt neveztek el tiszteletére, Szombathelyen pedig, Batthyány téri szülőházának falán emléktáblát helyeztek el.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Tegnapi kultbaitünkben a magyar operett napjáról emlékeztünk meg a két leghíresebb magyar operettszerző, Lehár Ferenc és Kálmán Imre megidézésével.
