Fotó:
Ostill / Getty Images Hungary
Libanon fővárosa, Bejrút 5000 éves múltra tekint vissza. A városban éltek föníciaiak, megfordultak görögök és rómaiak, később keresztes lovagok haladtak át rajta. Uralták, arabok, oszmánok és franciák is, mielőtt elnyerte függetlenségét.
A Törökország déli részén található Gaziantep is egyike a világ legrégebb óta, megszakítás nélkül lakott településeinek. Egykor a Szíriát, Mezopotámiát és Belső-Anatóliát összekötő úthálózat egyik csomópontja volt. Meghódította Nagy Sándor, tartozott a Római Birodalomhoz, állt Bizánc fennhatósága alatt, uralták a törökök és a keresztesek is.
Bulgária második legnagyobb városának, Plovdivnak első lakói, a trákok i. e. 4000-ben telepedtek le. Később a rómaiak fennhatósága alá került, akik a Három hegy városának nevezték. Mielőtt a 19. században Bulgária részévé vált volna, bizánci és oszmán kézen is megfordult.
A libanoni kikötőváros, Szidón egy a legfontosabb föníciai városok közül. Nemcsak kereskedelme, hadserege is naggyá tette. 6000 éves múltja során a legenda szerint Jézus és Szent Pál is megfordult itt.
A Kairótól délnyugatra épült város, a mai Fajjúm lefedi az egykori Krokodeilopolisz területét, amit i. e. 4000-ben alapítottak Petsuchos, a szent krokodil tiszteletére. A modern város ékköve a középpontjában Szeszósztrisz fáraó által felállított, 12 méteres obeliszk.
Az Irán keleti részén alapított Szúza az ókori Elám fővárosa volt mielőtt asszír kézre került. I. e. 324-ben itt tartották a szúzai esküvőt: miután Nagy Sándor visszatért Indiából, ezzel az ünnepséggel, görögök és a perzsák tízezreinek tömegesküvőjével akarta egységesíteni Keletet és Nyugatot. Ő Sztatateriát, a perzsa király lányát vette feleségül.
A szír főváros, Damaszkusz története i. e. 4300-ban kezdődött, de fénykorát csak 2000 évvel később élte, amikor fontos kereskedelmi központtá vált. Kormányozták egyiptomiak és hettiták, a középkorban arabok, majd oszmánok foglalták el. A második világháborúban a francia és brit erők foglalták el, kivonulásuk után vált függetlenné.
Aleppó 1,8 milliós lakosságával ma Szíria második legnépesebb városa. I. e. 4300-ban alapították Halap néven. I. e. 800-ig hettita uralom alatt állt, majd asszírok, görögök és perzsák, rómaiak, bizánciak, arabok, keresztesek, mongolok és oszmánok kormányozták.
A libanoni Bübloszt 7000 éve alapították, 5000 éve forgalmas kikötővárossá fejlődött, 4800 éve pedig már városfal is körülvette. Az Asszír Birodalom befolyása alatt saját királya uralkodott, de adót fizetett. Virágzása a római kor alatt is tartott, később a keresztesek fontos bázisa lett, majd az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.
A palesztin Jerikó legkorábbi emléke a Natúfi-kultúra, ami az i. e. 10. századból származik. Mivel a Jordán folyó mellett épült fel, hosszú évezredeken át virágzott, kereskedelmi központtá vált. Szintén egyike a világ legrégebb óta lakott városainak.