Szokatlan variációkban tért vissza a bútorpiacra az üveg, amit már ideje mellőznek a dizájnerek a kollekcióikból.
Pedig a törékeny,de látványos anyag számtalan módon és formában feldolgozható.
Így látta ezt a washingtoni székhelyű művész és bútor-készítő, Greg Klassen is, akinek folyókra és tavakra emlékeztető kreatív munkái egyszerre funkcionálnak bútorként és művészeti tárgyként.
A teológusból lett asztalos bonyolultnak tűnő termékeit a Csendes-óceán északnyugati részének környezete ihlette, aminek hatására azonnal felvette a kapcsolatot egy helyi fűrészteleppel és nekikezdett a természeti formákra épülő asztalok elkészítéséhez.
Persze nem Klassen az egyetlen, aki fantáziát látott az üvegben, hasonló elképzelései vannak ugyanis a szörf és gördeszka mániás autodidakta művésznek, Ben Youngnak is.
Aki ugyan hivatalosan szakképzett hajóépítő, az elmúlt egy évtizedben mégis inkább üvegszobrokat és üvegből illetve betonból készült kiegészítőket készített.
Munkái pedig egyre inkább kifizetődnek, mivel egyre több galéria érdeklődik az egyszerre elvont és életszerű munkái iránt.
„Sokan azt hiszik, hogy ezeket az üveg hullámokat 3D-s nyomtatással készítem, pedig mindent elkövetek, hogy teljes egészében kézzel csináljak mindent az első vázlattól az utolsó üvegtábla megvágásáig.” – magyarázza Young.
Younghoz és Klassenhez hasonlóan a londoni székhelyű Christopher Duffy is vízként szeretné láttatni az üveget „Abyss asztal” néven futó kollekciójában.
Melyen a dizájner és tervezőcsapata egy évig kísérletezett. Kipróbáltak számos üveget, plexilapot és fa típust, mire végül a megkapták az óceán földrajzi keresztmetszetének 3D-s mását.
Duffy 5800 fontot, 2.2 millió forintot kér asztaláért.