Fotó:
Szécsi István / Dívány
"Mindig azt hittem, hogy nekem valamiféle ősi rutinok szerint kell léteznem a színházban, ott kell leélnem az életemet, és egyszercsak rájöttem, hogy az a fajta kőszínházi lét, amiben élek nem elég."
"Az a lényeg, hogy jókor kell elengedni a dolgokat, és érezni a ritmust."
"Én általában érzem ezt a ritmust, de olyan légtornász vagyok, aki nem várja meg, hogy szembejöjjön a trapéz, hanem ha már nem jó elengedi, aztán repül kicsit a feketeségbe, és végül mindig jön szembe valami."
"De amit igazán köszönhetek a Hacktionnek az a rutin, mert hiába forgattam már egy csomó filmben, igazából nagyon rám fért egy komoly tapasztalás."
"Még ma este se ismertek fel, mert az Utóéletben egy fekete, torzonborz alak voltam, most meg itt virítok bajuszos szőkeként."
"Az alkotói vágynak nincs se égi, se földi hatalom, ami gátat szabna. Fel kell rázni a nézőket, és minden csatornán el kell hozzájuk jutni."