"A TÁP Színház régebben nagyjából engem jelentett, csak az elmúlt években próbálok ezen változtatni, és társakat hívni. Olyanokat keresek, akik valamennyire ezen az eszmén belül mozognak."
Fotó:
Ancsin Gábor / Dívány
"A színházi munka legmagasabb formájának a társulati létet tartom, azaz a rendszeres műhelymunkát egy állandó csapattal."
Fotó:
Ancsin Gábor / Dívány
"A Varieté általában tele van, de az egyéb előadásainknál sincs probléma a közönséggel. Mindig félünk, hogy nem jönnek, de sokszor teltházzal játszunk."
Fotó:
Ancsin Gábor / Dívány
"A Süss fel napban kineveltünk egy fiatal közönségréteget, akik azelőtt nem jártak színházba."
Fotó:
Ancsin Gábor / Dívány
"A Tilos az Á-ban kezdtem színházat csinálni, és akkor az volt az eszmém, hogy olyan közönséget kell behozni, akik egyébként nem járnak színházba. Az pedig akkor például a partik közönsége volt."
Fotó:
Ancsin Gábor / Dívány
"Ennek lett is eredménye, de közben azt is tapasztaltam, hogy aki korábban nem járt színházba, egészen mást várt. Ők konzervatív színházi ízléssel, elvárással rendelkeztek, amit még valahonnan a kötelező iskolai színházlátogatásokból hozhattak magukkal, talán még gyerekkorukból. Mi meg csináltunk nekik avantgárd színházat!"
Fotó:
Ancsin Gábor / Dívány
"Ilyen szempontból jobb a kőszínházon edzett és abba belefáradt néző, mert nekik mindenképpen tudtunk frissülést nyújtani."
Fotó:
Ancsin Gábor / Dívány
"A Katonában úgy érzem nincs gond, ott érzékeny, intenzív munka folyik a kor számos elvárásának, kihívásának megfelelően."
Fotó:
Ancsin Gábor / Dívány
"Talán gyávaságból sem léptem ki a Katonából, hogy csak a Táppal foglalkozzak, de azért sem, mert az indulás táján nem volt még elég nyitott a tér."
Fotó:
Ancsin Gábor / Dívány