Október 8-án ünnepli a magyar katolikus egyház a Magyarok Nagyasszonya ünnepét, amikor megemlékeznek a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról, ami Szent István király óta része a magyar katolikus hitvilágnak.
A magyarság hagyományosan szoros kötődése Szűz Máriához a 10-11. század fordulójáról ered, amikor az első, kereszténységre áttért magyarok mennyei fejedelemnőként tisztelték a Szűzanyát. Ennek gyökere a pogány hagyományokhoz vezet vissza, ez lehet a forrása a Máriát illető Boldogasszony elnevezésnek. Szent Gellért püspök Fehérváron tartott bemutatkozó beszédében a Szűzanyát „napba öltözött asszonynak” nevezte. Gellért építtette Őscsanádon az első magyarországi monostort, ahol a Boldogasszony mennybemenetelét választották főünnepnek.
Kultbait – ez a cikk meg mi a szösz?
Csak görgettél az információáradatban, és egyszerre megakadt a szemed ezen a címen? Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben.
Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait.
Szent István király megerősítette és hivatalossá tette népének Mária körül kialakult tiszteletét, amikor – a Hartvik győri püspök által a 12. században lejegyzett legenda szerint – közvetlenül a halála előtt felajánlotta országát a Szűzanyának. Az utód nélkül maradt uralkodó 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján ezekkel a szavakkal kérte Mária pártfogását: „Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
A Mária-kultuszt a Szent István halálát követő belső lázongások sem tudták elhomályosítani. A Magyarok Nagyasszonyának tisztelete még jobban megerősödött Szent László király uralkodása alatt, aki Nagyváradon székesegyházat emeltetett Mária tiszteletére, és a csatákban mindig a Szűzanyához fohászkodott segítségért. László idején az országot már gyakran emlegették latin elnevezéssel Regnum Marianumként, vagyis Mária Királyságaként, mellyel hangsúlyozták Magyarország és a katolicizmus szoros kapcsolatát. Később a tatárokkal és a törökökkel harcoló magyarok is Jézus és Mária nevét kiáltva védték életüket és hitüket. A tatárjárás után IV. Béla király írnoka „országunk Úrnőjének és Patrónájának” nevezte Máriát. Károly Róbert uralkodása alatt, 1317-ben Szepeshelyen megismételték Szent István felajánlását.
Egyik legkorábbi nyelvemlékünk, a 13. századból fennmaradt, egy latin vers átköltéseként született Ómagyar Mária-siralom is Mária magyarországi kultuszát őrzi. IV. István (ellen)király veretett először a Szűzanya arcképével ellátott pénzérméket, melynek hagyománya 1849-ig fennmaradt – a köznyelv „máriásnak” nevezte ezeket a pénzeket. Az 1930-as években tízpengős papírpénzen volt látható Mária, a Magyarok Nagyasszonya egész alakos figurája. Mátyás királynak nemcsak aranypénzén, de pajzsán is látható volt Mária alakja. Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc Himnusza előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk című egyházi ének volt.
Buda visszavételekor, 1686-ban XI. Ince pápa üzenetében „A Boldogságos Szűz ad segítséget!” jelmondatot küldte a török ellen indulóknak, melynek latin kezdőbetűi megegyeztek a város nevével: Beata Virgo Dabit Auxilium = BVDA. II. Rákóczi Ferenc zászlóit is Szűz Mária képe díszítette, saját zászlajára ezt írta: „Szűzanyánk által mutatott úton a hazáért és a szabadságért”. Buda és a délvidék törököktől való visszafoglalásának emlékére (a katolicizmussal mindig szoros kapcsolatot ápoló Habsburg-házból származó) I. Lipót király ismét megerősítette Szent István felajánlását, az országot hálából harmadszorra is a Szűzanya oltalmára bízta. A magyarországi ellenreformációban is fontos szerepet játszott a Mária-kultusz.
A millennium alkalmából 1895. október 6-án Dessewffy Sándor csanádi püspök negyedszerre is megtette a felajánlást, a máriaradnai kegykép előtt egyházmegyéjét és az egész országot Mária oltalmába ajánlotta. Egy évvel később Vaszary Kolos bíboros, esztergomi prímásérsek kérelmezte XIII. Leó pápától, hogy október második vasárnapjára külön ünnepet engedélyezzen a magyar katolikusok számára. Ezzel a pápa mintegy kilenc évszázados hagyományt szentesített és emelt be a hivatalos egyházi naptárba. A Magyarok Nagyasszonya ünnepét később X. Piusz pápa áthelyezte október 8-ra. Az 1960-as években a második vatikáni zsinat után a magyar püspöki kar szeptember 12-re tette át az ünnepet, 1984-től azonban újra október 8. lett a Boldogasszony napja.
A Magyarok Nagyasszonya különleges ikonográfiával rendelkezik az egyházi és művészeti ábrázolásokon: a Szűzanya fejére a magyar Szent Korona került, a karján ülő kis Jézus kezébe az országalma, Mária másik kezébe pedig az ország jogara. Az évszázadok során rengeteg városban, faluban szenteltek templomokat és szobrokat Száz Máriának. Számos helyen található ún. Mária-oszlop, többek között Budapesten, Egerben, Győrött, Esztergomban, Gödöllőn, Kaposváron, Miskolcon, Tatán és Székesfehérváron, az elcsatolt területeken Kolozsváron, Körmöcbányán, Rozsnyón. 1980. október 8-án II. János Pál pápa kápolnát szentelt a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a római Szent Péter-bazilika altemplomában.
Magyarország az első, de nem az egyetlen ország, ahol nemzeti patrónaként tisztelik Szűz Máriát. Bajorországban 1620-ban, a fehérhegyi csata után kezdték védelmezőként tisztelni a Szűzanyát, Franciaországot 1638-ban XIII. Lajos, Ausztriát 1647-ben III. Ferdinánd ajánlotta fel Máriának, 1656-ban pedig János Kázmér király Lengyelország királynőjévé nyilvánította Szűz Máriát. A 18-19. században Mexikót, később egész Latin-Amerikát a Szűzanya oltalma alá helyezték. Az angol püspökök 1893-ban ajánlották fel országukat Máriának, melyet azóta a Szűzanya hozományának tekintenek.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Tegnapi kultbaitünkben a horror irodalmi atyjával, Edgar Allan Poe-val foglalkoztunk.
