Tardon Zsófi, Rozi és Neni fogadtak bennünket, pálinka és frissen sült pogácsa indította a napot. Mindenkin volt némi matyó, Zsófi ruháját az itteni asszonyok díszítették, bár Zsófi dzsekijének hátulja nem látszik, díszesre van varrva az is, Neni ruháján pedig egész sor jellegzetességet látni.
Fotó:
Neni, azaz Marika ruháján nemcsak a sok rózsa jellegzetes, a puffos ujj, a kis gallér, a gyöngyök mind-mind hagyományosak az itteni népviseletben.
Fotó:
Engem a hímzésbe is ő vezetett be.
Fotó:
Ahogy Neni csinálta, könnyűnek tűnt.
Fotó:
De amikor nekem kellett, kiderült, hogy azért van ennek csínja-bínja.
Fotó:
A Matyodesign irodájában és a varrodában is takaros rendben sorakoznak a holmik.
Fotó:
Keresztszemes technikával készült képecske.
Fotó:
A pályázati pénzből nemrég létrejött varroda családias méretű, de több helyi asszonynak is munkát tud majd adni.
Fotó:
Varrni és hímezni való ugyanis van bőven.
Fotó:
A varroda kertjében tyúkok kapirgálnak, elsősorban tojásukért tartják őket.
Fotó:
Ellátogattunk Magyarország legrégibb tájházába is. Az épület kialakításában semmi sem véletlen, az ernyős tető alatt azt a terményt tartották, ami egy-egy jó évben már nem fért el máshol.
Fotó:
A ház udvarán álló fa is tudna mit mesélni.
Fotó:
A tájház belülről: talán nem a letisztultság a jó szó, mindenesetre a dolgok magától értetődő rendben vannak az épületben.
Fotó:
Erzsike menyasszonyi díszbe öltözteti Johit, a túra legfiatalabb résztvevőjét. A látogatás egy kiskamasznak is érdekes volt.
Fotó:
Nem csoda, hiszen ilyen gyönyörű menyecske lett belőle.
Fotó:
Gyönyörű fejdísz, amit öröm viselni és amin nagyon jól látszik, mit jelent matyóföldön a ragyogás.
Fotó:
Túránk vezetője, Zsófi több érdekes részletet is felolvasott A tardi helyzet című szociográfiából.
Fotó:
Jól esett az ebéd, amit szintén helyi asszonyok készítettek itteni alapanyagokból.
Fotó: