Fotó:
Kaszás Tamás / Dívány
Az izlandi alapon működő szombathelyi Barnahus ház kialakításánál Dr. Lazáry Györgyné személyesen válogatta ki a színeket, a bútorokat, a tárgyakat.
A hely kialakításánál elsődleges szembont volt, hogy a gyerekek biztonságban, komfortosan érezzék magukat.
Dr. Lazáry Györgyné személyesen ment ki Izlandra elsajátítani a gyermekbarát kihallgatás módszer alapjait.
A beszélgetéseket videóra veszik. A kihallgatást erre kiképzett szakpszichológus végzi.
“A plüssjáték félrevezeti a gyereket, mert azt gondolhatja, játszani jön ide. De helyette arról kell mesélnie, hogyan bántották. Sok gyerekbarát rendőrségi kihallgatószobában helyeznek el szőrös játékállatokat, hibásan, ugyanis disszonancia van az aranyos játék, és a helyzet között. Arról nem beszélve, hogy a tinik ettől úgy érzik, óvodásnak nézik őket” - magyarázza dr. Lazáry Györgyné.
Bár játékoknak tűnnek, ezek a kihallgatást segítő eszközök.
A ház meghallgató szobája a gyerek biztonságérzetét szolgálva viszonylag kicsi alapterületű. A meleg színre festett falakon képek, egy polcon játékoknak tűnő tárgyak, amelyek amúgy speciális eszközök, az elmesélést, és bizonyos szituációk szemléltetését segítik.
Dr. Lazáry Györgyné munkája során mindig a gyerekek érdekeit tartotta szem előtt.
Dr. Lazáry épp azt rajzolja le nekünk, hogy összesen hány helyen, és milyen sok embernek kell elmondani a gyerek áldozatoknak mindazt, amit tettek velük. Ez általánosságban 9-11 alkalmat jelent.
Borbély Nóra nemzetközi projektasszisztens
A monitor szobában ülnek az igazságszolgáltatás szakemberei. Innen figyelik a kihallgatást, a gyerek verbális, nonvberbális válaszait. Az interjút végző pszichológussal fülesen keresztül tudnak kommunikálni, adhatnak kérdésekre ajánlást, de hogy ezeket felteszik -e a gyereknek, azt már a kihallgató szakpszichológus dönti el.
A beszélgetést két stabil kamera veszi, az egyiket egy kiképzett kolléga irányítja a monitor szobából, ahol vele együtt az igazságszolgáltatás szakemberei ülnek. Ő kizárólag a gyerek mimikáját, kezét, testét pásztázza, vagyis a nonverbális reakciókat rögzíti, hiszen minél kisebb a gyerek, annál erősebb a nonverbális kommunikációja.
Minél kisebb a gyerek, annál kevésbé tudja konkretizálni, vagy kronológiai sorrendben elmondani, mi történt vele.
“A gyerekek számára nagyon nehezek ezek a vizsgálatok, előfordul, hogy csak altatásban lehet elvégezni rajtuk” - mondja Lazáry. Hogy a stresszt és a félelmüket valamelyest csökkentsék, vizsgálóhelyiségükben megpróbálták a lehetőségekhez mérten kiiktatni a kórházi jelleget, és barátságosabbá tenni, mint egy átlagos orvosi vizsgálót.
Az un. kolposzkóp lehetővé teszi, hogy érintés nélkül vizsgálják meg a gyerekeket.
Még a színes képkereteket is saját maguk szerezték be.
Dr. Lazáry Györgyné és fiatal kollégája, Borbély Nóra