"Hű, ekkora csónakban még nem ültem!" Indulás Barcelonából.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Az első beszélgetések egyike: egy észt és egy svéd sráccal a tudatos álmodásról diskurálunk. A mellettünk serényen dolgozó román férfit általában ebben a helyzetben láttam a hajóút alatt. Ő a közös programok helyett is a munkát választotta. Néha irigyeltem, néha nem értettem...
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Tenerife szigetén óriáspaellával vártak minket.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Workshop fotósoknak. Nem igazán tudom, pontosan mit is kerestem ott, de elég sok hasznos dolgot hallottam.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Edzőterem, kaszinó, színház, butikok, medence, és mintha a szervezők tudták volna, hogyan motiváljanak, engem a 7. emeletre, a futópálya szintjére tettek.
A személyzet egyébként tökre multifunkcionális: a könyvtáros hölgyről például, aki nagyon ismerős volt valahonnan, kiderült, hogy esténként a brazil partikon táncosnőként dolgozik.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Üzenőfal az önként szerveződő programoknak.
"Sharing is caring" (= a megosztás törődés), ez volt az egyik mottó a hajón.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Kirándulás Tenerife szigetén.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Előfordult, hogy többen elsírtuk magunkat egy-egy mélyebb beszélgetés során. Ez is egy ilyen őszintén megnyílós, felszabadító este volt.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Tömeges villámmasszázs két előadás között. Mindenhol be kellene vezetni!
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Volt, aki nomád diszkóba ment, volt, aki a hajó valamennyi utasának szervezett brazil tematikus partikba, és voltunk páran, akik egy-egy lépcsőfordulóban random jam sessionöket tartottunk.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Olló híján körömvágóval nyírtuk le a frufrumat, kés híján bankkártyával vágtuk a citromot a tequilához. Nincs mese, itt muszáj leleményesnek lenni.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Éppen érzelmi gátakat oldunk fel.
"Releasing emotional blockages" workshop.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Captain's dinner party.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán
Már kezdtem igazán otthonosan érezni magam, amikor az utolsó napon fejbe kólintott a felismerés: reggel Brazíliába érünk! Egyből elfogott a szorongás. Nem akartam elhagyni a hajót. Nem akartam, hogy vége legyen ennek az egésznek. "Nyugi már, most kezdődnek csak az igazi kalandok!" – nyugtatgattak a többiek. Hogy igazuk volt-e? A folytatásban erről is mesélek.
Fotó:
Szepesi Zoltán / Szepesi Zoltán